A kiállításon a korábbi elnök Miklós Dezső és az új elnök Dr. Póti Péter mondta el a kecsketenyésztés rövid helyzetértékelése után terveiket a sajtkóstolóval egybekötött bemutatón.
A magyarországi kecsketenyésztés főbb problémái:
A kecske Egyedi Azonosítási és Nyilvántartási Rendszer (ENAR) az elmúlt években nem mûködött. Ennek hiányában lehetetlen a származás ellenőrzés, így a tenyésztői munkát megalapozó termelési adatok gyûjtése és az erre alapuló tenyészértékbecslés. Állategészségügyi kockázata is jelentős, ugyanis a kecske és vele együtt a juhállomány állategészségügyi státuszát is veszélyezteti. Lehetetlen a kecsketermékek nyomon követhetősége, valamint a támogatások kifizetést is akadályozza. A kecske ENAR helyzete az idei évben jelentősen javult, ez köszönhető annak, hagy a Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége (MAJUSZ) végzi ezt a munkát 2008 január elsejétől.
A fajtakérdés és tenyésztési programok is átgondolásra szorulnak. A pusztán szín alapján megkülönböztetett ideiglenesen elismert (magyar tejelő fehér, magyar tejelő barna, magyar tejelő tarka) „fajták”, tényleges fajtastandard és tenyésztési koncepció hiányában nehezíti a fajtakérdés rendbetételét. A külföldi eredetû fajták (szánentáli, alpesi, búr stb.) és a magyar nemesített kecske tenyésztési programjai jelenlegi formájukban nem teszik lehetővé a fajtakérdés egyértelmû rendezését, valamint nem kellően alapozza meg a fajta, környezet és piac összhangjának megteremtését. Nem volt meghatározva, hogy az adott fajtákat milyen termelési környezetre, milyen termelési színvonalra, és milyen termékek (folyékony tejkészítmények, sajtok, tejpor stb., illetve tejes gida, pecsenyegida stb.) előállítására kívánják nemesíteni, illetve tenyészteni. A kecsketartás környezetre gyakorolt hatása sem tisztázott, illetve számos téveszme és hiedelem él a kecskékkel kapcsolatban.
A tenyésztésszervezés nem megoldott. Nincsenek ténylegesen a szakmai és törvényi előírásoknak mindenben megfelelő törzstenyészetek, esetlegesen szaporító tenyészetek, és az előzőektől jól elkülöníthető árutermelő állományok. Ennek következménye, hogy nincs tény-
leges teljesítmény ellenőrzés és tenyész-értékbecslés. A javító hatású tenyészállat (bak) előállítás így hiányzik.
Hiányoznak a modellként is szolgáló, innovációt folytató, integrációt is felvállaló tenyésztő és feldolgozó üzemek.
Az ASZE a fenti problémák megoldását célzó javaslatokat, tenyésztési programot dolgoz ki, valamint ezt realizáló tenyésztői munka alapjait teremti meg. Ezen túlmenően a Magyar Állattenyésztők Szövetségével, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, innovációban érdekelt cégekkel közösen a kecskeágazat résztvevőit (tenyésztőket, termelőket, feldolgozókat stb.) a minden részletében jól kidolgozott tenyésztési-, tartási- és takarmányozási programokkal, szaktanácsadással kívánja segíteni.
Ezért az ASZE a következő programokat dolgozta ki, illetve feladatokat hajtja végre:
a külföldi eredetû fajták (szánentáli, alpesi, búr stb.) és a magyar nemesített kecske tenyésztési programjainak átdolgozását. Ezek kidolgozásánál külön hangsúlyt kap, hogy középtávon olyan egyöntetû (küllemükben, értékmérő tulajdonságaikban, természeti és technológiai környezettel szemben támasztott igényeikben stb.) fajták alakuljanak ki, amelyek lehetővé teszik fajtákra alapozott teljes technológiák kialakítását és bevezetését. Az alpesi és szánentáli fajtákat ennek megfelelően egyhasznú intenzív tejelő, a búrt egyhasznú húsfajtának tekintjük a továbbiakban is. A magyar nemesített fajta esetében van lehetőség a hazai legelő- és környezeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó, ezeket gazdaságosan hasznosítani tudó, fajta kialakításához. Ennek a fajtának a tenyésztésénél nem elsősorban a kiemelkedő termelés kap hangsúlyt, hanem a biztonságos, a hazai legelő és takarmányozási viszonyokhoz alkalmazkodó termelés, amely így ezt a fajtát a ráfordítás/hozam viszonyok, és a speciális piaci igények figyelembevételével teszi versenyképessé. Ennél a fajtánál a rövid laktációból adódó hátrányokat, a két ellés közötti idő rövidítésével tartjuk célszerûnek csökkenteni.
A tenyésztés szempontjából döntő fontosságú a termelési adatok gyûjtése. Az ASZE új tenyésztési koncepciójával összhangban a tejelő kecskék teljesítmény ellenőrzését, a tejelő szarvasmarháéhoz hasonlóan, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft-vel szerződéses formában közösen végzi. Felhasználva annak kifejezetten erre a célra kialakított infrastruktúrális rendszerét és szakmai potenciálját.
Gyakorlatilag egyedüli kecsketenyésztő szervezetként (két korábbi kecsketenyésztő szervezet, mint tenyésztő szervezet megszûnt, a KeNOE tenyésztési programját átadta az ASZE-nek – tagjai átigazolhattak –, az MKSZ a fajtafenntartási jogáról lemondott) célunk az, hogy megújulva a felvázolt célok megvalósítása érdekében, a múlt értékeit megtartva, a kecsketenyésztőket és -tartókat szolgáljuk. Ezért minden kecsketenyésztőt és -tartót várunk az ASZE tagjai sorába! A jogszerû mûködés érdekében a korábbi ASZE és KeNOE tagok esetében, akik ezt 2008 május 29-éig nem tették meg, egy egyszerû tagmegerősítő nyilatkozat kitöltésével és az előző évben megállapított tagdíj befizetésével tehetik meg. Új tagokat a belépési nyilatkozat kitöltése után az elnökség javaslatára a Közgyûlés veszi fel a tagdíj befizetése után az ASZE tagjai közé. Az ASZE tagoknak a különböző szolgáltatások (pl. teljesítmény ellenőrzés) olcsóbbak lesznek, mint a tagsággal nem rendelkezőknek.
Dr. Póti Péter
Az egyesület Gazdanapi díjai az agronaplo.hu hírek rovatban található!
