Karnoth Joris, a Noack Magyarország üzletág vezetője előadásában először arról szólt, hogy az eljárás külföldön jelentős múltra tekint vissza. Finnországban az 1920-as években tejminőségi gondok támadtak az erjesztett takarmányokkal etetett teheneknél. Ekkor fejlesztették ki a pH-4 elven alapuló erjesztést, aminek lényege, hogy amennyiben erre a szintre állítják be a kémhatást, akkor irányított erjesztést lehet megvalósítani, ami tejsavas irányba viszi a folyamatot. Először szervetlen savakat alkalmaztak, majd áttértek a szerves savakra. Finnországban 1981-től van hangyasav gyártás, a Kemira (finn vegyipari állami Rt.) gyártja a savkészítményeket és végzi a K+F tevékenységet. A szerves sav és származékaik gyártása terén a Kemira jelenleg a legnagyobb a világon. Közép-Európában – a Kemira meghosszabbított kezeként – 10 országban a NOACK Group of companies végzi a savak elosztását, az ezzel kapcsolatos szervezést, összefogja a marketing tevékenységeket. Magyarország és egypár szomszédos országos országban a Taurina-Kanizsa Kft. szállítja ki a partnerekhez a szükséges savkészítményeket, gépeket és végzi el a garanciális kezeléseket, ha fóliatömlőben történik a tárolás annak koordinálása is a Taurina feladata.

Nálunk valójában még nem tisztult le teljesen az adott célnak megfelelő szerves sav, illetve biológiai készítmény használata, aminek fő oka, az eltérő szakmai, piaci, felhasználói, kereskedelmi érdekek – mondta az üzletág vezető. A közelmúltig gond volt az is, hogy nem létezett a használatukat elbíráló független szervezet, amely minősítette volna a különböző tartósítási termékeket, technológiákat.

A Noacknál jelenleg a szemes termények, az erjesztett és szálas tömegtakarmányok és melléktermékek tartósításával egyaránt foglalkoznak. Többféle kezelést végeznek különféle baktériumkultúrákkal, illetve szerves savval (ez utóbbi esetben nem feltétlenül a teljes tömeg kezelése folyik, gyakran csak célzottan, a romlásveszélynek kitett kritikus pontokat kezeljük).

A másik mûvelet a 14–40 százalék nedvességtartalmú abraktakarmányok kezelése. A nagyobb nedvességtartalmúakat roppantással, esetenként darálással elő is készítik. A mûvelet ilyenkor irányított erjesztéssel folytatódik. A közepes (16–20 százalékos) nedvességtartalmú szemeknél aerob körülmények között történik a tartósítás, illetve – főként kalászosoknál – preventív védelmet biztosítanak árpánál, búzánál.

Kérdés lehet, hogy ha különböző adalékokban gondolkodunk, akkor milyen szempontok alapján érdemes az eljárást kiválasztani? Kérdés az is, hogy az erjesztési folyamatot akarjuk-e befolyásolni, megjavítani, vagy stabilitás a cél, vagy a takarmány összértékét – ezen keresztül a teljesítményt – szeretnénk-e megnövelni. Ennek megfelelően különböztetünk meg nehezen, közepesen és könnyen emészthető takarmányt. Természetesen számolni kell azzal is, hogy mekkora az illető takarmány szárazanyag tartalma. Karnoth Joris egyebek közt még elmondta, hogy amennyiben nedvesen, erjesztve tartósítanak, akkor fontos: milyen irányban és milyen gyorsan megy végbe a folyamat, valamint, hogy a felbontás után a takarmány stabil maradjon. Amennyiben aerob körülmények között történik a tartósítás, akkor propionsav, hangyasav, szorbinsav, benzoesav, ill. ezek elegyeinek alkalmazásával lehet a teljes folyamatot blokkolni. A teljes folyamatról, a különféle tartósítási módszerekről, ezek végeredményéről, gazdaságosságáról egyébként az utóbbi időben a Noack Kft.-nél is egyre több gazdaság, gazdálkodó érdeklődik – tette még hozzá a vezető szakember.

Palkó István, a Taurina-Kanizsa üzletág vezetője a szerves–savas tartósítás technológiai kérdéseiről szólt. Szerinte a módszerrel azért érdemes foglalkozni, mert a szemes terményeink a szántóföldről gyakorlatilag magas csíraszámmal kerülnek be, az utóbbi okozta kár meghaladhatja évente a 30 milliárd forintot is. Amikor a cégnél ezzel kezdtek foglalkozni, több olyan kérdés felmerült bennük, mint hogy ez van-e olyan biztonságos technológia, mint a szárításos, továbbá: egész éves tárolást jelenthet-e, olcsóbb-e annál? Az sem mellékes kérdés, hogy miként lehet a szerves-savas tartósítással kezelt terményt a napi takarmányozási gyakorlatba illeszteni.

A gyakorlatban háromféle szerves-savas tartósítást lehet megkülönböztetni: az egyik a 12–14 százalékos nedvességtartalmú termény preventív kezelése, a másik a 15–20% nedvességtartalmú termény szerves-savas konzerválása, míg 28–30 százalék nedvességtartalom fölött az erjesztéses módszer jöhet szóba. Véleménye szerint a szerves-savas kezelés olcsóbb, mint a szárításos, rugalmasabb a munkaszervezés, gyakorlatilag nincs mikotoxin képződés és a folyamat végén biológiailag értékesebb termény áll rendelkezésre – mondta a szakember. Az így kezelt terményben jelenlévő szerves sav tartalom csökkenti az esetleg később fellépő rovarkártételeket, így ezek ellen nem kell külön védekezni. Az is biztos, hogy az ilyen termény már „csak” takarmányozásra használható fel.

Palkó István szólt arról is, hogy nedves kukorica mellett kiválóan beilleszthetők az etetési gyakorlatba az intenzív fûfélék is. Miért is, mert ezek a füvek cellulóz és cukor bázisú szénhidrátokkal bírnak, nagyon alacsony lignintartalmúak. Ez azért érdekes – mondta –, mert mi eddig erősen keményítő alapon takarmányoztuk a szarvasmarhákat, az energiaellátást keményítővel oldottuk meg. Az állat biológia igényeihez közelednénk velük. Eddig 10–15 cégnél vetettek ezekből két éven át hazánkban. Zöld termésként hektáronként 15–20 tonnát lehet lehozni nálunk, viszonylag magas nyersfehérje tartalommal, 6–6,5 MJ energia mellett. Egy sümegi gazdálkodó jószágai ilyen takarmánnyal átlag 6 kiló abrakkal 4-es tejzsírral stabilan 28,5 literes fejési átlagot értek el. A tej beltartalma minden gazdaságban emelkedett a fûhibridekből készített szenázs etetése mellett.

A 2008-as évtől kezdődően a Taurina-Kanizsa Kft. által tartósított termények

a Concordia Közraktár Rt-nél közraktá-rozhatóak lesznek.

A Taurina-Concordia szerződés elkészítése jelenleg folyamatban van, a korábban kidolgozásra került paraméterrendszerek alapján. Az új termésû szerves savval kezelt termények közraktározhatóak lesznek.

A kidolgozott feltételrendszert az Agro Napló és az ÁT Kft. Hírlevelén keresztül kívánják megismertetni partnereikkel.

Képgaléria a ww.agronaplo.hu hírek rovatában.

(fehér)