A tagországok közt folyó közös hatóanyag értékelés eredményeként a növényvédő szerként felhasználható hatóanyagokat a 91/414 EGK irányelv 1. számú melléklete (pozitív lista) sorolja fel. A bizottsági döntéseket követően a következő hatóanyagok kerültek fel a jogszabály 1. számú mellékletére, amelyek Magyarországon engedélyokirattal rendelkeznek (1. táblázat).
Az uniós hatóanyag engedélyezés során a tagországok közös munkaprogram keretében értékelik az engedélyezésre benyújtott hatóanyagokat. A tagországokban 1993. június 25-e előtt már engedélyezett régi hatóanyagokat, illetve a belépő új tagországok unióban még nem jóváhagyott hatóanyagait egy felülvizsgálati eljárás keretében négy munkaszakaszban minősítik. A felülvizsgálati programot a bizottság előre láthatóan 2010. évben fogja befejezni.
Az új és régi hatóanyagokról a döntést egységes adatkövetelmények benyújtása mellett, a tagországi értékelő monográfiák alapján, szakmai fórumok javaslatait követően (ECCO), az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság (SCFCAH) hozza meg.
Az értékelések eredményeként, csak olyan hatóanyag kerülhet fel a pozitív listára, amely maximálisan megfelel a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és nem utolsó sorban a felhasználót védő toxikológiai szempontoknak.
A tagországi közös hatóanyag értékelés célja, hogy nemzeti hatáskörben az engedélyező hatóságok csak olyan hatóanyagú formált készítményt engedélyezzenek, amelyekről megállapítást nyert, hogy az alkalmazott növényvédelmi technológia mellett a célkárosítók ellen az kellően hatékony, a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása mellett nem jelent veszélyt az emberi egészségre, a talajvizekre, környezetre. A hatóanyagok értékelésekor az emberek, állatok és környezetünk védelme, az élelmiszerbiztonsági szempontok maradéktalan érvényesítése elsődleges szempont, míg a növénytermesztési, növényvédelmi technológiák fejlesztése csak ezek után következik. Engedélyező hatóságunk a tagországi kötelezettségeinknek eleget téve a bizottsági döntést követően 2004–2007. években az alábbi növényvédő szerek engedélyokiratait vonta vissza.
E készítmények visszavonása humán és környezetvédelmi szempontból kedvezően járult hozzá környezetünk és a felhasználók fokozottabb védelméhez, és az uniós MRL (maximálisan megengedett szermaradék) határértékek maradéktalan betartásával az élelmiszerbiztonsági szempontok fokozott érvényesesítéséhez. Ugyanakkor megállapítható, hogy a hazai engedélyek visszavonása hatásaként egyes termesztett kultúrákban, szántóföldi és kertészeti növényekben, leginkább a hajtatásban számolhatunk a közeljövőben a károsítók elleni rovarölő szeres kezeléseknél a készítmények rezisztenciából adódó hatáscsökkenésével. A gombaölő szereknél a gyártók új hatóanyag-fejlesztési (pl. metrafenon, proquinazid, boscalid) eredményei ennek kisebb valószínûséget adnak, de a felszívódó hatású készítmények rezisztencia stratégia nélküli, egyoldalú alkalmazása szintén okozója lehet az idő előtti rezisztencia kialakulásának. A szántóföldi növények gyomirtási technológiájában, kalászosokban, kukoricában a régi hatóanyagok (pl. atrazin) visszavonása számottevő gyomirtási problémát nem okozott, mert az új hatóanyagok és készítmények engedélyezése megoldást nyújtott. Viszont egyes szántóföldi zöldségnövényekben, pl. káposztafélékben, szabadföldi paprikában, kabakosokban a (prometrin és a trifluralin) hatóanyag visszavonása (2007–2008. évben) az alapgyomirtásokat már kedvezőtlenül érintette.
