A több, mint 30 országból közel 500 vetőmagos szakember vett részt az eseményen. A szabad üzletkötési lehetőségeken túl, az ágazat aktuális kérdéseit a főbb növénycsoportok szerinti szekció üléseken vitatták. Nyilvánvalóan minden szekciónak meg vannak a saját jellegzetességei, ennek ellenére a leglényegesebb kérdések növénytípustól és tevékenységtől függetlenül szinte a teljes ágazatot érintik.
A növényvédő szerek engedélyezéséről szóló rendelet felülvizsgálata
A 91/414/EK irányelv átdolgozása harmonizált jogszabályi keretet teremthet a vetőmag csávázásnak, valamint a csávázott vetőmagok forgalmazásának. Az európai vetőmag szektor jelenleg következetlen uniós jogszabályoktól szenved, amely sok esetben késlelteti a termékek engedélyeztetését, bizonytalanságot teremt az előállítók körében, megnehezíti a termék piacra történő bevezetését, ezáltal gátolja a kutatást, fejlesztést. Az ágazat az uniós vetőmag és növényvédőszer-forgalmazás szabályzása között őrlődik, és nem nyújt megfelelő környezetet a területet jellemző gyors innováció kiteljesedéséhez, ezáltal hátráltatja az európai mezőgazdaság, európai input anyagokkal történő ellátását.
A vetőmag csávázás létfontosságú része a modern mezőgazdaságnak. A vetést megelőzően csekély mértékû növényvédő szer hatóanyag a vetőmag felületére történő juttatásával védi a növényt és növeli a hozamot. A vetőmagcsávázás fontos szerepet játszik a növény csírázáskori és későbbi növekedése során nyújtott védelmében. A módszer környezetbarát, és felhasználása biztonságos a gazdálkodók számára is. Az alkalmazás rendkívül gyorsan fejlődő „High-Tech” terület, ahol az európai cégek kiemelkedők. A folyamatos fejlesztés azonban elengedhetetlen, mivel a világpiacon hatalmas a verseny.
A növényvédő szerek forgalmazásáról szóló 91/414/EK irányelv felülvizsgálata ezért első lépés lehet egy a jelenleginél egységesebb uniós jogszabályrendszer kialakítása felé.
Az EU számára itt van a megfelelő alkalom, hogy kialakítson egy olyan rendszert, amely biztosítja a környezetbarát európai mezőgazdaság alapjait, valamint elősegíti az európai vetőmagszektor versenyképességének növelését. Abban az esetben azonban, ha nem megfelelő döntések születnek, Európa azt kockáztatja, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben lesz függő a harmadik országból származó takarmány- és élelmiszer-importnak. Ez az import általában olyan országokból származik, ahol az előírások kevésbé rigorózusak, mint az európai szabályok.
Az Európai Parlamentben kétfajta, jelenleg áthidalhatatlannak tûnő álláspont alakult ki a kérdésben. Az egyik oldalon a környezet és fogyasztóvédők állnak, a másik oldalon pedig azok, akik az európai mezőgazdaság és a rá épülő inputanyag ipar versenyképességét féltik. Ennek azonban nem kellene törvényszerûen így lennie. A vetőmag csávázás talán a leghatékonyabb növényvédelmi eljárás, mely alkalmazásával jelentősen csökkenthető a kijuttatott hatóanyag mennyisége. A vetőmagcsávázás növeli a gazdálkodók, a vidéki lakosság és a környezet biztonságát. A csávázószerek hatékonyak a célszervezetekkel szemben, azonban nem jelentenek veszélyt a természetes élőhelyekre. Röviden a vetőmagcsávázás egy győztes-győztes helyzetet teremt, amelyben a környezet, a társadalom, a fogyasztók és a termelők egyaránt profitálhatnak és összességében hozzájárul az európai mezőgazdaság versenyképességének emeléséhez. Ehhez azonban el kell fogadni, hogy a modern mezőgazdaság nem létezhet növényvédő szerek alkalmazása nélkül. A növényvédő szerek démonizálása, mint azt oly sokan a legjobb szándékkal ugyan, de a véleményalkotáshoz elégséges tudás nélkül teszik, nem csak magas színvonalú iparnak és mezőgazdaságnak ártanak, hanem utat engednek a bizonytalan eredetû importnak is.
