Jelen anyagrész – mintegy előre mutatva – a következő évi repcetermés minél kisebb veszteséggel történő betakarításához kíván gépesítés-fejlesztési javaslatokat nyújtani, tanácsokat adni.

A repcebetakarítás általános jellemzése

A repce betakarítását ma kizárólag egymenetben, arató-cséplő gépekkel végzik. Az arató-cséplő gépek a betakarítás „kulcsgépei”, azonban a termelők mégsem a repce szempontjából választják ki azokat, hiszen a kalászos gabona és a kukoricaterületek jelentősen nagyobb volumene miatt a kombájnokat adottnak kell tekinteni. Az aratva cséplés a repce betakarításában is megegyezik a kalászos gabona betakarítás munkafolyamatával. Ez esetben azonban – az eltérő morfológiai és egyéb tulajdonságok miatt, valamint a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében – a gabonavágó asztalt megfelelő adapterszerelékkel, ill. adapterrel kell felszerelni. A repce betakarításához az aratórészen – vágóasztalon – szükséges módosításokat az 1. ábrán látható blokkséma szemlélteti.

Mesterséges állományleszárítás vegyszerekkel

A repce betakarítása a növényállomány mesterséges leszárításával kezdődik, amely a termesztéstechnológia egyik fontos eleme. A repce rendkívüli nagy szártömege miatt ugyanis a betakarítás akkor lesz folyamatos, ha a szár egyenletesen, tökéletesen megszáradt. Amennyiben az érés elhúzódott és egyenlőtlen, szükségessé válik az állomány mesterséges leszárítása, deszikkálása.

A leszárítást – a biológiai érést követően – akkor kell elvégezni, amikor a becők 60–70%-ánál a magvak 60–80%-a már barna (vagy barnás-fekete) és azok a becőkből kimorzsolhatóak. A korai leszárítás a vörös színû, szinte értéktelen magvak arányát növeli. A kémiai állományleszárításra különböző regulátorhatású érésgyorsító szerek (pl. Harvade 25F) és a kontakt gyomirtó hatású készítmények (pl. Bromotril 40 EC + BIO-film, Zopp, Reglone stb.), ill. a szisztemikus herbicidek eredményesen használhatók. A deszikkálást – főleg a nagyobb táblákon – légi úton, repülőgéppel célszerû elvégezni, a kisebb területeken, ahol a vegyszer elsodródás veszélye fokozatosan fennáll, kompromisszumként a szántóföldi szórókerettel felszerelt (elsősorban a hidas kialakítású, magajáró) permetezőgépek vehetők számításba. A mesterséges állományleszárítás előnyei a következők:

• a betakarítás korábban történhet meg, mint a természetes úton beérett repceállomány esetében;

• a betakarítás időpontja – az időjárástól függetlenül – előre megtervezhető, és optimális időn belül elvégezhető;

• a betakarító (arató-cséplő) gépek munkaminősége javul, s a betakarítási veszteségek jelentősen csökkenthetők;

• megnövekszik a betakarítógépek teljesítménye, csökkennek az esetleges eltömődésekből adódó időveszteségek;

• javul a termés minősége,

• a magtisztítás és szárítás munkafolyamata jobban szervezhető;

• utánszárításnál az energiamegtakarítás révén kisebb a szárítási költség;

• a betakarítási, szállítási munkacsúcs csökkenthető.



Terményfal-elválasztó oldalkaszák

Függőleges – rendválasztó – oldalkaszák alkalmazása (a gépvizsgálatok szerint) a betakarítási (aratórész) veszteségeket csökkenti. A vágóasztalok két szélére felszerelhető (függőleges) rendválasztó kaszák szintén okoznak veszteséget (átvágott becők; a kasza által keltett rezgés, rázás okozta veszteség), de erősen kuszált és dőlt repcében a kombájn eltömődésének gyakorisága csak a rendválasztó oldalkaszák használatával mérsékelhető. Az oldalkaszák a vágóasztal egyik – általában a jobb oldalára – vagy mindkét oldalára szerelhetők fel. A kaszák meghajtása mechanikusan, elektromos motorral, vagy hidraulikus úton történhet meg. Mechanikus meghajtás esetén az eredeti vágóasztalról hajtják meg a kaszaszerkezetet. Elektromos meghajtást egy kihelyezett elektromotorról biztosítanak, míg a hidraulikus meghajtást egy hidroszivattyú végezheti. Az oldalkaszák hossza – magassága – általában 120–135 cm, a lökethossz 80 mm. A jobb- és baloldali oldalkaszák alkalmazása elsősorban a táblanyitáskor – az átvágások elkészítésekor – előnyös, mert a dőlt és kuszálódott állományban a kaszák a szárakat átvágják, nem engedik meg a szárak motollatengelyre való felcsavarodását és az arató-cséplő gép folyamatos üzemeltetését biztosítják. Az oldalkaszák által okozott pergési – szabadszem – veszteség 1–2% közötti.



Az adaptercsaládok vázlatos ismertetése

A repcebetakarító adapterek jól átgondolt megoldást kínálnak a repce optimális betakarítására. Konstrukciójuk a betakarítható hozam növelésére irányuló részletmegoldásokat a felhasználó kényelmének és biztonságának egyidejû növelésével kapcsolják össze. Maga a repcebetakarító adapter aránylag egyszerû kialakítású, az arató-cséplő gép gabonavágó asztalára könnyen fel-, ill. leszerelhető.

