2008-ban a Summit-Agro vezette be Magyarországon a páratlan Duo System kukoricatermesztési technológiát. Ennek a kukoricában gyomosító fûfélékre gyakorolt merőben újszerû hatását és kimagasló hatékonyságát már számos cikkben, prospektusban, előadásban; a legkülönbözőbb médiahordozókon fellelhették már. Egy valamivel azonban még adósai vagyunk a gazdatársadalomnak; és az nem más, mint az ez évi üzemi eredmények (1. és 2. ábra). Természetesen – a teljesség igénye nélkül – szeretnék alapinformációkat adni a cikk címében felvetett kérdések megválaszolásához.
Mielőtt azonban ezeket feltárnám – ezzel is közelebb kerülve a válaszadáshoz – tennék egy fontos és szorosan ide illő kitérőt. Ez pedig az adott táj – Cegléd környezetének – kukoricatermesztését leginkább befolyásoló gyomnövényeinek közlése. Ennek aktualitását – a Duo System kukoricatermesztési technológia bevezetésén túl – az is indokolja, hogy most zajlik az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés. Cegléd ebből a szempontból kedvező környezetben helyezkedik el, ugyanis Ceglédbercel és Abony is felvételezési helyszínek.
(Pest megye dél-keleti szegletének 3 felvételezési helyszínét – Ceglédbercel, Abony, Jászkarajenő – a 2007/2008-as felvételi időszakban nekem állt módomban felvételeznem.) Mind a bemutatóhoz, mind pedig az üzemi területhez Ceglédbercel esik közelebb, ráadásul a gyomflórája is jobban reprezentálja Cegléd határát; köszönhető ez az azonos talajtípusnak. Az további négy táblázat Ceglédbercel vizsgált területének három legfontosabb kukorica gyomnövényének borítási százalékát mutatja.
A grafikonok elemzése során talán a leginkább szembetûnő, hogy minden esztendő, minden aszpektusában a legdominánsabb kukorica gyomnövény az évelő fenyércirok! Borítása ráadásul a vegetáció során erősödő tendenciájú (2007: 18% ->21%, 2008: 11% ->15%). Az idei esztendőben ráadásul a kukorica generatív differenciálódásának időszakában a három uralkodó gyomnövény fûféle egyszikû növény volt! Látható tehát, hogy a térség kukorica gyomirtását leginkább a domináns évelő fenyércirokra és a magról kelő egyszikûekre együttesen hatékony gyomirtási eljárások határozzák meg. (Mindazonáltal a kétszikûek elleni védekezést döntően a magról kelő T4-es gyomnövények befolyásolják.) Mindez azért nehezíti hagyományos árukukoricákban az eredményes beavatkozásokat, mert a hatóanyagcsoportok közül nincs olyan, ami egyszerre alkalmas lenne a két probléma egyidejû felszámolására! (A szulfonil-karbamidok valamelyest alkalmasak az évelő fenyércirok lokalizálására, de a gyökérváltás környéki magról kelő egyszikûek már nem/kevésbé érzékenyek a hatóanyag- csoportra. Ráadásul az ide tartozó herbicidek nem pusztítják a tárgyévi újrahajtást is eredményező alvórügyeket. Egy másik hatóanyagcsoport – a triketonok – képesek a fejlett magról kelő fûfélék zömét kontrollálni; de az évelő egyszikû növényeken a hatás csak átmeneti, így az ide vonatkozó hatás is korlátozott.) A Duo System technológia, és annak rugalmassága adja az első teljes körû megoldást a kukoricatábláink egyszikûek elleni hatékony és tartós mentesítésére!
Ezen kitérő után térjünk vissza a felvetett kérdésünkhöz, miszerint sok-e, vagy kevés-e a jelzett hozam?
Mindenféleképpen segíti a válaszadást, amennyiben az alábbi információk közül minél többet tudunk beszerezni, majd objektíven összevetni.
Ezek közül a legmeghatározóbbak:
• talajtípus összevethetősége
• elővetemény hatás és az ebből származtatható esetleges herbicid hatás,
• tápanyag-gondoskodás,
• biotikus és abiotikus termést korlátozó tényezők (pl. gyomviszonyok, talajtömörödöttség…),
• meteorológiai feltételek,
• géppark, gépkapacitás és az ezekből származtatható időzítések (pl. vetésidő és körülményei, ápolási beavatkozások ideje és körülményei…),
• táblaméret,
• FAO szám.
Nézzük először az első kérdéshez tartozó alapadatokat. (Nettó 8,5 t/ha kukorica hozam cv. 11 t/ha.) Mindkét eredmény Cegléd azonos talajtípusú – mészlepedékes csernozjom – határából származik és természetesen a vetett hibrid is azonos: ES Ultrafox Duo.
Összevethetőek az állományok évjárathatását befolyásoló meteorológiai tényezők is, a földrajzi közelség miatt (4 km), sőt még a tápanyagellátásuk is.
Ezen túlmenően pedig minden más adottság, személy és paraméter különbözik.
