A burgonya az Európai Unióban stratégiai növénynek számít, amely növény-egészségügyi szempontból is nagyon fontos.
A baktériumos hervadás és barna foltosság (kórokozó: Ralstonia solanacearum), valamint baktériumos hervadás és gyûrûs foltosság (kórokozó: Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus) betegségek bakteriológiai szempontból a burgonyára vonatkozó magyar és az EK növény-egészségügyi szabályozás súlyponti részét képezik.
E két betegség számos közös vonást mutat, különösen, ami a tüneteket, a terjedésmódot és a betegség elleni védekezési stratégiát, a hatósági intézkedéseket illeti.
A Ralstonia solanacearum mérsékelt égövi viszonyokra specializálódott, a burgonyát is károsító 3-as rassza által okozott betegség a világ és benne Európa számos országában jelen van. Melegkedvelő kórokozó. 2000 óta évről évre felüti fejét a magyarországi burgonya állományokban is, behurcolása import vetőgumóval történt, hazai megtelepedése még nem következett be. A burgonyán kívül számos más növényt, így a paradicsomot, tojásgyümölcsöt, paprikát, muskátlit és néhány burgonyával rokon gyomnövényt, mint a fekete ebszőlőt (Solanum nigrum), csattanó maszlagot (Datura stramónium) és a kesernyés csucsort (Solanum dulcamara) is megbetegíti.
A kórokozó edénynyaláb parazita, a növényekbe a fertőzött gumóból az edénynyalábokon keresztül, a sérült gyökereken, vagy szársebzéseken keresztül jut be.
A betegség első tünetei már viszonylag korán a virágzás időszakában megjelenhetnek a legzsengébb csúcsi levelek napközi időszakos, majd állandósuló hervadás formájában. A hervadt növény szárát kettévágva a felületen baktériumnyálka áramlik ki, az edénynyalábok megbarnulnak. A gumót felvágva a gyûrû mentén a szövetek barnára színeződnek, belőle nyomásra krémszerû, fakó sárga színû baktériumnyálka tör elő.
Betakarításkor a beteg gumóból a szemek mentén a felületre törő baktériumnyálkára ragadó talajmorzsák a betegségre utaló tünetek. Gyakori a gumók tünet nélküli (latens) fertőződése.
A baktérium terjedésében a fertőzött gumó játssza a vezető szerepet. A vizes élőhelyeket kedvelő kesernyés csucsor gyökérzónájában a kórokozó betegség okozása nélkül is fennmaradhat: a vegetációs időszakban a kesernyés csucsoron felszaporodó baktérium az öntözőcsatornákba kerül, majd a vízzel a növényállományokra jutva újabb fertőzést idézhet elő. Az árvakelésen fennmaradó baktérium fontos infekciós forrás lehet. Szerepet játszanak a terjesztésben a fonálférgek, a vető, mûvelő, betakarító, gumómanipuláló gépek, eszközök is. A beteg tőről a gyökérzeten keresztül a szomszédos növények is megfertőződhetnek.
A burgonya Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus okozta baktériumos hervadás és gyûrûs rothadás betegsége Észak-Amerikában (USA, Kanada), valamint Európa számos országaiban, így Dániában, Németországban, Oroszországban, Litvániában, Lengyelországban előforduló betegség. Magyarországon e kórokozó nem telepedett meg, annak ellenére, hogy 2004-ben egy esetben a kórokozót egy később megsemmisítésre került vetőburgonya állományban azonosították. A Ralstonia solanacearum-hoz hasonlóan edénynyaláb betegséget okoz. Alapvetően a hûvösebb klímájú országokban lehet számítani a betegség kártételére.
Gazdanövényköre szûk, gyakorlatilag csak a burgonyát betegíti meg.
A beteg növény tünetei változatosak, mivel a betegségek általában a vegetációs időszak későbbi szakaszában jelentkeznek, amikor a tüneteket az egyéb tényezők kiváltotta jelenségek elfedhetik. A hervadás első tünetei az alsó leveleken jelentkeznek. A levélszél kanalasodik, a levél elveszti fényes színét, majd fakó zöldre színeződik, nekrotizálódik. A szárat keresztbevágva az edénynyalábok elszíneződése nem kifejezett.
A köldökön keresztül fertőződött gumókat a köldök mentén kettévágva a gyûrûk üveges, krémszínû elszíneződése figyelhető meg, nyomásra krémszerû baktériumnyálka tör a felszínre. A betegség előrehaladottabb stádiumában a gyûrû körüli gumószövetek nedvesen rothadnak. A betegség külső tüneteiként a gumófelszínen a szemek körül foltszerû vöröses, barnás elszíneződés figyelhető meg, a gumófelületen szabálytalan, gyakran csillag formájú repedések keletkeznek. Jellemző a gumók tünet nélküli (latens) fertőződése, a baktérium latens formában akár két gumógenerációban is fennmaradhat anélkül, hogy a növényeken tünetek alakulnának ki.
