Az agrár-környezetvédelmi programok esetén a rendelet kötelezően előírja a helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelző programok használatát. Magyarországon – elsősorban a szőlőterületeken – az utóbbi 15–20 évben több, mint 250 db automata meteorológiai állomást telepítettünk, különböző pályázati támogatással. Ezek eredményeit már sokan igénybe veszik, de a szolgáltatás bővíthető.

 

A mezőgazdasági termelés eredményét – több más tényező mellett – a gazdálkodási év időjárási körülményei határozzák meg. Az időjárási tényezők hatásának összességét „évjárat hatásnak” nevezzük.

Az időjárás alapvetően meghatározza a termesztés-technológiai folyamatok kezdetét, az elvégzendő munkák időpontját. Így pl. a különböző hőigényû növények vetési időpontja függ a talaj hőmérsékletétől, az adott évben jellemző hőösszegtől.

Az egyes munkafolyamatok elvégezhetősége is függ az időjárási jellemzőktől. A permetezés erős szél esetén nem végezhető, az elsodródás környezeti veszélyt is jelent. A szálas takarmányok betakarítása (kaszálás) akkor végezhető, ha pár napig nem várható eső, mert a levágott széna, ha megázik, értékét elveszíti. A talajmunkák jó minőségû elvégzése csak kedvező talajnedvesség viszonyok között lehetséges.

Az agrometeorológiai előrejelzés a napi munkaszervezésben ad hasznos információkat, de segíti a gazdát a növényvédelemben szükséges védekezések meghatározásában is.

Az időjárási tényezők közül a mezőgazdasági gyakorlatban szükséges információk: a hőmérsékleti értékek közül a napi minimum, maximum és középhőmérséklet, a radiációs minimum értéke, a csapadék mennyisége és eloszlása, a csapadék intenzitása, a napsütéses órák száma, a levegő páratartalma, a szél iránya és erőssége, a talaj hőmérséklete, a levélnedvesség értéke. Ezeket a jellemző értékeket ma már automata meteorológiai mûszerekkel mérik, melyeket az adott növénykultúra közelében helyeznek el. Vannak olyan időjárási elemek – pl. a csapadék a nyári időszakban – amelyek értéke kis távolságon belül is jelentős eltérést mutathat, ezért indokolt a méréseket a növényállomány közelében végezni.

Az automata meteorológiai mûszerek több típusa ismert, ezek közül Magyarországon a LUFT-D, AGROEXPERT-A, METOS-A, BOREAS-H, a GAMMA-H terjedt el, melyek érzékelői közel azonos jellemzőkkel rendelkeznek. Az eltérés közöttük az adatgyûjtés és -továbbítás, az értékelés, valamint a szervizszolgáltatás tekintetében jelentkezik.

Az elmúlt évek pályázati lehetőségei alapján a szőlőültetvények környezetében mintegy 250 db automata meteorológiai állomás mûködik. A pályázatok elkészítésében és a telepítésben nagyrészt közremûködött a Zöld Mezőgazdaság Közhasznú Alapítvány. A mûszerek használóival ma is kapcsolatban vagyunk.

A meteorológiai információk felhasználásával növénykultúránként külön–külön speciális növényvédelmi előrejelző programok mûködtethetők, melyek a kártevők és kórokozók elleni hatékony, de környezetkímélő és költségtakarékos védekezést teszik lehetővé. Ennek az az alapja, hogy minden kártevő és kórokozó megjelenésének és a fertőzés erősségének időjárási feltételei vannak. Ha ismerjük az adott károsító szervezet biológiai sajátosságait, érzékenységét az időjárás egyes elemeivel kapcsolatban, akkor a helyben mért időjárási jellemzők alapján előre jelezni lehet, hogy az adott károsító megjelenik-e, ha igen mikor, és milyen erős fertőzés várható.

Az előrejelző programok egy része konkrét tanácsot is ad a védekezésre és a javasolt növényvédő szert (hatóanyagot) illetően. Ilyen előrejelző program pl. a GALATI – VITIS, amely a szőlő peronoszpóra, lisztharmat és Botrytis elleni védelmet szolgálja, vagy a GALATI PHYTOPHTORA, amely a burgonyavész elleni védelmet segíti.

A Kecskeméti Főiskola kezelésében a Területi Szaktanácsadási Központ által mûködtetett kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium célja az, hogy segítse a termelőket az automata mûszerek mûködtetésében, az esetleges mérési hibák kiküszö-bölésében, a mért adatok feldolgozásában és értelmezésében, a növényvédelmi előrejelző programok mûködtetésében.

A Kecskeméten mért közel 100 éves mérési adatsorok lehetővé teszik az agrometeorológiai előrejelzés – időjárási modellezés elvégzését. Az ilyen jellegû feldolgozások segítik pl. az időjárás változás körülményeinek bemutatását, az aszályhajlam kialakulásának jellegzetességeit. Adatokat szolgálhatnak az alternatív gazdálkodási formák – pl. szárazságtûrő növényfajok és fajták termesztése – meghatározásához és értékeléséhez.

Az EU csatlakozás után átalakuló agrár-támogatási rendszer kiemelt jelentőségû eleme az Agrár Környezetvédelmi Programok megvalósítása. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül önálló támogatási forma a NAKP (Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program) pályázati lehetősége. A környezetvédelmi programok mindegyikében szerepel, mint alapkövetelmény a helyi meteorológiai mérésekre és megfigyelésekre alapozott „integrált növényvédelem” megvalósítása.

Jelenleg csak a gazdaságok kis része rendelkezik az integrált növényvédelemhez szükséges meteorológiai mérési adatokkal és mûszerekkel. A közeli jövő legnagyobb feladata az agrometeorológiai információk megszerzéséhez szükséges eszközök és feltételek kialakítása, biztosítása. Ebben a munkában játszik komoly szerepet a Zöld Mezőgazdaság Alapítvány eddigi tevékenysége, szakmai tapasztalata és az az adatbázis, amellyel rendelkezik.

Segítheti a gazdák, vagy társulásaik sikeres pályázatainak elkészítését, melyek révén bővülhet az automata meteorológiai mérőhálózat.

Különböző képzések szervezésével megismerteti a gazdákkal az agrometeorológiai információk szerepét, jelentőségét a környezetkímélő gazdálkodásban. Szakemberei közremûködésével biztosítani lehet az automata mûszerek szakmai felügyeletét, adott esetben a gyors javítás lehetőségét.

Dr. Szőke Lajos, Kecskeméti Főiskola