A karbamát és foszforsavészter típusú rovarölő talajfertőtlenítők szinte teljes kivonásával (Chinofur 40 FW, Furadan 10G Marshal 25 EC, Counter 5G, Thimet 10 G, Basudin 5G, Diazol 5G, Buvatox 5G) a szántóföldi növénytermesztési kultúrákban, búzában, kukoricában, napraforgóban, cukorrépában, repcében, szántóföldi zöldségnövényekben (paprika, paradicsom, uborka) a talajlakó kártevők elleni védekezésre szinte egyedüli megoldásként a teflutrin (Force 1,5 G, Force 10 CS) és a klórpirifosz (Dursban 480 EC, Pyrinex 48 EC) hatóanyagú készítmény maradt. A teflutrin hatóanyagú talajfertőtlenítő készítmény, széles kultúrakörben engedélyezett talajlakó kártevők drótférgek, pajor ellen, de esetleges egyoldalú felhasználása mellett a készítmény biológiai hatékonysága változhat. Cukorrépában répabolha ellen csávázószerként eltérő termesztés-technológiai körülmények mellett a készítmény rövidebb hatástartamú, mint a már visszavont karbamát talajfertőtlenítő készítmények. A karboszulfán hatóanyagú talajfertőtlenítő készítmény (Marshal 25 EC) visszavonásával, mákban a fekete mákgyökérormányos ellen engedélyezett növényvédelmi készítmény és technológia nem áll a felhasználók rendelkezésére. A karbamát csoportba tartozó, metomil hatóanyagú (Lannate 20 L) levélpermetező készítmény 2008. évi visszavonása paprika, paradicsom és uborka hajtatásban szintén kedvezőtlenül fogja érinteni a növényvédelmi kezelések hatásosságát üvegházi molytetû, levéltetvek és nyugati virágtripsz ellen. A karbamátok, foszforsavészterek, és mellettük a nereistoxin hatóanyag csoportú készítmények (pl. Bancol 500 SC, 50 WP), mint lehetséges rezisztenciatörő készítmények végleges kivonásával (2007. év), több kultúrában a növényvédelmi problémákra a hagyományos technológiák alkalmazásával teljes védekezési megoldás egyelőre nem látszik. Egy-egy példával jellemezve a helyzetet a burgonyabogár, a répabarkó, a gabonafutrinka lárvái ellen, a máktokbarkó szúnyog, szamóca bimbólikasztó és üvegszárnyú ribiszkelepke lárvája ellen csak korlátozott növényvédelmi technológiák állnak majd a felhasználók rendelkezésére és az új készítmények engedélyezése e károsítók ellen egy-két éven belül még nem várható. Egy új növényvédő szer molekula kifejlesztése köztudott, hogy legalább 5–10 éves fejlesztési időszakot követel meg a növényvédő szer gyártóktól.
Ültetvény kultúrákban, almatermésûekben, csonthéjasokban, szőlőben egyes gyümölcsmolyok, szőlőmolyok, de különösen a pajzstetvek és a vértetû elleni védekezéseket, ahol a rovarölő szeres kezelések száma éves szinten 4–5 is lehet károsítóként, szinte kizárólagosan kitinszintézis gátló (Alsystin 25 WP, Match 050 EC), szintetikus piretroid (Decis 2,5 EC, Fendona 10 EC) néhány rovarnövekedés szabályzó (Runner 2F) és biológiai készítmény (Dipel) alkalmazásával kell megoldani. Miután ezek a készítmények elsődlegesen kontakt és gyomorméreg hatásúak, szisztemikus és gázhatással nem rendelkeznek, a védekezési időpontok helyes megválasztása a védekezési technológia részeként fontos követelmény. Ebből adódóan a gyümölcsösökben károsító levéltetvek, pajzstetvek, vértetû és molykártevők ellen a készítmények biológiai hatékonysága üzemi előrejelzés alkalmazása nélkül kevésbé lesz elfogadható. Az idegrendszer bénító felszívódó hatású, a neo-nikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó (Calyspso 480 SC, Mospilan 20 SP, Actara 25 WG) készítmények, amelyek egyre szélesebb körben engedélyezettek állati kártevők ellen, és kedvező szelektivitással rendelkeznek, kezelésszámának várható növekedése jó néhány kultúrákban (pl. alma) a védekezési technológia részeként fokozott rezisztenciaveszély kialakulását eredményezheti. A gyümölcsösökben, szőlőben, paprikában jól bevált olajos lemosó készítmények 2009–2010. években történő végső visszavonásával (Agrol Plus, Biola, Vektafid A) a levéltetvek és atkák elleni védekezések is csak drágább technológiával védhetők majd meg.