A tárgyalások azonban nem kizárólag csak a csávázószerekről szólnak, hanem az ún. kismértékû felhasználásról „Minor Uses”. Ebben az esetben arról van szó, hogy a jól ismert nagy területeken alkalmazott növényvédő szerek felhasználásának engedélyezését ki lehessen terjeszteni kisebb növényekre, illetve speciális területekre (növénynemesítés, vetőmag termesztés), ahol a külön engedélyezési eljárás magas költsége miatt nem kerülhetne forgalomba. Könnyített engedélyezési eljárás, illetve a kölcsönös elismerés biztosíthatja hogy a vetőmag cégek és a gazdálkodók hozzájussanak a legmodernebb növényvédelmi alkalmazásokhoz. Ha ez nem történik meg előfordulhat, hogy egyes kisebb növények és termelési módok nem jutnak hozzá a megfelelő növényvédelmi kezelésekhez, ezért termesztésük gazdaságtalanná válik. Ezeket a termékeket szintén csak jóval bizonytalanabb származású importtal lehet helyettesíteni. Ezért ez már élelmiszerbiztonsági kérdés is. A teljes termelési láncon való nyomon követése nélkülözhetetlen az európai fogyasztók magas minőségû élelmiszerekkel történő ellátásához.
Az Európai Parlament október végén készítette el cseppet sem kedvező álláspontját, amit a Miniszterek Tanácsa elé terjesztett. A Tanács várhatóan 2008 tavaszán lesz kész az első jogszabály tervezettel. Ha a két jogalkotó testület között érdemi különbség van, akkor ezt követően még további egyeztetésekre lesz majd szükség. Mivel rendkívül sok forog kockán az ESA a nemzeti szövetségekkel közösen tájékoztatja az Európa Parlamenti képviselőket a kérdés jelentősségéről. Az ESA által koordinált összehangolt akció során azonos időben, azonos tartalmú üzenetek jutnak el a nemzeti és európai döntéshozókhoz.
GMO határérték kialakítása konvencionális vetőmag tételben (AP küszöbérték)
Az ESA, EuropaBio és több vetőmag cég közremûködésével közös lobbi kampány indult. A kampány elsődleges célja az volt, hogy a Bizottságra és a tagállamokra gyakorolt megfelelő politikai nyomás hatására készüljön egy jogszabály tervezet a témában. Az év során számos lépés történt a szervezetek ügyvezetésén és tagjain keresztül. Több kiadvány és levél ment ki a témában a tagállamok miniszterei, EP képviselők, és a Bizottság tagjai felé.
A központi üzenet az volt, hogy a zéró tolerancia, illetve a túl alacsony AP küszöbérték szignifikáns költségnövekedést jelent az európai vetőmagipar számára. Ezt az érvelést a Bizottság és különösen annak Környezetvédelmi Főigazgatósága (DG ENVI) több esetben is megtámadta. Az iparág álláspontját igazolandó egy független tanulmány készült a megfelelő AP küszöbérték kialakításának gazdasági hatásairól. A tanulmányt a tudományterület talán legismertebb szakértője, dr. N. Kalaitzandonakes a Missouri Egyetem professzora készítette. A tanulmányt az európai szövetségek a Bizottság rendelkezésére bocsátották.
A tanulmány megerősítette az ESA által kialakított álláspontot, illetve tovább finomította azokat a gazdasági hatásokat és többlet terheket, amivel az európai szektornak a jövőben alkalmazkodnia kell. Az értekezés kiemelte azt az ESA által korábban hangoztatott véleményt is, hogy a kisebb vállalatok számára nehezebb lesz a határérték betartása, valamint magasabbak lesznek a többletköltségek is. Az európai vetőmag ágazat jelenleg is jóval magasabb termelési költségekkel mûködik, mint versenytársai a világ különböző részei és különösen az USA-ban.
