A kísérlet talaja Duna-öntés. A gyengén lúgos, közepes humusztartalmú talajtípus mértékadó termőrétegének vastagsága 120–130 cm, mely alatt több szám méter vastagságú kavicsréteg található. A feltalaj A-szintje 40–45 cm, mely alatt a kilúgzási szint glejes, tömörödött, vízzáró. A feltalaj mindenkori vízkészletének nagy jelentősége van mind a főtermény, mind a kettőstermesztés során vetendő másodnövények hozamát illetően. E téren a 2008. évi időjárás kifejezetten kedvező volt, hiszen az elővetemény betakarítását közvetlen megelőző és az azt követő időszakban a táblázatban ismertetett meteorológiai viszonyok jellemezték az időjárást.
A kísérlet vetésére az előveteményként használt őszi árpa július 2-i betakarítását követően július 18-án került sor. Az árpa aratását követően azonnal tarlóhántást végeztünk 5–6 cm mélyen, s a kísérlet teljes területét 10 l/ha dózisú Azoter baktériumtrágyával kezeltük. A baktériumtrágyát 300 l/ha vízzel juttattuk ki. A permetezést követően rögtön talajmaróztunk 6–8 cm mélyen, majd másnap a vetőágyelőkészítést kombinátorral végeztük el. Fajtánként nagyon eltérő ezermagtömegû anyagot vetettünk. A SATU Kft-től kapott LA HARPE fajtájú, 24,7 g-os ezermagtömegû vetőmagot vetettük el, 62,5 kg/ha-os vetőmagnormát alkalmazva, ami így 250 db. csírát jelentett m2-ként. A vetéshez 5 soros Wintersteiger parcella vetőgépet használtunk, s a vetésmélységet 2 cm-re állítottuk be. A talajnedvesség megőrzése és a gyors kelés biztosítása végett a vetést követően azonnal gyûrûshengereztünk.
Vegyszeres gyomirtást a fajták elhúzódó kelése miatt sem alkalmaztunk. A pohánka fajták kelési ideje között 3–4 napos eltérést tapasztaltunk. A LA HARPE fajtára a gyors és egyenletes kelés volt a jellemző. Mindezt az is biztosította, hogy július második felében a táblázatban jelzett csapadékmennyiségből 105 mm hullott le. A kezdeti fejlődést gyors növekedés követte, s a július végi állományszemle alkalmával a fajta már 2–3 lombleveles állapotot mutatott. Az augusztus is csapadékos időjárással kezdődött, aminek következtében hosszanti és erőteljes növekedés volt megfigyelhető e fajtán. A különböző fajták virágzásának kezdete között 6 napos eltérést tapasztaltunk (a legkoraibb fajták virágzása augusztus 10-én kezdődött), a LA HARPE fajta augusztus 14-én kezdett virágozni.
A kifejlett növényállományok magassága között 35 cm-es különbséget is mértünk, s a fajták közül a LA HARPE fajta külön is kiemelkedett egyenletes állományával. A LA HARPE fajta betakarítás előtt mért növénymagassága 98 cm volt. A pohánka fajták érése elhúzódó, az első őszi fagyok bekövetkeztéig azok folyamatosan virágoztak. Az első talajmenti fagyot október 23-án mértük, aminek következtében a virágzás minden fajtánál teljesen megszûnt. A vetőmagtermesztésnél használatos deszikkálást a kísérletben elvetett fajták eltérő virágzási intenzitása miatt sem végezhettük el (a Magyaróváron rendszerint bekövetkező október végi fagyokra vártunk).
A fagyok elmaradása miatt a kísérletet november 3-án arattuk le Wintersteiger parcellakombájnnal, majd a termést azonnal tisztítottuk az aratáskor belekerült levél és szármaradványok kiválasztása végett. A fajták hozamai között nagyon jelentős különbségeket állapítottunk meg. A 14%-os nedvességtartalomra korrigált fajtánkénti hántolatlan szemtermés 117 és 1803 kg/ha között ingadozott, s a legkedvezőbb értéket e tekintetben a SATU Kft. LA HARPE nevû fajtája érte el.
Dr. Kajdi Ferenc, egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem,
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