Bár nem vitatott, hogy egyes ásványolaj-származékok, mint rákkeltő anyagok a felhasználóra nézve veszélyt jelentenek, de megfelelő növényvédelmi védőeszközök használatával, és az előírások betartása mellett ezek a kockázati tényezők eddig kezelhetők voltak. A foszforsav észterek drasztikus visszavonása, hiánya leginkább a hajtatás növényvédelmi technológiájában az állati károsítok elleni védekezésben jelent fokozott növényvédelmi gondot 2009. évtől (Unifosz, Novofosz 50 EC Malation EW). Hasonló problémák merülnek fel a gombapincékben a Sciarid legyek imágói elleni védekezésben is, amely nem megfelelő takaróföld használata és pincehigiénia be nem tartása mellett fordulhat elő.
A baktériumos betegségek ellen paprikában, uborkában, és almatermésûekben engedélyezett antibiotikum készítmény a (Kasumin 2L) 2007. évi teljes kivonása után a rézkészítmények önmagukban a baktériumos betegségek elleni védekezésre csak részben tudnak preventív alkalmazás mellett védelmet nyújtani. A betegségre kevésbé fogékony fajták (pl.baktérium ellenálló fûszerpaprika fajták) termesztésbe vonása még várat magára.
A hatóanyag visszavonások leginkább a kis kultúrás, kis területi felhasználások növényvédelmi gondjaiban mutatkoznak majd meg. Várhatóan, ahol helyettesítő, engedélyezett növényvédelmi technológiák nem állnak a felhasználók rendelkezésére, a „fekete technológiák” gyakoribb alkalmazásával számolhatunk. Ugyan nyílna lehetőség kiskultúrás kiterjesztésre a tagországi engedélyezési adatok kölcsönös kicserélésére, tagországi együttmûködés keretében az engedélyező hatóságok közt, de sok esetben az eltérő károsító és kultúrakör, de leginkább a hiányzó szermaradék adatok hiányában a végső engedélykiterjesztés elmarad. Másrészről sajnálatosan az engedélyesek a kiskultúrás kiterjesztésekkel járó engedélyezési vizsgálatok költségét a kisebb bevétel és profit miatt általában nem kívánják felvállalni. A kis kultúrás engedélyezés ennek okán egy az egyben a nemzeti engedélyező hatóságok problémája maradt.
Nem vitatatható, hogy az uniós tagországi hatóanyag visszavonások (klórozott szénhidrogének, karbamátok, foszforsavészterek és sok, egyéb kedvezőtlen tulajdonságú hatóanyag) jelentősen hozzájárultak a felhasználók, a fogyasztók és a környezetünk fokozott védelméhez, az élelmiszer-biztonsági szempontok érvényesítéséhez.
A fogyasztói érdekek, az élelmiszer-biztonsági szempontok garantálása a készítmények visszavonásával feltehetően azonban a felhasználói növényvédelem hatékonyságát több termesztett kultúrában kedvezőtlenül fogja érinteni, a védekezések a felhasználók számára csak költségesebb növényvédelmi technológiával valósíthatók meg.
Mindezen szempontok mérlegelése mellett megoldásként olyan nemzeti támogatási programokat célszerû meghirdetni a növényvédelmi szempontból érzékeny kultúrákban (paprika, paradicsom, uborka hajtatás, szőlő, gyümölcsültetvények,) növényvédelmi technológia fejlesztésére, amelyek a kevesebb növényvédő szer felhasználás mellett a termesztéstechnológiák korszerûsítésével, környezetkímélőbb (integrated pest management) növényvédelem alkalmazásával hozzájárul az élelmiszer-biztonsági szempontok fokozott érvényesítéséhez. A támogatásokat elérhetőve kell tenni mind a kutatás-fejlesztés területén dolgozók, mind a felhasználók számára.
Baranyi Tibor
