Kérem, pár szóban mutassa be a vállalkozást.
Másfél évtizede, 1993 óta foglakozunk állattenyésztéssel. Először egy közös kft-ben dolgoztunk. Majd 2006-ban szétváltunk, és azóta családi vállalkozásként folytatjuk a szarvasmarhatartást, a tejtermelést. Édesapámmal együtt végezzük a munkát, aki állatorvos.
A már említett közös vállalkozásból 50 darab tehenet hoztunk át. Ebből indult a saját cég, most tartunk 75 darabnál, a jövő év végére pedig szeretnénk elérni a 130 darabos holstein-fríz fajtájú állományt…
Tejtermelésben a zárt laktációs időre vetítve, kiváló eredményeink vannak.A falon lévő elismerő oklevélre mutat. A Herceg-Farm Kft. a tavalyi évben – 11 945 literteres átlagtermelésével – „az ország legértékesebb tehenészete” címet nyerte el. Herceg Zsolt reménykedik: ezt a teljesítményt a jövőben is sikerül tartani. Ehhez viszont jó minőségû takarmány és körszerû technológiai eszközök szükségesek.
...a további kérdést meg sem várva, folytatja …
Saját földterülettel, 150 hektárral rendelkezünk. Ebből 80 hektár kaszáló, a többi szántó, 30–40 hektárt pedig még bérlünk hozzá. Összességében mintegy 200 hektáron gazdálkodunk. A szálastakarmány 80 hektár körüli: ebből telepített mintegy fele, másik fele pedig rét, legelő, ősgyep. A telepített terület olaszperje és különböző fûkeverék.
Miért nem telepítettek lucernát is?
A lucerna betakarítása technológiaigényes, nagy odafigyelést kíván és eddig nem voltak olyan gépeink, amelyekkel ezt a technológiai folyamatot el tudtuk volna végezni. A lucerna nagyon kényes és ismerni kell azt a stádiumát, amikor minőségi szénát tudunk belőle készíteni. A szarvasmarha azonban érdekes állat és a fûfélét talán szívesebben eszi, mert a technológiánkban – mix formájában – szálában fogyasztják a szénát, és azt szívesebben megeszi, mint a vastagszárú lucernát.
Az imént említette, hogy a minőségi takarmány-előállításnak a korszerû géppark hiánya volt az akadálya, miért nem rendelkeztek eddig ehhez szükséges gépekkel?
Már korábbi terveinkben is szerepelt, hogy egy komplett szálastakarmány betakarító gépsort vásároljunk. Anyagi forrásaink azonban először csak használt gépek megvásárlását tették lehetővé, azonban az EMVA keretén belül sikerült támogatással új technológiai berendezéseket, gépeket vásárolnunk.
A takarmány magas minőségû termelése sok apró dologból tevődik össze – magyarázza a cégtulajdonos agrármérnök. Azt látjuk, hogy a széna készítésénél nem mindegy, milyen minőségû a bálázó, a rendképző és a rendterítő. Mindezekhez kiegészítéseként feltétlenül szükségünk van még a már előbb említett 3,2 méteres Krone függesztett kaszára – teszi hozzá a szakember.
A gyakorlati tapasztalat szerint, mennyivel rövidebb időre van szükség a renden száradó, vagy a rendterítő által szétterített takarmánynövény esetében?
Azonos időjárási viszonyokat figyelembe véve az a gyakorlati tapasztalatom, hogy a terített rend 2 nap, míg renden minimum 4–5 nap a száradási idő.
Mekkora plusz költséget jelent a Krone KW 5,52 rendterítő beillesztése a technológiába?
Igazából a felmerülő plusz költség elhanyagolható ahhoz képest, hogy az esetlegesen tovább kint maradó takarmány kétszer annyi ideig ki van téve az időjárás szeszélyeinek. Hiszen a hagyományos csillagkerekes rendsodróval is a kasza által levágott rendet is meg kellett mozgatnunk. A rendterítőnek viszont olyan kicsi a teljesítményigénye, hogy alig észrevehető az MTZ traktorunk üzemanyag-fogyasztásán.
Említette, hogy a hagyományos RK 185-ös dobos kaszával dolgoznak, ebből hány rendet tud egy menetben KW 5.52-es rendterítő szétteríteni?
A gép kiválasztásánál gondosan figyelembe vettük, hogy a Krone négy rotoros rendterítő – a gyári ajánlás szerint –, akkor dolgozik a legoptimálisabban, ha a meglévő rendek minél nagyobb százalékban a rotorok közé esnek. Így szinte tökéletes szőnyegrendet tudunk képezni. Továbbá figyelembe vettük azt is, hogy a megvásárolandó EC 320-as kasza két rendje – mely több, mint 6 méter területről vágja le a takarmányt – is illeszkedjen az 5,5 méteres rendterítőhöz.
Mennyire karbantartás-igényes Önök szerint a gép?
A rendterítő szinte semmiféle karbantartást nem igényel – természetesen a napi szemrevételezés elmaradhatatlan. A szóban forgó gép esetében a rugós dobóujjak minősége lepett meg a legjobban, mert a másik cégünkben használt „elég jó névvel rendelkező” rendterítőnél szinte állandó volt a rugók törése, pedig a földterületeink ugyanazok maradtak, s a körülmények is azonosak a korábbiakkal.
Lát-e különbséget az eddig használt takarmánybetakarító gépsor és az idén vásárolt Krone technológia üzemeltetési költségei között?
Ha az üzemanyag-felhasználás és a munkaerő oldaláról nézzük a költségeket, azonos költségek mellett szinte duplájára nőtt – de lehet, hogy még nagyobb mértékben – a teljesítmény, mely nagyobb biztonságot ad, a takarmányt pedig optimális időn belül be lehet betakarítani.
