Az évente megrendezett Növényorvos Nap a tapasztalatszerzést is szolgálja, hiszen a mai, rendkívül nehéz helyzetben a helyes döntések meghozatalához elengedhetetlen a kellő információ. A kamara ez évi rendezvényén előtérbe kerültek a növényvédelmet érintő jogszabályi változások. Megnyitó beszédében Kárpátiné dr. Győrffy Katalin főtitkár a határozott és egységes együttmûködés szükségességét hangsúlyozta annak érdekében, hogy felkészülten érje a tagságot a várható európai uniós új szabályozás. Fenn áll a veszélye ugyanis annak, hogy a tervezett új szabályozás nem kellően szolgálja a magyar és a 25-ök élelmiszereinek, mezőgazdasági termékeinek versenyképességét.
A szakembereknek már eddig is jelentős gondot okozott az, hogy az uniós csatlakozásunk óta 308 készítményt vontak ki és 187 új terméket engedélyeztek (MgSzH Központ adatai). Ennek alapján fokozottan szükséges a döntéshozók figyelmének felhívása a várható következményekre. Előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy károsítóval szemben nem lesz lehetőség az eredményes védekezésre, ahogy például ez évben ezt a pocokinvázió is jelezte.
A hatásos, biztonságos és környezetkímélő növényvédelem csak szakmai összefogással valósulhat meg, melynek érdekében tervezik, hogy a következő esztendőre minden megyei kamara rendelkezik majd előrejelző készülékkel s adatszolgáltatással, amellyel egymás munkáját is segítik.
A növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatosan a tervezett változások legsúlyosabb elemeire hívta fel a figyelmet Dr. Tőkés Gábor engedélyezési szakértő, aki előadásában szólt arról, hogy a hazai hatóság szakemberei, a mezőgazdasági termelők és a növényvédő szer gyártók is egyetértenek abban, miszerint a tervezetnek rendkívül káros következményei lesznek – vagyis a legfontosabb érdekelt felek egy véleményen vannak a tervezet lényeges elemeinek elutasításában.
A minden tudományos alapot nélkülöző hármas zónarendszer és az ezen alapuló kötelező kölcsönös elismerés bevezetésével megfosztja a tagállamokat az optimális és az adott körülményekhez igazodó növényvédelmi technológiák engedélyezésének lehetőségétől. Az éghajlati viszonyok, mezőgazdasági technológiák, fajták, károsítóhelyzet és a növényvédő szerek felhasználásának kultúrája olyannyira eltérőek az egy zónába sorolt országokban, hogy ez a rendszer nem biztosítja a biztonságos, kellően hatékony, de a legkisebb szükséges vegyszerterheléssel járó technológiák kidolgozását.
Az új szabályozás másik fontos eleme még súlyosabb hatással lesz a növényvédelmi szakmára és a termelőkre nézve. Az úgynevezett kizáró (cut off) kritériumok alapján a készítmények jelentős részét kell majd visszavonni. A következmény európai szinten a termések jelentős visszaesése, a jövelmezőség és az európai mezőgazdaság versenyképességének romlása lehet. Természetesen az EU-n kívüli országok továbbra is használhatnák a nálunk betiltott szereket, és az import tolerancia határérték el nem érése esetén a kezelt terményeket is behozhatnák, ami egyértelmû versenyhátrány az EU termelőinek.
A helyettesítő rendszert elsősorban a környezetvédő csoportok támogatásának megnyerése érdekében alkották, de sajnálatos módon ennek környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható lesz, miközben komolyabb problémákat generál. Az azonos károsító ellen hatékony növényvédő szer hatóanyag számának csökkenése a rezisztencia-veszélyt fokozza, vagyis a károsítók ellenálló képességének növekedését idézi elő. Az esetlegesen monopol helyzetbe kerülő anyagok esetében az árak drasztikus emelkedésével is kell számolni.
A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának az új uniós növényvédelmi szabályozással kapcsolatban megtett lépéseiről Dr. Vályi István elnök beszámolóját hallhatták az érdeklődők. A konkrétumok felsorolása bizonyította, hogy a kamara milyen fontosnak ítéli a szakma véleményét és érdekképviseletét, illetve milyen elengedhetetlennek tartja az állandó szoros kapcsolatot az EP képviselőkkel és a hazai döntéshozókkal.
Az 5. országos szántóföldi gyomfelvételezés tapasztalatairól Dr. Dancza István számolt be a nagyszámú érdeklődőnek. Az előző (mintegy tíz évvel ezelőtti) gyomfelvételezés óta rendkívül jelentős átalakulások történtek a mezőgazdaságban. A privatizációval, kárpótlással megtörtént a földterületek tulajdonviszonyi átrendeződése, megnőtt a kisebb területeken gazdálkodók száma és az általuk mûvelt területek nagysága. A vegyszeres gyomirtás területcsökkenése szintén fontos szerepet játszott egyes gyomfajok felszaporodásában. Az adatok teljes elemzése csak az adatbázis minőségi ellenőrzését követően valósul meg 2009-ben.
A 3. Magyar Növényorvos Nap rendezvényéről természetesen a kitüntetések átadása sem maradhatott el, amelyet a büfét követően szakmai előadások követtek: különös tekintettel a kukoricabogár kártételének kimutatására, illetve a védekezés gyakorlati tapasztalataira; az alma molykártevői ellen alkalmazott légtértelítéses védekezésről – záróelőadásként pedig a Növényorvos és a FEOR-szám címmel kaphattak aktuális információt a megjelentek.
A jól sikerült összejövetelen ismét megfogalmazódott, hogy a növényvédős társadalomnak hallatnia kell hangját annak érdekében, hogy egészséges élelmiszer kerüljön mindannyiunk asztalára.
Keresztes Júlia
