Amikor az alábbi összefoglalóhoz kerestem szakmai anyagot a következőket találtam a Juhtenyésztők kézikönyvében:
„A szaporodási ciklus nem szûkíthető le a vehemépítésre, figyelembe kell venni a takarmányozásnak az ivarérésre, az ovulációra, a fogamzásra és a nidációra, a zigótának a méhben való megtelepedésére gyakorolt hatását is. A takarmányozási tényezők közül a legfontosabb az energiaellátás, a táplálkozási színvonal. A mikroszkópikus méretû petesejt képzése energetikai szempontból elhanyagolható megterhelést ró az anya szervezetére, de ennek ellenére a petefészek mûködése, az ivari folyamatok hormonális irányítása nagymértékben függ az állat tápláltságától.
Régóta ismert tény a juhtartók, juhászok körében, hogy a párzási szezont megelőzően és annak időszakában alkalmazott magasabb értékû takarmányozás (flushing) élénkebb ivarzást, kedvezőbb fogamzási mutatókat és nagyobb arányú ikerellést eredményez. Az élénkebb petefészek mûködés mellett az ovuláló tüszők nagyobb száma és az ivarzási időköz rövidülése is megfigyelhető. A flushing nemi mûködést serkentő hatása a javuló kondícióra, a kedvezőbb energiaellátásra vezethető vissza. Napjainkban a flushing alatt elsősorban abrak kiegészítést értünk, pedig a jó minőségû széna, az értékes legelőfû szintén hozzájárul a kedvezőbb eredmények eléréséhez (Veress és mtsai., 1982)”.
Mindezek mellett megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedek intenzív mezőgazdasági tevékenysége folytán a gyepek és az egyéb legeltetésre alkalmas területek egyre kevésbé képesek olyan mennyiségû vitaminnal, mikro- és makroelemmel ellátni a legelő állatot, mint amire szüksége lenne.
A fenti ismérvek figyelembe vétele hívta életre a szakembereink által kifejlesztett anyajuh-vemhesítő koncentrátumot, amely az első megfigyelések alapján nagymértékben képes hozzájárulni az ûzetési időszakban megnövekedett tápanyagigény kielégítéséhez. Értékes fehérje- és energiaforrások, fontos vitaminok és ásványi anyagok segítik, hogy az állatok ivarzása, termékenyülése, és a zigóta beágyazódása problémamentes legyen.
Magyar fésûs merinó szûz jerkékkel (300 egyed) végeztünk etetési kísérletet ez év tavaszán Békés megyében. A jerkék előkészítése abraketetéssel indult, az anyajuh-vemhesítő koncentrátumot az április 25-től május 30-ig terjedő ûzetési időszakban kapták, amit két nap hozzászoktatást követően szívesen fogyasztottak. Mivel ez az időszak nem teljesen esik egybe a klasszikus ûzetési időszakokkal, a kísérletet végző termelő az előző évek tapasztalatai szerint 50–60%-os vemhesülésre számított. Ennek az aránynak a javítása céljából vállalkozott a termék kipróbálására. Az ellési időszak végén azt tapasztaltuk, hogy az ûzetési időszakban az anyajuh-vemhesítő koncentrátumot fogyasztó 300 jerkéből 260 állat ellett le és kb. 15%-uk ikreket hozott a világra. Ez pedig csak az ellések számát tekintve is 87% vemhesülés az előzetesen várt 50-60%-kal szemben.
A takarmány árát és az aktuális bárányárat figyelembe véve, pesszimista számítás mellett is 2-3-szoros megtérülést sikerült realizálnunk.
A termelő személyes benyomása is kedvező volt a terméket illetően, további kipróbálását is kilátásba helyezte, hogy a már legalább egyszer ellett anyákkal és az előzőtől eltérő ûzetési ciklusban is tapasztalatokat szerezzen. Feltételezhető, hogy a termék a klasszikus üzekedési periódusban történő alkalmazás során kevésbé látványos eredményeket hoz, mivel az anyák ebben az időszakban eleve nagyobb százalékban vemhesülnek. Mindazonáltal az állatok egészségi állapota, kondíciója, immunstátusza a bárányok számának jelentős növekedése nélkül is nagyban javulhat az anyajuh-vemhesítő koncentrátum alkalmazása során.
Szöllőskei Gábor termékmenedzser
