Tisztelt magyar gazdák!
A világon a GM (géntechnológiával módosított, GMO) növények vetésterületének közel 100%-án a totális herbicideknek ellenálló és rovar rezisztens transzgénikus (GM) szója, gyapot, repce és kukorica fajtákat termesztenek. Hazánkban, az érvényben lévő moratórium miatt, jelenleg tilos a transzgénikus (GM) növények termesztése. Azért írom ezt a nyílt levelet Önöknek, mert úgy érzem, hogy a tudomány képviselőinek – még a termesztés esetleges engedélyezése előtt – meg kell tisztelnie a magyar gazdákat azzal, hogy semmit sem elhallgatva, őszintén feltárják előttük a GM kukoricahibridek termesztésével járó előnyöket és kockázatokat. A GMO termesztéssel járó összes következmény ismeretében hozhatnak Önök megalapozott döntéseket saját gazdaságuk számára, mely döntésekért már a felelősséget is vállalni tudják.
Az előnyök és kockázatok könnyebb megértése érdekében, először tekintsük át a szóban forgó géntechnológiai módosítások lényegét:
totális gyomirtó (glifozát) ellenálló GM kukorica minden sejtje a glifozát hatóanyaga által károsított enzimnek baktérium eredetû mutáns génjét tartalmazza. Erről a génről (EPSPS), a GM növények minden sejtjében szintetizálódó mutáns enzimfehérjéhez a herbicid (Glifozát) hatóanyaga nem tud kapcsolódni, ezért az a GM növényeket nem képes elpusztítani.
Totális gyomirtó (glufozinát) ellenálló GM kukorica minden sejtje egy bakteriális eredetû új enzim génjét tartalmazza. Erről a génről (PAT) a GM növények minden sejtjében szintetizálódó új enzimfehérje hatástalanítja a herbicid (Finale) hatóanyagát, ezért a GM növényeket nem képes elpusztítani.
Kukoricamoly rezisztens GM kukorica minden sejtje egy baktérium (Bt) eredetû toxin (Cry1) szintetikus génjét tartalmazza. Erről a génkonstrukcióról (MON 810) a GM növények minden sejtjében szintetizálódó toxikus fehérje, – a kukoricanövénnyel táplálkozó rovarok közül – csak a kukoricamoly lárváit pusztítja el, mert speciálisan csak azok bélhámsejt receptoraihoz képes hozzákapcsolódni. Termesztése az EU-ban engedélyezett.
Kukoricabogár rezisztens GM kukorica minden sejtje egy baktérium (Bt) eredetû toxin (Cry3) szintetikus génjét tartalmazza. Erről a génkonstrukcióról (MON 863) a GM növények minden sejtjében szintetizálódó toxikus fehérje, – a kukoricanövénnyel táplálkozó rovarok közül – csak a kukoricabogár lárváit pusztítja el, mert speciálisan csak azok bélhámsejt receptoraihoz képes hozzákapcsolódni. Termesztésének engedélyezése az EU-ban folyamatban van.
A fentiekből nyilvánvaló, hogy a módosítások célja a kukoricatermesztés technológiájának javítása volt. Most tekintsük át, milyen mértékben sikerült ezt a célt elérni.
A rovar rezisztens és herbicid ellenálló GM kukorica termesztésének előnyei
Termesztési előnyök
• A gyomirtás, a totális gyomirtó szerekkel szemben ellenálló GM hibridekkel könnyen megoldható.
• A hagyományos gyomirtó szereknek ellenálló gyomok is kiirthatók.
• A kukoricabogár rezisztens GM kukorica hibridek monokultúrában is termeszthetők, rovarkártétel veszélye nélkül.
Gazdasági előnyök
• A totális herbicid és arra toleráns GM hibrid vetőmagja egy csomagban megvásárolható.
• A kukoricamoly és kukoricabogár fertőzött területeken, ahol eddig nem védekeztek a gazdák, a GM hibridek termesztésével jelentős terméstöbbletet érhetnek el, vegyszeres védekezés nélkül is.
• A legújabb GM kukoricahibridek már nem csak 1 gént, hanem 5-6 gént is tartalmaznak, és 4 tulajdonságban (moly- és bogár rezisztencia, glifozát és glufozinát-ammonium herbicid tolerancia) módosítottak. Ezek termesztésével a jövőben tehát egyszerre oldható meg a rovarkártevők elleni védelem és a gyomirtás.
