Közép-Európa legjelentősebb szeszgyártó üzeme a Győri Szeszgyár meghatározó piacrészesedéssel rendelkezik a magyar gyógyszeriparban, de vegyipari és élelmiszeripari felhasználók körében is jelentős piaci részesedéssel bír. 2005-ben beszállítójává vált több üzemanyagcélú felhasználónak, mind a magyar, mind az európai piacon. A szeszgyártás céljából melaszt használ fel, de az utóbbi időben gabonafeldolgozó kapacitással is bővült. A magas keményítő tartalmú növények, búza, kukorica keményítő tartalmát használják fel alkoholgyártásra. A melléktermékként keletkező törkölyt a mezőgazdaságban értékesítik. A gabona alapú alapanyagoknak fontos az előkészítése pl. a bioetanol előállítása céljából. A gabonaagvakban glükóz összetett formában, keményítő alakban van jelen. A keményítő a magasabb rendû növények tartalék tápanyaga, mely sok élelmiszer alkotó része.
A gabonacefre gőzölése
A szeszgyártás egész kukoricaszemekből, csirátlanított kukoricából, kukoricadarából, előáztatott gabonából, vagy a gabonáknak keményítő gyári technológiai folyamán keletkezett keményítő tartalmú melléktermékéből indulhat ki (ábra). A magvak sejtfeltárását és az elcsirízesítését szakaszosan, vagy folyamatosan nyomás alatti gőzöléssel végzi. A feltárt oldatba vitt keményítő cukrosítását szakaszos és folyamatos módszerrel maláta, vagy enzimkészítmények felhasználásával végzi. A malátával, illetve enzimmel dolgozó eljárások között csak a cukrosítás paramétereiben van különbség. A megfelelően előkészített gabonacefrét beoltják oltó élesztővel. A cefre leerjedéséhez kb. negyven órára van szükség, melyet a cukor bomlási sebessége határoz meg. Az így előállított etilalkoholt (szeszt) lepárolják, a maradék moslékban visszamarad az értékes tápanyag, melyet a gabonamagvak tartalmaztak, mivel erjesztés során a magvaknak csak a keményítő tartalmát használtuk fel alkohol előállításra. Látható, hogy a cefre az erjesztés után értékes tápanyaggal rendelkezik.
Gabonacefre felhasználása takarmányozási célból
A moslékot közvetlenül is felhasználhatjuk pl. szarvasmarhák takarmányozására, de környezetvédelmi megfontolások és a keverék takarmány gyártás eredményeként ma már a nagyipari gabona szeszgyártás moslékát takarmánnyá dolgozzák fel. A feldolgozás után kapott szárított moslék 92–93% szárazanyag-tartalmú. Ezért jól tárolható és szállítható. A gyártás során 1 tonna kukoricából megközelítőleg 0,3 tonna szárított gabonatörköly keletkezik, amely fehérjében és vitaminokban gazdag, értékes takarmány, mely hasznosítható az állattenyésztésben és a talaj tápanyagpótlásban. Mint tudjuk a takarmányok két alapvető összetevőből, vízből és szárazanyagból épülnek fel. A szárazanyag a takarmány táplálóanyagainak összessége magában foglalva a takarmánynak mind a szerves, mind a szervetlen táplálóanyagait.
A takarmányként történő felhasználás során a szarvasmarháknál takarmánykeverékben maximum 20%, sertések hizlalásánál 10%-os mennyiségben lehet adagolni. A nedves őrlésû eljárás során kapott gabonatörköly értékes anyagokat tartalmaz, mely magas gluténtartalma miatt az élelmiszeriparban is felhasználható.
Cefre tápanyagtartalma
A gabonatörköly, valamint a belőle előállított komposztált törköly beltartalmát mutatja a táblázat.
Összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a gabonatörköly értékes nitrogén, foszfor továbbá mikroelem forrásként használható fel. A friss törköly és a komposztált törköly között látható a beltartalomban lévő különbség, ami részben magyarázható a magasabb szárazanyag-tartalommal. A friss törkölyhöz képest a komposztált törkölynek jóval magasabb a vas- és a magnézium- tartalma.
Gabonacefre felhasználása takarmányozási célból
Takarmányozási szempontból megvizsgáltuk a kukorica törköly további beltartalmi értékeit, a kapott beltartalmi értékeket mutatjuk be az alábbi adatokban. A kapott értékek jól mutatják a nyersfehérje, a nyers zsír és a nyers rost tartalmát.
A kukoricatörköly átlagos beltartalmi paraméterei:
Szárazanyag % 30,0
Nyersfehérje % sz.a. 15,0
Nyerszsír % sz.a. 8,5
Nyersrost % sz.a. 13,5
Nyershamu % sz.a. 2,5
N-mentes kivonat % sz.a. 60,5
Nettó energia létfenntartás (Nem) MJ/kg sz.a 8,0
Nettó energia súlygyarapodás (Neg) MJ/kg sz.a. 5,3
Nettó energia tejtermelés (Nel) MJ/kg sz.a. 7,5
Metabolizálható fehérje Energiafüggő (MFE) g/kg sz.a. 114
Metabolizálható fehérje Nitrogénfüggő (MFN) g/kg sz.a. 96
A törköly nitrogéntartalmú anyagai együttesen a nyersfehérjék, melynek mennyiségét – technológiától függően – az élesztő tovább növelheti. A törkölyben a nitrogénmentes kivonható anyagok jelentenek nagyobb %-ot, mint a cukrok, szerves savak, keményítő, inulin és a hemicellulóz, cellulóz oldható része.
A friss törköly pH értéke 5,0 körüli. Néhány napi állása következtében a pH fokozatosan csökken. Ezt a takarmányadagolásnál figyelembe kell venni. A törköly tárolására nagy gondot kell fordítani. Tárolható a szilázsokhoz hasonlóan falközi silókban vagy az úgynevezett hurkában.
A törköly a „hurkás” tartósítási módszerrel, önmagában, kiválóan eltárolható hosszú hónapokig. Ez irányban folytatott tárolási kísérletek bizonyítják, hogy romlásmentesen a beltartalmi értékek csökkenése nélkül tárolható. A hurkában tartott törköly megfelelő szárazanyag-tartalommal rendelkezik, beltartalom tekintetében nagyon jó energiatartalmat biztosít, a nyersfehérje tartalma egy kissé elmaradt a szabványostól. Ásványi anyag tartalmát vizsgálva a szabványoshoz képest magasabb Ca-tartalommal bír, a P-tartalma kissé alacsonyabb. Takarmányozás tekintetében nitráttartalma elhanyagolható. Az összes savtartalomból arra lehet következtetni, hogy a szeszipari melléktermékben még viszonylag több könnyen erjeszthető szénhidrát található.
A cefre tápanyagtartalma talajtrágyázási célra
A gabonatörköly és a belőle előállított komposztált törköly beltartalmát mutatja a táblázat. Összetételét vizsgálva jól látható, hogy a nitrogéntartalma, illetve a fehérjetartalma jelentős. Ez a nitrogéntartalom a talajokban jól hasznosítható formában biztosítja a növények nitrogénigényének kielégítését. Hasonlóan a foszfortartalom is jelentős átlagban, 1% körüli mennyiségben található. A tápelem-arányokat vizsgálva a kálium kis mennyiségben áll rendelkezésre. A magnézium a további értékes anyag. Jelentős vastartalommal rendelkezik a komposztált törköly. A réz- és a cinktartalom kisebb mennyiségben, de növénytáplálás szempontjából megfelelő arányban található meg.
Prof. Dr. Szakál Pál egyetemi tanár
–Turóczi Zoltán értékesítési menedzser