Míg a két baktérium okozta levéltünetek alapján többé-kevésbé következtetni lehet a kórokozóra, addig a gumón kiváltott tünetek alapján a kórokozók nem különíthetők el egymástól, annál is inkább, mert a barna és a gyûrûs rothadás tüneteihez hasonló kórképet a gumó lágyrothadást okozó Erwinia és Pseudomonas fajok, illetve alfajok is kiválthatnak.
A Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus baktérium terjedésében a fő szerepet a beteg gumók játsszák. A kórokozó terjedhet a vető, mûvelő, betakarító, gumómanipuláló gépek, gumódaraboláskor a kés útján is. E mechanikai terjedési módok azért különösen veszélyesek, mert a fertőzött gumókról a gépek, eszközök felületére kenődött baktériumok életképességüket hónapokig megőrizhetik. Bizonyított tény, hogy a burgonyabogár, egyes kabócák és tetvek is részt vehetnek a kórokozó széthurcolásában. Az árvakelés e baktérium esetében is lehet a terjedés forrása.
Mindkét kórokozó kártétele tőpusztulásban, a gumóbetakarítást követő tárolása során fellépő rothadásban jelentkezik.
A betegség elleni védekezés problematikus. A vegyszeres védekezés a kis területen végrehajtható fumigálást leszámítva gyakorlatilag nem lehetséges. Eredményes védekezés a megelőző, illetve adminisztratív intézkedésektől várható, amely alapvetően az EK irányelveken és hazai minisztériumi rendeleteken nyugszik. Legfontosabb az egészséges, fémzárolt, hatósági ellenőrzés mellett termesztett szaporítóanyag alkalmazása.
A 2000/29/EK irányelven kívül, amely a növény-egészségügy általános szabályait tartalmazza, több ún. ellenőrzési (kontroll) irányelv foglalkozik ezzel a területtel, így a 2006/56/EK irányelv a burgonya gyûrûs rothadása elleni, a 2006/63/EK a Ralstonia solanacearum elleni védekezéssel.
Magyarországon két alapvető jogszabály vonatkozik a növény-egészségügyi szakterületre, így a burgonyára is. Az egyik a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (továbbiakban: törvény), a másik pedig a 7/2001. (I.17.) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól. A törvény viszonylag szûkszavúan szól ezekről a kérdésekről, a miniszteri rendelet viszont részletesen leírja a vonatkozó növény-egészségügyi szabályokat, és szerepeltetve benne az átvett közösségi előírásokat is.
Említett FVM rendelet 4. melléklete tartalmazza azokat a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyeknek Magyarországra történő behozatala tilos. Ennek alapján a tagországokon kívüli (harmadik) országokból nem hozható be hazánkba burgonya vetőgumó, és a Solanum nemzetség egyéb ültetésre szánt szóló vagy gumóképző növényfaja, hibridje. Tilos Magyarországra szállítani továbbá a Solanum nemzetséghez tartozó növényfajnak vagy hibridjének gumóját (áruburgonyát), ha EU tagállamon kívüli országból származik, kivéve a rendelet 4. számú mellékletének 12. pontjában felsorolt országok.
Az EU növény-egészségügyi tevékenység legfontosabb alapelve a termelés folyamatának ellenőrzése, és ennek alapján a végtermék káros szervezetektől való mentességének igazolása. Ehhez kapcsolódóan a fenti rendelet 9. számú mellékletben a meghatározott növények, növényi termékek termelőit és forgalmazóit a MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (továbbiakban: Igazgatóság) nyilvántartásba veszik és egyedi azonosítószámmal látják el. A termelői regiszter és a termőhelyi ellenőrzések képezik a növényútlevél rendszer alapját, amely növény-egészségügyi szempontból biztosítja a termékek szabad mozgását a belső piacon. Így a burgonyával foglalkozók is kötelesek bejelentkezni az illetékes megyei igazgatóságnál a 10. számú mellékletben található adatlap kitöltésével.
Mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól azok, akik a teljes burgonya mennyiséget saját fogyasztásra termelik, vagy a helyi piacon fogyasztás céljából értékesítik. A rendelet helyi piacon a növények, növényi termékek nem kereskedelmi célú eladására szolgáló egy adott megyére, illetve szomszédos megyékre kiterjedő értékesítési vonzáskörzetet érti. Tehát a lényeg az, hogy a terméket fogyasztási célból olyan végső felhasználók vásárolják meg, akik esetében biztosítható, hogy a burgonya nem kerül vissza a termelési folyamatba és a viszonteladói hálózatba.