Ökológiai előnyök
• A kukoricamoly és kukoricabogár fertőzött területeken, ahol eddig védekezni kellett a kártétel ellen, a GM hibridek termesztése esetén nem kell védekezni, ezért a gazdák jelentős vegyszer és permetezési költségeket takaríthatnak meg anélkül, hogy a termés csökkenne.
Mielőtt végérvényesen döntenének, a GM hibridek termesztéséről, ajánlom, olvassák el az alábbiakban részletezett kockázatokat is.
A rovar rezisztens és herbicid ellenálló GM kukorica termesztésének kockázatai
Biológiai kockázatok
• A herbicid toleráns GM hibridek termesztése során a totális gyomirtó szerekre rezisztens gyompopulációk alakulnak ki, melyeket ezek a herbicidek már nem képesek elpusztítani.
• A rovar rezisztens GM hibridek termesztése során rezisztens kukoricamoly és kukoricabogár populációk alakulnak ki, melyek ellen a GM hibridek már nem jelentenek védelmet, azokon ugyan úgy szaporodnak és károsítanak, mint a hagyományos hibrideken. Ezt a folyamatot csak speciális technológia alkalmazásával lehet csak lassítani, mely viszont többletköltséggel jár. A technológiai utasítást a GM vetőmagot vásárlók kapják meg, jelenleg ez „nem nyilvános”.
• A génáramlás és a génmegszökés (biológiai úton pollennel és a mag fizikai keveredésével) veszélyezteti a hagyományos és különösen a biotermesztést. A hagyományos és biotermesztőknek a génáramlással okozott esetleges kárt, az új technológiát alkalmazónak, tehát a GM termesztőnek kell megtérítenie. Ez akkor fordulhat elő, ha az izolációs távolság betartása ellenére, a biotermesztő termésében, GM magvak találhatók, tehát a GMO tartalom nagyobb, mint 0,0%, vagy a hagyományos termesztőnél a termésben a GM magvak aránya meghaladja a 0,9%-ot.
Ökológiai kockázatok
• A totális herbicidek rendszeres és hosszú távú használatával kapcsolatos ismeretek hatóanyag-felhalmozódás, természetes vizekbe kerülés stb.) még hiányosak.
• Az alkalmazott Bt-gének a GM kukorica minden sejtjében mûködnek, emiatt az egy hektáron termelődő toxin mennyisége 1500–2000-szerese a hagyományos biopeszticid védekezés során kijuttatott Dipel mennyiségnek.
• A Bt gének a jelenlegi GM hibridek minden sejtjében mûködnek és termelik a toxint. A kukoricabogár esetében elég volna, ha csak a gyökerekben mûködnének, mert a lárvák csak azt fogyasztják. Olyan hibrideket kellene előállítani, melyekben a Bt gén csak a gyökerekben mûködik. Ezekben az új GM hibridekben ugyanis a föld feletti részekben nem termelődik a toxin. Ez jelentősen csökkentené a jelenlegi élelmiszerbiztonsági (szemtermés) és génáramlási (pollen) kockázatokat.
• A GM növényi szövetekben termelődött Bt-toxin a leforgatott szárban sokkal lassabban bomlik le, mint a Dipel permetezéssel kijuttatott toxin, mely növeli a nem célzott hatások előfordulásának valószínûségét.
• A Bt-kukorica termesztésével kapcsolatban hiányosak a tartós hatásvizsgálatok és tapasztalatok.
• A rovarölő Bt toxinok specifitásának fajhatárai nem ismertek teljes bizonyossággal, ezért a nem célzott hatások miatt védett rovarfajok populációi is károsodhatnak.
• Kárpát-medence önálló biogeográfiai régió Európában. Minden ökológiai rizikótényezőt ezért a Kárpát-medencében külön is meg kell vizsgálni.
Termesztési kockázatok
• A GM hibridek vetőmagára jelentősen meghaladja a hagyományos hibridekét.
• A kukorica esetében a vegyszeres gyomirtás megoldottnak tekinthető, ezért a totális herbicidek alkalmazásának lehetősége nem jelent minőségi változást a termesztésben.
• A kukoricamoly hazánkban csak kis területen okoz számottevő kárt, általában nem védekeznek ellene, tehát a vegyszerköltség a legtöbb gazdánál nem takarítható meg.
