A nyár derekára azonban a 300 ezer hektárnyi kukorica- és 200 ezer hektárnyi napraforgó-állomány esetében eddig sosem látott 100%-os terméskiesés mindent felülírt.

A szakértők egyetértenek, ilyen körülmények között a felelősségteljes gazdálkodás azzal kezdődik, hogy a vetéssel azonos napon megkötjük az „A” típusú mezőgazdasági biztosításunkat. Ezzel úgy csökkenthetjük a hektikus csapadékeloszlás okozta kárt, hogy akár a biztosítási díj 70%-a év végén visszajár.

Szollingerné Böröcz Renáta biztosítási szakértő szerint külön megéri termésbiztosításunkat olyan elkötelezett, régi integrátoroknál igénybe venni, mint az IKR Agrár Kft. A díjakat itt ugyanis az integrátor rendezi a biztosítóval, így a szerződéskötés után 24 órával a biztosítás már él. Ráadásul ilyen partnerrel a termény számára a védőhálót csak minimális ideig kell megfinanszírozni. Az IKR Agrárnál kukoricában például a biztosítási díjat márciusi szezonkezdet után – akár terményben – elég október 31-ig rendezni, decemberben pedig már érkezhet is a visszatérítés a gazdaság bankszámlájára.

Mi számít aszálynak a mezőgazdasági biztosításoknál?

Az előzetes várakozások szerint a csak kukoricában 2,1–2,4 millió tonna terménykieséssel nehéz megőrizni a higgadtságot az aszály témájában. Azonban a termelőknek tudniuk kell, a kártérítési rendszeren belül a biztosítók felé feketén-fehéren meghatározott, mikor beszélhetünk aszálykárról. A pontos megfogalmazást azért is érdemes ismerni, mert ez eltér például a szaktárca által alkalmazott aszálykárleírásoktól.

Aszálynak biztosítás terén azt tekintjük:

1. Amikor számszerűsítve 30 egymást követő napon belül nem hullik csapadék.

2. Esőzés esetén a csapadék mennyisége 30 napon belül nem lépi túl a 10 mm-t.

3. 30 napon belül úgy hullik le akár 25 mm csapadék, hogy eközben az átlaghőmérséklet legalább 15 napon túllépi a 31 Celsius-fokot.

Ne várjunk a mezőgazdasági biztosítás megkötésével: a díjat nem befolyásolja a dátum, viszont a kártérítést bukhatjuk!

Az eddigi statisztika azt mutatta, hogy egy szezonban 10 gazdálkodóból legalább 1-et érintenek az időjárás okozta károk a termésben, azonban az IKR Agrár szakértője szerint a szomorú 2022-es évben minden statisztikát ki kellett dobni az ablakon. Egyetlen egy tény nem változott, csak még hangsúlyosabbá vált: a gazdáknak megéri a biztosítás, ez ugyanis az IKR Agrár esetében is minden évben milliós károktól óvja meg a partnereket.

„Az IKR Agrár Kft. 2011 óta kínál mezőgazdasági biztosításokat a többszörös Év Biztosítója-díjas Groupama Biztosító termékein keresztül. Az ő statisztikáikon keresztül látjuk, hogy évről évre sokszorozódnak a káreset-bejelentések az agráriumban. Az arány már 2021-ben is másfélszerese volt az előző évinek, a katasztrofális 2022-es szezont pedig még nem is látjuk ilyen téren magunk előtt. A kárenyhítési alapba amúgy is kötelező befizetniük a gazdálkodóknak, de ennél egy piaci biztosítással nagyobb biztonságban tudhatják magukat. Egy piaci biztosításnál ugyanis a kártérítés mértékét végül nem befolyásolja a kárenyhítési alap összege, nem kell figyelembe venni a megyei termésátlagot, üzleti alapon finanszírozza a biztosító a kiesést a szerződésben rögzítettek alapján. Jó évben nehéz a jó biztosítást a „rossztól” elválasztani, hiszen ilyenkor mindkettő kidobott pénznek tűnhet. Azonban olyan években, mint a mostani, fontos, hogy olyan partnerrel kössünk szerződést, aki megtéríti a veszteségeket. Az IKR Agrár és a Groupama Biztosító maximálisan megbízható, a partnereink szinte kivétel nélkül 100%-ban jogosulttá váltak a kifizetésekre a korábbi években” – hangsúlyozza az IKR Agrár Kft. biztosítási szakértője.

Szollingerné Böröcz Renáta rámutat, az is hasonlóan fontos, hogy az aszály korábban említett megfogalmazása miatt ne várjanak ki a termelők a biztosítások megkötésével.

„Az aszály leírásában szereplő 30 egymást követő nap miatt vannak termelők, akik az utolsó pillanatig kivárnak, mivel úgy gondolják, „30 nap sosem lesz egymás után, amikor nem esik”. 2022 megmutatta, hogy többé nem éri meg ezzel hazardírozni. Több káresetet is láttunk idén, amikor a kivárás miatt az utolsó biztosításkötési napot követően (május 31.) nem telt el a kötelező 30 nap az aratásig, így mindegy, mekkora aszály sújtotta az állományt, a termelők nem tudták érvényesíteni igényeiket. Ez különösen szomorú példa, hiszen a biztosítási összeget nem befolyásolja a szerződéskötés dátuma, a termelő így idejekorán minimalizálhatta volna a terméskiesés kockázatát.