A termelő, forgalmazó feladata, hogy naprakész nyilvántartást vezessen azokról a helyekről, ahol az ellenőrzésköteles árut termeszti, előállítja, tárolja vagy felhasználja, továbbá azokról az árukról, amelyeket tárolásra vásárolt, a telephelyen termeszt vagy forgalmaz. A vonatkozó dokumentumokat legalább három évig meg kell őriznie. Személyesen vagy a növény-egészségügyi kérdésekben jártas személy útján kapcsolatot kell tartania az illetékes megyei igazgatósággal. A növényvédelmi felügyelő számára lehetővé kell tenni az ellenőrzés elvégzését és a vonatkozó dokumentumokba való betekintést.
Amennyiben a termelő vagy a forgalmazó elmulasztja a felsorolt kötelezettségek betartását, a növényvédelmi felügyelő forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelhet el azok teljesítéséig. A jövőben, pedig megtagadhatja a termékhez történő növényútlevél kiadását.
A Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus és a Ralstonia solanacearum kórokozóval fertőzött táblákon a fertőzést követő 3, illetve, négy éven keresztül tilos a kórokozó gazdanövényeinek termesztése, és kötelező a burgonya árvakelés és az egyéb gazdanövények rendszeres irtása. Négy év után, amennyiben a megelőző két évben nem fordult elő gazdanövény, fémzárolt vetőgumó ültethető áruburgonya termesztés céljára. Az ezt követő évben, a megfelelő vetésváltást betartva, fémzárolt burgonya ültethető már szaporítóanyag előállítás céljára is. Amennyiben ez a változat nem megvalósítható, a fertőzött táblákon a fertőzést követő öt évben fekete ugarolást kell végezni, vagy rét-, legelőgazdálkodást kell folytatni a burgonya árvakelés és az egyéb gazdanövények kötelező irtásával. Öt év elteltével, az első burgonyatermesztés évében, fémzárolt vetőgumó ültethető akár szaporítóanyag, akár áruburgonya előállítására.
A fertőzött terület egyéb tábláin, a fertőzést követő évben gazdanövény nem ültethető, a burgonya árvakelést és a gyomnövényeket rendszeresen irtani kell. A fertőzést követő második évtől kezdődően legalább két éven keresztül csak fémzárolt vetőburgonya ültethető mind szaporítóanyag, mind pedig áruburgonya előállítás céljára.
A burgonyán kívül különösen nagy figyelmet kell fordítani a paradicsomra, a paprikára, egyes káposztafélékre és a Solanum dulcamara gyomnövényre, amelyeken hazai körülmények között a károsító fennmaradhat, és amelyekkel terjedhet.
A kórokozó felderítésére pontosan kidolgozott monitoring rendszert mûködtetünk, melynek keretében rendszeresen vizsgáljuk a termőterületeket, a tároló és forgalmazó helyeket, a felszíni vízfolyásokat és a feldolgozóipari üzemeket. Ez utóbbiak esetében követelmény, hogy zárt rendszerben mûködjenek, és rendelkezzenek olyan eljárásokkal, amelyek megakadályozzák a károsítók szabadba kerülését.
Az ide vonatkozó törvény értelmében zárlati intézkedés elrendelésével a termelők növényállományában bekövetkezett részleges vagy teljes megsemmisítés esetén a dologi tulajdonban keletkezett károk enyhítésére – bizonyos kivételektől eltekintve – a termelő az államtól részleges kártalanításra jogosult.
A kártalanítási eljárás részletes szabályaival a rendelet 21–25.§-ai foglalkoznak, melynek lényege az, hogy a kárbecslésnek már a megsemmisítéssel egy időben el kell kezdődnie. A kártalanítás mértéke vetőburgonya esetében a becsült érték 90%-a, áruburgonya esetében annak 80%-a lehet.
Fontos tudni, a kártalanítási igény benyújtásához 2 példányban csatolni kell a megsemmisített áru származásával, növény-egészségügyi ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumokat, valamint az engedélyezett (ipari vagy más irányú feldolgozás) felhasználás során keletkezett valamennyi okiratot, végső elszámolást. A zárlati intézkedés ideje alatt a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen ugyanazon károsító által okozott kárért újabb kártalanítás nem adható.
Nem jár kártalanítás abban az esetben sem, ha a járványügyi intézkedésre a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőgumóból előállított növényállományban, vagy annak termésében került sor.
A kórokozó terjedésének megakadályozása és a kártétel csökkentése érdekében fontos a hatóság és a termelők közötti partneri viszony kialakítása és a kölcsönös bizalom megteremtése. Külföldi és hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az irányelvek és rendeletek előírásainak alkalmazása csökkenti, de nem zárja ki a baktériumok behurcolásának kockázatát és kórokozó-mentes területekre való terjedését. Külföldi számítások alapján az a következtetés vonható le, hogy a megelőzés költsége alacsonyabb, mint a védekezés várható költsége, ha e baktériumok megtelepednének hazánkban.
Szőnyegi Sándor
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-
védelmi Igazgatóság
–Dr. Németh József
Baranya Megyei
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