A különbözőségek abból adódnak, hogy a magasabb hozamot a hibrid egy fajtasorban érte el, ahol a talaj kultúrállapota kedvező volt, a környező tájnál kedvezőbb gyomtársulással és gyomnyomással. Az elővetemény őszi búza volt, melynek gyomirtása során utóveteményre gyakorolt káros hatással nem kellett számolni. A vegetációban „vis maior” nem befolyásolta a hibrid életciklusát, minden beavatkozás és input időben és okszerûen érkezett. Ebben az esetben az ES Ultrafox Duo a meglévő terméspotenciáljának bemutatására és teljes kibontására alkalmas közegben növekedhetett, így az eredmény sem volt meglepő (nettó 10,98 t/ha). Természetesen a láthatóan nagy terméseltérés miatt, kardinális különbségeknek és eltéréseknek is kellett (illett) lenniük.
Jelentős – hozamot befolyásoló – eltérés volt, hogy a szerényebb eredmény, évelő fenyércirokkal erősen fertőzött, nehezen felszedett cukorrépa utóveteményeként lett betakarítva. Itt minimum három termésdepressziót okozó hatás konstellációja már a tábla kiválasztása során „sújtja” az utóveteményt. Ebben az esetben sem kellett azonban éven túlnyúló gyomirtó szer hatással számolni. A cukorrépa utóveteményre gyakorolt terméselvonó hatása 20–25% is lehet, de az érzékenyebb kukoricánál akár 30% hozamcsökkenést is előidézhet ez az egy esemény. Extrém esetben – azokban az években, amikor a cukorrépát „bányászni kell/kellett” a csapadékosra fordult időjárás végett – az erőteljes talajroncsolás addittiv hatása miatt az utóvetemények terméscsökkenése a 40%-ot is elérhette. Erre rakódott rá a tájegységre oly jellemző évelő fenyércirok robosztus, fojtogató jelenléte is. Ezek után – amennyiben a többi vizsgált paraméter azonos is lenne – már látható, hogy a hozameltérések elkerülhetetlenek. Ebben az esetben a termőterületek több nagyságrendbeli eltérése is torzít, ugyanis a fajtasorban a hibrid tenyészterülete 0,1 ha volt (eredmény: 10,98 t/ha); míg az üzemi terület 46 ha-os táblarész volt (eredmény: 8,52 t/ha). Azért, hogy a feltett kérdésre még inkább pontos és megnyugtató választ adhassunk érdemes az ismert eredményeket, adatokat más „tükör” előtt is megvizsgálni. Ezért az azonos, de hosszú évek óta javuló kultúrállapotú táblarészben termesztett azonos FAO számú martonvásári hibrid teljesítményét is érdemes vizsgálni. (Ez jelen esetben azért szerencsés lehetőség, mert a jelzett hibrid a fajtasorban is szerepelt; így a tájegységre jellemző genetikai potenciálját szintén bemutathatta. Eredmények: azonos FAO számú martonvásári hibrid 9,53 t/ha, ES Ultrafox Duo 10,98 t/ha, fajtasor átlag 10,24 t/ha.) Az üzemi összevethetőséget a közel azonos FAO számok és területnagyságok könnyítik. Az azonos FAO számú martonvásári hibrid 50 ha-on, őszi búza elővetemény után, perzisztáló herbicid hatástól mentes környezetben, a termőtájra jellemzően átlagos gyomviszonyok mellett 9,61 t/ha nettó terméseredményt produkált.
Végezetül a vidék betakarítási eredményei:
1. évelő fenyércirokkal erősen fertőzött táblák átlaga (n=11) a fenyércirok ellen hatástalanságot mutató herbicides kezelések után: nettó 3,71 t/ha!
2. évelő fenyércirokkal erősen fertőzött táblák átlaga (n=17) a fenyércirok ellen üzemileg elfogadható herbicides kezelések után: nettó 7,89 t/ha.
3. évelő fenyércirokkal alig fertőzött táblák átlaga (n=7) herbicides kezelések után: nettó 10,82 t/ha!
Ezen kiegészítő – orientáló – eredmények megismerése után válik láthatóvá, hogy az ES Ultrafox Duo nagyon szorongatott körülmények közepette is meghaladta a tájegységben az évelő fenyércirokkal erősen fertőzött üzemi táblában a hagyományos hibrid + herbicid kombinációk termésátlagát! Ezen felül a genetikai potenciálja is kissé magasabb, mint a vizsgált hibridek átlaga. Sőt! A technológiában a fenyércirok terméselvonó hatása – óriási tömege ellenére – alig mutatható ki, ugyanis a fajtasori eredményt (10,98 t/ha) összevetve az üzemi átlaggal (8,52 t/ha) – az eltérés 29% – és ez megközelíti a cukorrépa önmagában okozott terméselvonó hatását. Mindezek mellett pedig a Duo System technológia az egyetlen, mely kukoricában az évelő fenyércirok alvórügyeit is pusztítva valóban eredményesen mentesíti a területet!
Ezek alapján mindenki tud véleményt alkotni és felelni a címben feltett kérdésre.
További információk: Szabó Roland
www.summit-agro.hu
