Minden szakember hallott már a bendőacidózis rostemésztésre gyakorolt hatásáról. A bendő pH-jának savas irányba való eltolódásával járó kártételek mértékét Wales és társai kísérletének eredményei igen jól mutatják (1. táblázat). A táblázatban látható, hogy a bendő pufferelése pH 6,1 körüli értékre szignifikáns javulást eredményezett a rostemésztés hatásfokában, a kiindulási, pH 5,6 körüli tartományhoz képest.
Köztudott az is, hogy ha nem tudjuk fenntartani az állandó pH értéket a bendőben, akkor a magas tejhozamú teheneknél metabolikus rendellenesség és alacsonyabb szintû termelés jelentkezhet. A keményítő a bendőben lévő microorganizmusok által tejsavra bomlik le és ezáltal a bendő pH-ja csökken, amely acidózist eredményezhet. A termelés nagymértékû javulása észlelhető az olyan etetési stratégiák alkalmazásával, melyek a bendőben 5,8–6,2 pH értéket eredményeznek.
Ezek a felismerések voltak azok, amelyek elindították a bendőpufferek újabb generációjának kifejlesztését. Az írországi CelticSea cég is ezt a felismerést követve fejlesztette ki az AcidBuf nevû termékét, mellyel hatékonyan és hosszú távra kontrolálhatjuk a bendő pH-ját.
Egy hatékony bendőpuffertől megköveteljük, hogy tartsa a bendő pH-ját 5,8–6,2 között, mert ez a bendő optimális pH szintje. Legyen magas pufferkapacitása és savmegkötő képessége hosszú ideig tartson. Növelje a bendő hatékonyságát, de legyen biztonságos és természetes. Nem utolsó sorban, alacsony mennyiségben kelljen bekeverni.
Az Acid Buf-ot tengeri algák elmeszesedett vázából állítják elő, az ír és az izlandi partok mentén kitermelt nyersanyag tisztításával és darálásával. Az algák kitermelése a tengerfenék tiszta, szennyezetlen vizéből történik, amely gazdag természetes ásványokban (Ca, Mg).
Régóta használják bendőpufferként a kérődzők takarmányozásában, de hatásainak mélységét csak nemrégiben sikerült pontosan felmérni.
Méhsejtes szerkezetének köszönhetően rendkívül nagy a kötési felülete, ezáltal nagy a pufferkapacitása. Legnagyobb aktivitását a bendő fiziológiás pH tartományában fejti ki (5,8–6,2), ezáltal ideális bendőpuffer. Ezen kedvező tulajdonságai miatt az AcidBuf hosszú ideig stabilizálja a bendő pH-ját, a hatékonyabb bendőmûködés és a termelés növelése érdekében.
A Stellenbosch Egyetemen kutatták a takarmányban adagolt AcidBuf hatását a tejelő tehenek tejtermelésére, a tej összetételére, ill. a bendő egyéb paramétereire, nagy abraktartalmú fejadagok esetében. Erre két kísérletet állítottak be:
1. Termelési kísérlet
Korai laktációs stádiumban levő állatokat válogattak ki egy tehenészet állományából. Az állatok 70 napon át a kísérleti összetételû takarmányt kapták. Mérték a napi termelést, ill. hetente vizsgálták a tej fehérje-, zsír- és laktóztartalmát. Az állatok testtömegét mérték, ill. kondíciójukat pontozták a 0., 28., 56. és 70. napon. Ezen kívül regisztrálták a napi szárazanyag felvételt is. Egy magas abraktartalmú fejadagot állítottak össze az állatok számára, mely potenciálisan acidotikus. A kísérleti fejadagba az AcidBuf-ot a mész részbeni kiváltásával illesztették be. A kontroll fejadag nyersfehérje-tartalma 17%, az NDF 26%, az NFC 46,8% volt, a szárazanyag %-ában kifejezve.
Tisztán kitûnik a táblázatból, hogy a tejtermelés szignifikánsan emelkedett az AcidBuf hozzáadásának hatására, ezzel együtt a tej zsírtartalma is magasabb lett. A tej fehérjetartalma is emelkedett, igaz kisebb mértékben. Az is elmondható, hogy a kísérlet végére (a laktáció 70. napjára) a résztvevő összes tehén pozitív energiastátuszba került.
2. Metabolikus kísérlet
A bendőtartalom pH-ját folyamatosan mérve és bizonyos időközönként abból mintát véve (illózsírsav-, és nitrogén meghatározás céljából), figyelték az állatok anyagcseréjét. A különböző fejadagokat bendőfisztulával ellátott Holstein-Fríz tehenekkel (110-130 DIM) etették. Minden állat 22 napon át kapta az egyes takarmányokat, amit 8 napos adatgyûjtési időszak követett. A bendő pH-ját 4 napon át 10 percenként mérték egy bendőbeli készülékkel. A bendőfolyadékból mintát vettek 2 órával a reggeli etetés előtt, majd 2, 6, ill. 10 órával az etetést követően.
A bendő pH-jának folyamatos figyelése azt mutatta, hogy az etetés után kezd savasodni a bendő. A legalacsonyabb értékek a 2. etetés után voltak mérhetők. Az Acid Buf hozzáadására az állatok átlagosan 0,34 egységgel magasabb pH-val reagáltak.
A kísérletekből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:
A bendő átlagos pH-jának növelése nem csak a rostok emészthetőségét növeli, ahogy azt Wales és munkatársai igazolták 2004-ben, hanem befolyásolják a tejtermelést és a tej minőségét is. Ha koncentrált TMR-t etetünk, adjunk AcidBuf-ot az állatoknak, mert az segít beállítani a bendő-pH-t, így biztosítható a maximális tejtermelés.
Az Acid Buf kiegészíti az állatok természetes belső szabályozási rendszerét, segítve a túlzott savtermelés pufferelését és ezzel egy stabil, jól mûködő bendőkörnyezetet teremt.
Dr. Jakab Gábor
NOACK Magyarország Kft.