A jogszabály hiánya mellett a másik fő problémája a vállalatoknak, hogy az egyes tagországokban eltérő módon kezelik a kérdést. Olaszország, Ausztria és Románia már megalkotta saját nemzeti jogszabályát. Azokban az országokban pedig, ahol nem létezik ilyen jogszabály az intézkedések a helyi hivatalnokok és bíróságok gyakorlata szerint történnek. Az esetek ad-hoc elbírálása természetesen komoly bizonytalanságot okoz a szektornak. A Szövetség erről többször is részletes jelentést küldött a Bizottság számára az év folyamán.
A ESA, Europabio és a nemzeti szövetségek folyamatos nyomásának köszönhetően a DG ENVI a határérték kialakításának hatásait vizsgáló tanulmányt készített el és novemberben publikát lát. A tanulmány valószínûsíthetően újabb politikai vitát fog generálni, ami optimális esetben legkésőbb 6 hónap múlva egészen egy jogszabály tervezet kialakításához vezethet. A tervezet ezután tárcaközi egyeztetésre kerül, amely során a Bizottság érintett Főigazgatóságai (Mezőgazdasági, Nemzetközi Kereskedelmi etc.) is véleményezik.
Az egyeztetések befejeztével a komitológiai eljárás során a Szabályzó Bizottság kísérletet tesz a javaslat beültetésére 2001/18/EK direktíva hatálya alá. Ha a Bizottságban a javaslat nem kapja meg a minősített többséget, akkor a Miniszterek Tanácsa elé kerül a döntés. Ha a Tanácsban sem sikerül határozni, akkor a Bizottság saját hatáskörében fogja bevezettetni.
Lényeges, hogy ha a jogszabályt 2008 végéig nem sikerül elfogadni, akkor 2010 előtt nem várható előrelépés, hiszen 2009 év az EP parlamenti választásokkal és az új Bizottság kialakításával fog telni.
Kalászos és fehérjenövények szekció
Farm Saved Seed – a gazdák tájékoztatása
A kalászos szekció munkájának évek óta legfontosabb tárgya az utántermesztett vetőmag úgynevezett Farm Saved Seed FSS kérdés. Ma az unió területén a vetésterületek csupán 50%-án használnak minősített vetőmagot és mivel nem minden országban mûködik hatékony rendszer a licencdíjak begyûjtésére ez évente 65 millió € veszteséget okoz a szektornak. Nagyon fontos a folyamatos kommunikáció a minősített vetőmag előnyeiről a nyomon követhetőségről. Másrészről tudatosítani kell, hogy a felhasznált fajta növényfajta oltalomban részesített, ezért a gazdálkodókat számos kötelezettség terheli beleértve a fajtahasználati díj megfizetését. Ennek érdekében a szekció a vetőmag zsákokon feltüntetendő az EU-ban egységesen használható szöveget dolgozott ki, amelyet a vásárláskor a felhasználónak el kell fogadnia.
„Ez a fajta növényfajta oltalomban részesített. A fajta utántermesztése tárgya nyilatkozattételnek valamint licencdíj fizetésnek. A nyilatkozattétel és a fizetés módja tagországonként eltérő. További információért kérjük forduljon a begyûjtés koordináló szervezethez, vagy pedig a Nemzeti Vetőmag Szövetséghez. Az így befolyt licencdíj a nemesítést, új fajták kifejlesztését szolgálja”.
A vásárlási feltételek fenti módon történő közlését jelenleg minden tagország vizsgálja, hiszen a vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérő módon rendelkezhetnek.
Better Regulation
A másik jelentős kérdés az EU jogszabályok és alkalmazásuk harmonizációja és egyszerûsítése a Bizottság ún. „Better Regulation” jogszabály egyszerûsítési folyamatának keretében. A cél a vetőmagminősítési költségek csökkentése és a szabályok egységes alkalmazása. Néhány tagországban az átruházott jogkörben történő minősítés feltételrendszere már kialakult, ami tulajdonképpen a vetőmag cégek és a hatóság közti felelősség megosztásán alapul. Cégek, illetve szakmaközi szervezetek által mûködtetett vetőmagminősítő laborok dolgoznak hatósági ellenőrzés mellett. Az ilyen és ehhez hasonló alapelvek mentén kíván a szekció a további egyszerûsítés és a költségek csökkentés irányába hatni.
Ruthner Szabolcs