• A kukoricabogár lárvája csak a kukorica gyökerén képes megélni, ezért kártétele ellen vetésforgóval lehet legegyszerûbben védekezni. Vetésforgó esetén nincs a termésben különbség a hagyományos és a GM hibridek között.
• A GM hibrideket termelő gazda termését, vagy annak egy részét sem használhatja fel újra vetőmagként. Ez szigorúan tilos, következmény bírósági feljelentés és per.
• A GM hibrid termesztése a gazda számára jelentős adminisztratív feladatokkal (bejelentés, egyeztetés a szomszédokkal stb.) jár. Emellett tanfolyam elvégzésére, pótlólagos beruházásokra (pl. párhuzamos rendszerek gépek, eszközök, raktárak stb. kiépítése) és speciális technológiákra (pl. izoláció, köpenyvetés stb.) van szükség, jár, a koegzisztencia törvényben előírtak betartása érdekében.
Élelmiszerbiztonsági kockázatok
• A GM hibridek egy része olyan toxint termel, mely csak takarmányozási céllal engedélyezett, élelmiszeripari célra termesztett hagyományos kukoricával való keveredésükre már több nemzetközi példa volt. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy maguk a GMO fajtatulajdonos cégek sem képesek a saját hibridjeik és fajtáik keveredésének kizárására.
• A jövő GM kukoricahibridjei már nem csak 1 gént, hanem 5–6 gént tartalmaznak és 4 tulajdonságban (moly- és bogár rezisztencia, glifozát és glufozinát ammonium herbicid tolerancia) módosítottak. A sokféle transzgénről egy időben termelődő új fehérjék együttes hatását (környezeti, élelmiszerbiztonsági), még alaposabban szükséges vizsgálni.
Gazdasági kockázatok
• A multinacionális cégeknek vannak GM fajtái. A magyar nemesítőknek nincsenek és nem is várható, hogy valaha is lesznek. Ennek oka, hogy egy originális GM kukoricahibrid előállítása a génizolálástól a forgalomba kerülésig, beleértve a világszabadalmakat is, 100 millió dollárba kerül, ami 17 milliárd forintot jelent. Tehát a magyar nemesítők verseny esélye a nullával egyenlő.
• A multinacionális cégek mindent szabadalommal védenek, ezért hasonló tulajdonságokkal rendelkező magyar fajtát már nem lehet előállítani. A GM hibridek termesztésének hazai engedélyezése ezért a magyar kukoricanemesítés és vetőmagipar tönkremenetelét és gyors megszûnését eredményezné. Ennek további következménye, hogy a kukoricatermesztés biológiai alapjait jelentő fajták és hibridek 100%-ban külföldi cégek tulajdonában lesznek. Ez a tény hazánk teljes kiszolgáltatottságához vezet a biológiai alapok vonatkozásában. A teljes függőség kialakulását meg kell akadályozni, mert egy stratégiailag fontos növényfajnál, mint a kukorica, ez megengedhetetlen. Ez a folyamat vezet a növénytermesztés „genetikai gyarmatosításához”.
• A GM kukoricahibridek termesztésének hazai engedélyezése esetén hazánk elvesztené jelenlegi GMO-mentes státuszát. Ennek várható súlyos következménye a jelenlegi exportpiacaink jelentős részének elvesztése. Jelenleg ugyanis a hagyományos kukoricának van piaca és nem a GMO-nak. Abban az esetben, amikor a GM kukoricák iránti kereslet meg fogja haladni a hagyományosét, akkor lenne érdemes újra megvitatni a GM hibridek bevezetésének kérdéseit.
Kedves Gazdák!
Jelenleg hazánk, a moratórium miatt, GMO-mentes országnak számít. Ennek, Önökre és az országra nézve sokkal több az előnye, mint a hátránya. A jövőben, amíg csak lehet, meg kellene őrizni országunk GMO- mentességét. Mivel az EU tagjai vagyunk, a moratórium fenntartása az EU Bizottság döntésétől is függ. Addig azonban amíg életben van a moratórium, azt minden gazdának tiszteletben kell tartania.
A tavaszi munkákhoz jó időt, erőt és egészséget kívánok!
Tisztelettel: Heszky László
akadémikus, igazgató, egyetemi tanár, SZIE Genetika és Biotechnológia Intézet