Az adapter vágóasztal toldata az az alapelem, amelyre a többi modul csatlakozik. A különböző keresztmetszetû csövekből és szögvasakból készült alapelem önhordozó kivitelû. Ennek köszönhetően a vágóasztal kaszaujjait pótlólagos, külön felfekvő erő nem terheli. A vágóasztal toldatát az alsó oldalra szerelt alapvédő lemez, felső oldalát pedig az odaszerelt (általában lépcsős) lemeztoldat fedi le. Az alapvédő lemez akadályozza azt meg, hogy a terménymaradványok eltömődést okozzanak az adapternél vagy a vágószerkezetnél. A felső lemeztoldat lépcsőzetes kialakítása következtében a repcemagvak nem tudnak előrefelé kihullani. Elsősorban lejtős terepen, tartósan lefelé haladáskor járul hozzá ez a kialakítás a veszteség optimális mértéken tartásához. Igen fontos építőelemek még ebben a vonatkozásban a beépített osztólécek. Ezek a lécek kb. 10 mm-rel a lépcsős lemeztoldat szintje felett vannak és megakadályozzák azt, hogy a repcemagvak lejtőn haladáskor egy oldalon gyûljenek fel, majd a kaszaszerkezetnél előre kihulljanak. A különleges formájú, önhordó konstrukció megakadályozza a lépcsős lemeztoldat elcsavarodását, vetemedését. Az adapter és a vágóasztal közötti átmenetet egy gumitömítéssel ellátott lemez fedi le. Ez a lemez túlnyúlik a kőgyûjtő vályún is azért, hogy torlódásmentes legyen az átmenet a középre-hordó csigáig. A repcebetakarító adapter felszerelése a jobb és bal oldali elválasztófal segítségével történik. Valamennyi feltámasztó és feszítő erő az oldalfalak irányába hat. Az oldalfalak igen keskeny kialakításúak, és az oldalkaszáknál nagy ívben hajlítottak annak érdekében, hogy a terményelválasztás torlódásmentes legyen. Ezen felül a lemezeknek a külső felületén semmiféle tartó- vagy záróelem nincs, így nem is kerülhet sor emiatt a termény feltorlódására.

 



Adapter/oldalkasza választék és főbb mûszaki jellemzők

Repcebetakarító adapterszerelékek, ill. adapterek főleg német és osztrák gyártók kínálatában találhatók meg. A német BÄCHT GmbH mechanikus, hidraulikus és elektromotoros meghajtású oldalkaszákat is gyárt, és gyártmánypalettáján szinte valamennyi arató-cséplő gép, különböző munkaszélességû vágóasztalához kínálja repcebetakarító adaptereit.

A CLAAS cég kínálatában elektromotoros és hidraulikus hajtású oldalkaszák, valamint 4,5–9,0 m szélességû repcebetakarító adapterek, és – hosszirányban 300 mm-rel megnyújtható – Vario vágóasztalok vannak. A szintén német ZÜRN cég gyártmányai között a Compact és E-Cut oldalkaszák mellett kétféle – Profi és Profi R – repcebetakarító adapter is megtalálható 4,85–9,15 m munkaszélességek között. Az osztrák BISO betakarítási technikájában az elektromotoros és hidraulikus meghajtású oldalkaszákon kívül az Integral CX 100 repcebetakarító adaptercsalád 4,5–9,0 m munkaszélességû változatai találhatók meg. A német GERINGHOFF GmbH & Co. KG a repce betakarításához két választási lehetőséget biztosít: Grainstar vágóasztalaira 4,8–5,4–6,0 m munkaszélességû repcebetakarító adapterek szerelhetők fel, míg Vario Star® modelljei hidraulikusan 500 mm-rel „nyújtható” vágóasztalokkal rendelkeznek – a vágóasztalok hossza akár menet közben is változtatható! –, és a hidraulikus meghajtású oldalkaszák felszerelése (gyorscsatlakozókkal) 5–7 perc alatt elvégezhető.

A jelenleg forgalmazott repcebetakarító oldalkaszák, vágóasztal toldatok és repcebetakarító adapterek a táblázatban kerültek összefoglalásra.

 

Összegzés

Az elvégzett betakarítási gépvizsgálatok és az üzemi, gyakorlati tapasztalatok egyértelmûen bizonyították, hogy:

• a repcebetakarító adapterekkel felszerelt gabonavágó asztalok jelentősen kisebb aratórész veszteséget okoznak;

• a nyújtott aratórész a veszteségcsökkentés szempontjából jól kivitelezett konstrukció;

• a függőleges oldalkaszák munkája – rendválasztása – jó, ez elsősorban táblanyitáskor – kezdőfogáskor – előnyös, de a kaszák üzemelés közben is megfelelően választják el a szárakat, és nem engedik meg azok felcsavarodását a motolla tengelyére, biztosítva ezáltal a folyamatos munkavégzést;

• a hagyományos gabonavágó asztal esetén keletkező 6–8%-os betakarítási veszteség a repcebetakarító adapterekkel 2–3%-ra csökkenthető.



Az oldalkaszákkal felszerelt repcebetakarító adapter(ek) (~ 3–4 M Ft-os) beruházási igénye – 2,5 t/ha repcemag termés, ~ 6 m munkaszélességû vágóasztallal üzemeltetetett arató-cséplő gépek ~ 2,0 ha/mûszakóra teljesítményével, és egy átlagos 80 E Ft/t repcemag terményárral számolva – a kisebb betakarítási veszteségből adódó (4–5%) terméstöbbletből, az alkalmazható nagyobb (6–8 km/h) betakarítási munkasebességek következtében elérhető (15–20%-os) területteljesítmény növekedésből, és az optimális időn belül elvégezhető repcebetakarításból származó előnyökből, már amortizációs idejük harmadánál-felénél megtérül, ezért alkalmazásuk a repcetermelők számára célszerû és gazdaságos.

Dr. Fûzy József