A kapás kultúrák termesztésének eredményességét számos tényező befolyásolja. Meghatározó jelentőségű az állomány egyöntetű kelése és megfelelő ütemű kezdeti fejlődése, amihez elengedhetetlen a jól előkészített vetőágy és a megfelelő időben és minőségben elvégzett vetés. De legalább ennyire fontos a megfelelő fajta vagy hibrid, illetve technológia megválasztása. A fajta kérdése kapcsán számos szempont felmerül, így a tenyészidő hossza, a szárazságtűrés, betegségekkel szembeni rezisztencia stb. A technológia terén is számos alternatíva kínálkozik a forgatásos vagy forgatás nélküli műveléstől a művelettakarékos megoldásig, sávos művelésig, vagy akár a direkt vetésig. És számos olyan tényező is hat – pl. az időjárás –, amit nem tudunk befolyásolni, legfeljebb igazodni tudunk hozzá több-kevesebb sikerrel. A magas input árak takarékosságra ösztönzik a termelőt. De, éppen a ható tényezők sokrétűsége miatt is, nem könnyű megtalálni a takarékosság racionális határait. Pl. hiába a kellő mennyiségben kijuttatott tápanyag vagy herbicid, ha csapadék hiányában nem hasznosul, illetve hat megfelelően. Vagy hiába a nagy termőképességű hibrid, ha a nem elegendő, vagy nem megfelelően hasznosuló tápanyagok miatt nem tudja megközelíteni a genetikai potenciálját.  Persze fordítva is igaz, jó termőhelyen, ahol az intenzív termelés feltételei adottak, nem indokolt az alacsony hozamú, de adott esetben nagyobb termésbiztonságú extenzív fajták, illetve hibridek termesztése. Célszerűen tehát úgy kell a költségek csökkentésére, illetve az árbevétel növekedésére törekedni, hogy az ne növelje a termelés kockázatát. Jelen cikk a GPS eszközök, a helyspecifikus vetés alkalmazásának ilyen jellegű előnyeit ismerteti.

A vetés kivitelezését illetően a vetőmag pontos adagolása, az állandó tőtávolság és vetési mélység biztosítása a mai, korszerű vetőgépek kapcsán nem lehet kérdés. Problémaként, de legalábbis felesleges vetőmag-felhasználásként jelentkezik ugyanakkor a szegett, illetve elkeskenyedő táblaszéleken, illetve a táblán belüli tereptárgyak (villanyoszlop, kút stb.) kerülésekor jelentkező felülvetés (1. kép).

GPS-vezérlésű, automatikus sorelzáró rendszer alkalmazásával a felülvetés kizárható. Működésének lényege, hogy a rendszer rögzíti, hogy a tábla mely részein vetett már a vetőgép, és ha újra ilyen területre ér, az egyes vetőelemeket kikapcsolja. A táblák alakjától, tagoltságától függően akár 5–10%-os vetőmag-megtakarítás is elérhető, nem beszélve a felülvetéssel járó agronómiai és növényvédelmi problémák megelőzéséről (2. kép).

De hogy valósítható meg a vetőelemek kikapcsolása, illetve csak a legújabb gyárilag így kialakított gépeken oldható ez meg?
A nagyobb gyártók ma elérhető szemenkénti vetőgépeihez többnyire gyári opcióként elérhetőek – tipikusan elektromos – sorelzáró kuplungok. Az esetek egy részében ez csak kézi kapcsolást tesz lehetővé, ami még így is hasznos lehet – pl. hibrid kukorica vetésnél a fülkéből egy kapcsolóval kikapcsolhatóak adott sorok. Igazi funkcióját azonban a GPS-vezérléses, automatikus kapcsolással nyeri el. Szintén gyári megoldásként elérhető soronként különálló elektromos, ritkábban hidraulikus hajtású vetőelemekkel szerelt vetőgépek. De elérhető a sorelzárás hagyományos, talajhajtású, gyárilag sorelzárással nem szerelt szemenkénti vetőgépekre is. Utólagos megoldásként szintén elérhető az elektromos változat, de talán elterjedtebb a pneumatikus megoldás. Ezek a kuplungok tipikusan a vetőtengelyre – esetleg közvetlenül a vetőelemre – kerülnek felszerelésre, a gyári lánckerekek helyére és ezeken keresztül megy át a hajtás a vetőkocsikra (3. kép). A kuplungok kialakítása biztosítja, hogy esetleges meghibásodás esetén a vetés folyamatos legyen, tehát a kuplung nyitott állapotban maradjon.

