Az egyre globálisabbá váló maláta- és söripar olyan fajtákat követel meg, melyek Európa-szerte jól termeszthetőek és megfelelnek a nemzetközi feldolgozási követelményeknek. Azaz olyan fajtákra van szükség, melyek Európa- sőt, világszerte értékesíthetők és egyben beszerezhetők is, mivel a sörárpa alapanyag meghatározó termőterületei csak ritkán egyeznek meg a nagy felvevőpiacok helyszíneivel. Európában pl. Franciaország és Dánia számít klasszikus exportőrnek, Németország viszont komoly sörárpa behozatalra szorul. A tengerentúlon Kanada és Ausztrália rendelkezik számottevő terméstöbblettel, Dél-Amerika és az ázsiai régió viszont jelentős felvevőként jelenik meg a nemzetközi piacon. A maláta- és söriparnak a globális fajtákkal szemben támasztott elvárásai különleges kihívás elé állítják a modern sörárpa-nemesítést.
Ezt felismerve a Saaten-Union nemesítési programjában olyan fajták felkutatására helyezte a hangsúlyt, amelyek kiváló minőségi paraméterek mellett rendkívül széles ökológiai alkalmazkodóképességgel is rendelkeznek, biztosítva ezzel, hogy egy adott klímarégió számos országában sikeresen termeszthetőek legyenek. A Saaten-Union a legmodernebb, dihaploid nemesítési technológia segítségével az első keresztezést követő 2. és 3. évben már a nemzetközi kísérleti hálózatában szelektálja a jelölteket agronómiai és rezisztenciális tulajdonságai alapján. Ezzel párhuzamosan saját laboratóriumban folyik a malátázási értékmérők meghatározása, majd ezt követi a hivatalos fajtavizsgálat 2–3 éve. A kiváló genetikai alapoknak valamint a hatékony nemesítési rendszernek köszönhetően mindösszesen 7 év leforgása alatt – azaz jóval gyorsabban mint korábban – megjelenik a fajta a köztermesztésben.
Az első eredményeket e téren az évezred elején az ANNABELL hozta meg. Bár a fajta igazán nagy nemzetközi karrierje elmaradt speciális oldékonysági tulajdonságai miatt, de széles ökológiai alkalmazkodóképességét mi sem jelzi jobban, hogy 2008-ban is még 10 000 ha-t meghaladó volt az ANNABELL európai szaporító-területének nagysága. Továbbá nemesítési alapanyagként, számos új sörárpa fajta keresztezési partnereként szolgál. Akár a XANADU, Európa vezető sörárpa fajtája, akár a MARTHE, a feltörekvő új csillag, mind a modern ANNABELL típus megtestesítői. A régebbi fajtákkal szemben ebben a fajtatípusban lényegesen magasabb a m2-enkénti magszám. Az ezermagtömeg a fajtacsoporton belül viszonylag stabil, ezért a nemesítés során elsősorban a szemek „hasassága” az egyik fő szelekciós kritérium. De ez nem jelenti azt, hogy a különösen nagy szemek elérése lenne a nemesítők célja: ezek ugyanis kedvezőtlen fejlődési körülmények között, a nem tradicionális sörárpa termőtájakon nem tudnának kellő mértékben kitelni, jelentősen rontva ezzel a maláta extrakt-tartalmát.
A szemtelítődés időszakában a szárazság veszélyének kitett termőhelyeken előnyös ha a termés korán, magas szemszám-sûrûséggel kerül fixálásra. A Saaten-Union új generációs sörárpái az elmúlt évek tapasztalatai alapján m2-enként mintegy 40–50 kalásszal többet nevelnek ki, mint a régebbi sörárpák oly módon, hogy emellett azonos ezerszemtömeg elérésére és szemkitelítődésre képesek. Így az időben elvetett állományok még olyan extrém körülmények között is képesek kimagasló termések elérésére, mint amilyeneket 2007-ben kellett megtapasztalnunk. Ebben az évben a megfelelő időben elvégzett vetések képesek voltak növényenként 3 teljes értékû kalász kinevelésére. A hazai kísérletek is igazolták, hogy ilyen körülmények között a XANADU és a MARTHE is kimagasló fiziológiai eredmény elérésére képes a versenytársakkal szemben. Még 16 000–18 000 szem/m2 esetén sem csökken az ezerszemtömeg amennyiben a megfelelően korai vetésidő és a jó magágy erőteljes vegetatív fejlődést biztosít.
A Saaten-Union sörárpa fajtáinak vetőmag-előállításai 2008-ban Argentínától Szibériáig világszerte meghaladták az 55 000 ha-t, nemzetközi szinten legjelentősebb fajtáink a magyarországi termesztés viszonyai között is bizonyítottak az elmúlt évek szélsőséges viszonyai között. A XANADU Közép- és Kelet-Európa egyik vezető fajtája – több, mint 20 000 ha vetőmag-előállítással – magáénak tudhatja valamennyi nagy malátázó és sörgyár ajánlását. Már négy éve stabil és kiemelkedő terméseredményeket ér el a Közép- és Kelet-Európa sörárpatermesztő régiókban. Koraisága, rendkívül jó állóképessége, lisztharmat-rezisztenciája valamint hálózatos levélfoltossággal szembeni ellenállósága is tovább erősítik agronómiai előnyeit. Magas osztályozottsági mutatója, alacsony fehérjetartalma valamint a malátázási tulajdonságok kedvező kombinációja a régió maláta- és söriparának maghatározó fajtájává emelték Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia, Csehország, Románia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország és Oroszország területén is.
Az új fejlesztésû sörárpáink legifjabb képviselője a MARTHE, mely 2008-ban már a német piac vezető fajtájává vált mintegy 31% piacrészesedéssel. A MARTHE a termelők, a malátázók, a sörgyárak valamint a tudományos élet képviselői által létrehozott független fajtabizottság, a „Berliner Programm” korlátlan ajánlását nyerte el 2007-ben. Kiváló minősége valamint kedvező agronómiai tulajdonságai alapján gyors nemzetközi elterjedése várható. Magyar viszonyok között is kiváló teljesítményt produkált a MARTHE, a minősítő vizsgálatok két évének mindegyikében meggyőző, 5% feletti terméstöbbletet produkált a sörárpa sztenderdekkel szemben. 2007-ben pedig, amikor szélsőségesen kedvezőtlen körülmények uralkodtak, kiemelkedően magas termésének és kitûnő osztályozottságának köszönhetően a versenytársakkal szemben kiugróan magas, 136%-os eredményt ért el a söripari termés, azaz az osztályozottsággal korrigált hozam tekintetében.
A 2008-ban tovább folytatott országos tavaszi árpa kísérletek eredményei megerősítették, hogy az előző évitől gyökeresen eltérő környezeti körülmények között is több, mint meggyőző az az előny, melyet a MARTHE-genetika képvisel a régebbi sörárpa-generáció fajtáihoz képest. Persze önmagában a termés nem minden, de igazán jó termés nélkül a minőség sem ér sokat.
Blum Zoltán
www.saaten-union.hu
