Permetezőgépek ellenőrzése

A folyamatot tavaly indították ismét útnak a 43/2010 VM rendelet módosításával, eszerint a permetezőgépeket a gépészmérnökökön kívül növényorvosok is ellenőrizhetik. A vizsgálati paramétereket tartalmazó mellékleteket kiveszik a rendeletből, és csak a hatályos EU-szabványra való hivatkozás marad a jogszabályban. Ennek eleget tenni műszeres vizsgálattal lehet. Aki már korábban bevizsgáltatta a gépét, és erről a Növényorvosi Kamarától származó tanúsítványa van, annak az érvényessége megmarad. A megújításhoz ki kell várnia a 3 évet, és annak lejártakor ellenőriztet újra. Az új gép ez alól kivétel, ezt 5 éves koráig egyszer, utána 3 évente kell vizsgáztatni. A vonatkozó módosító rendelet túl van a közigazgatási egyeztetésen, így hónapokon belül, talán tavasszal meg is jelenhet a módosított rendelet.

Növényvédő szer engedélyezés

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen rendszer alapján vonják ki a hatóanyagokat Európából? Jordán László megerősítette, hogy nincsen hatóanyag-kivonási program az Európai Unióban, hanem minden hatóanyag engedélynek van egy érvényességi ideje. Mielőtt ez a 7–15 év lejárna, meg kell hosszabbítani azt. Három évvel a lejárat előtt be kell mutatni a legújabb követelményeknek megfelelő vizsgálati eredményeket. Ezt értékeli egy kijelölt uniós tagállam, majd benyújtja azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak (EFSA). Ők is hozzáteszik a javaslatukat, végül az Európai Bizottság ülésén minősített többséggel történő szavazással döntenek a tagállamok képviselői arról, hogy egy adott hatóanyag engedélyét meghosszabbítják, vagy visszavonják. Az elbírálásnál két alapvető szempontot vesznek figyelembe. Az egyik: jelenthet-e elfogadhatatlan kockázatot a hatóanyag alkalmazása a felhasználókra, fogyasztókra és a környezetre. A másik: a hatóanyag nem esik-e az úgynevezett kizárási kritériumok alá, amelyek szerint olyan veszélyes tulajdonsággal rendelkezik, hogy a kockázat mérlegelése esetén sem lehet a pozitív listán. Ennek következtében, ha bizonyítottan rákkeltő, mutagén, károsítja a születendő utódokat (reprotoxikus) vagy zavarja a hormonrendszert (endokrin hatású), akkor a hatóanyagot nem lehet felvenni pozitív listára. Természetesen a növényvédő szerek jó része veszélyes anyagnak minősül, mert valamilyen károsító ellen akarjuk felhasználni. Ha a veszély túl nagy, nem lehet a hatóanyagot forgalomban tartani. A kockázat alapú megközelítés viszont azt mondja; hogy egy veszélyes anyagnál azt is meg kell nézni, hogy mekkora eséllyel következik be a káresemény, rendeltetésszerű felhasználás esetén kell-e tartani a hatóanyag negatív tulajdonságaitól? A Magyar Növényvédelmi Hatóság az utóbbi állásponton van. Például ilyen a méhek és a neonikotinoid kapcsolata. A hatóanyag, mivel rovarirtó, veszélyes a méhekre; de ha csávázószerként, az engedélyokiratban leírtak szerint, vagy nem virágzó állományban permetezőszerként használják, és a gazda mindent az előírás szerint végez, akkor nincs ismert és bizonyított elfogadhatatlan kockázata a méhekre nézve. Ha betartják a kockázatcsökkentő intézkedéseket, akkor a veszély elkerülhető. A veszély alapú megközelítés térnyerése a kockázati rovására jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy egyre több hatóanyagot kell visszavonni. Ezek közül legtöbb várhatóan gombaölő hatású, aminek a fuzárium elleni védekezésnél lehetnek súlyos következményei. Várható, hogy elszaporodnak az illegális megoldások, több lesz az Ukrajnából és Szerbiából érkező szerek száma, jóval nagyobb arányú ellenőrizetlen termék lesz a piacon, mint most.

Az EU-ban 2011 óta 45 hatóanyagot vontak ki a forgalomból, és mindössze 12 új hatóanyag terméke került bevezetésre. Sajnos egyre szűkül a növényvédő szer paletta, ennek következtében elképesztő módon nő a károsító-rezisztencia: a kiskertekben a burgonyabogár, nagyüzemekben a fenyércirok elszaporodására nem lesz megfelelő válasz. Néhány hatóanyagnál pedig a használatban kellett súlyos korlátozásokat bevezetni. Ilyen a klórpirifosz, amit a szermaradék határérték drasztikus csökkentése miatt törölni kellett almából, körtéből, káposztából, keresztesvirágúakból, majd szőlőből és burgonyából is. Ennél a hatóanyagnál viszont az ökotoxikológusok megerősítették, hogy a használata olyan akut egészségügyi hatással járhat, amiről eddig nem tudtak, így jogos a szigorítás. A neonikotinoidok kivonásával kapcsolatban sokkal több a vita: az Európai Bizottság meghozta a döntést, hogy a neonikotinoid hatóanyagokat (koltianidin, tiametoxám, imidakloprid) tartalmazó készítményeket csak zárt termesztőberendezésekben lehet felhasználni.

Korábban megoldást jelentett a szükséghelyzeti engedélyezés, ami az elmúlt években komoly, és egyre szélesedő gyakorlati megoldás volt. Bár a nemzetközi tudományos életben is láttuk a tanulmányokat és a vizsgálati eredményeket, amelyek alapján a hatóanyagokat korlátozták, de a vizsgálatok valójában egyáltalán nem bizonyították perdöntően a káros hatást. Az Európai Bizottság ennél az esetnél a legnagyobb óvatosság elve szerint járt el: mivel nem bizonyított 100 százalékig, hogy nem okoz bajt, nem kockáztattak, kivonták a hatóanyagot. Hazai forgalmazási adatok alapján elmondható, hogy a neonikotinoidok helyett a foszforsav-észtereket és a piretroidokat alkalmazzák a termelők. Míg egy csávázásnál 10 g hatóanyag került ki 1 hektárra, állománykezelésnél 1 nagyságrenddel nagyobb mennyiség, talajfertőtlenítésnél pedig 3 nagyságrenddel nagyobb, 10 kg növényvédő szer jut 1 hektárnyi területre. A szükséghelyzeti engedély kiadása ezentúl nem lesz gyakorlat. Jordán László hangsúlyozta, a neonikotinoidok kivonásával nagyobb környezeti terhelést okozunk, mint a használatukkal.

A növényvédő szer kijuttatására alkalmas drónok is megjelentek a hazai mezőgazdasági gyakorlatban. Jelen állás szerint még nem lehet a drónokkal legálisan kezeléseket végezni. A kijuttató berendezésre kötelező típusminősítési eljáráson még egyetlen eszköz sem esett át, annak szakmai tartalmának kialakítása folyamatban van. A drónról kijuttatott növényvédő szerek hatékonysága nem ismert, vizsgálatok szükségesek hozzá (sok esetben a jelenlegi engedélyezetthez képest kisebb dózist, más cseppképzést alkalmaznak, aminek megfelelő hatásához nincs elfogadott vizsgálati eredmény). Aki ilyen körülmények között végez(tet) növényvédő szer kijuttatást, az nem csak jogi értelemben, de szakmailag is komoly kockázatot vállal!

A cikk szerzője: Csurja Zsolt