GPS-ről lévén szó, kérdés a szükséges pontosság. A hagyományos vetéshez képest már az ingyenes, 15–20 cm csatlakozási pontosságú EGNOS-jel használata is előrelépést jelent.  Ennek abszolút pontossága (ismételhetősége) azonban 20 cm-nél lényegesen rosszabb, hosszabb idő (20 perc, 1 óra) ez a pontatlanság érzékelhető – kicsit előbb nyitja vagy zárja a sorokat. A legnagyobb pontosság elérése érdekében célszerű olyan műhold-, illetve korrekciós jelet használni, melynek jó az ismételhetősége (RTK – 2,5 cm; vagy Centerpoint RTX – 3,8 cm). A nagy pontosságú GPS-jel használata azért is indokolt lehet, mert a robotpilóta rendszerek leggyakoribb alkalmazási területét éppen a vetési munkák jelentik. Az utólagos sorelzáró rendszerek e tekintetben talán egy kicsit többet nyújtanak, hiszen azok vezérlő monitorjai rendszerint alkalmasak a kormány-
automatikák vezérlésére is, sőt, sorelzáró rendszerük kis kiegészítéssel akár permetezőgépek szakaszvezérlésére is alkalmas.

További, még kevésbé elterjedt alkalmazási lehetőség a tőszámszabályozott vetés.
Ez a növénytermesztés egy más megközelítését jelenti. Abból indul ki, hogy a táblák jobb tápanyag-ellátottságú, a növényzet számára kedvezőbb részei sűrűbb, gyengébb részei ritkább növényállománynak képesek optimális feltételeket biztosítani. Itt tehát a növényállományt, a tőszámot igazítjuk a természetes adottságokhoz – szemben a helyspecifikus tápanyag-kijuttatással, amikor a tápanyag-szolgáltató képességet próbáljuk kiegyenlíteni homogén állománysűrűség mellett. Azon vetőgépeknél, ahol a vetőelemek hajtása elektro- vagy hidromotorokkal történik, a sorelzárás és a tőszámszabályozás funkciója adott. A hagyományos kialakítású szemenkénti vetőgépeknél a vetőelemek meghajtását függetleníteni kell a haladási sebességtől – a talajról származó hajtás helyett hidromotoros meghajtás kerül kiépítésre. Ez lehetővé teszi a vetőtengely, illetve a vetőelemek fordulatszámának széles tartományban történő szabályozását. Ennek – utólagos kiépítés esetén – csak GPS-es vezérléssel van létjogosultsága, hiszen így mód van előre elkészített kijuttatási terv alapján (ábra) a táblán belüli differenciált tőszámmal történő vetésre.

A legfejlettebb utólag felszerelhető univerzális vetésvezérlő rendszerek egyidejüleg alkalmasak a vetőgép sorainak automatikus elzárására, a tőszám terv szerinti szabályozására és a vetőgép megfelelő kialakítása esetén a műtrágyaládákból kijuttatott műtrágya mennyiségének szabályozására és ennek szakaszvezérlésére is. Vetésellenőrző funkció szintén elérhető.

A helyspecifikus vetés technikai háttere akár a legújabb, akár a meglévő, hagyományos vetőgépek esetén rendelkezésre áll. Alkalmazásával kézzelfogható, közvetlen vetőmag-megtakarítás érhető el.

Dr. Milics Gábor

Nyugat-Magyarországi Egyetem

A cikk szerzője: dr. Milics Gábor