Sok tényező együttes hatása idézte elő ezt az állapotot. Néhányat említenék meg ezek közül a teljesség igénye nélkül:
• a hízósertés előállításban hosszú évek óta megfigyelhető egyfajta ciklikusság, ami a kibocsátás nagyságának erős ingadozását mutatja. A 2006-os évben erős kereslet mellett magas piaci árak alakultak ki, ilyenkor meglendül a termelési kedv, a tavalyi év közepén már érzékelhető volt a kínálat növekedése;
• rendkívüli mértékben megugrottak a gabona-értékesítési árak, nem csak Európában, hanem általánosan a világpiacon. Köszönhető az aszálynak a jelentősebb gabonatermelési országokban, az energia áremelkedésnek, Kína keresleti növekedésének.
• az unió jelentős sertés-előállítói úgy, mint Dánia, Hollandia piaci részesedést vesztettek elsősorban Dél-Koreában és Japánban, így a felesleg jelentős részét Európán belül próbálták levezetni;
• a lengyel sertések előtt bezárult az orosz piac.
A 2008-as évet magas takarmányárakkal, alacsony felvásárlási árakkal, előző évi veszteségeik okozta problémák megoldásával – ami sok esetben az állományuk felszámolását, a tevékenység befejezését jelenti – kezdik a sertéstartók. A 2007-es év második felében indult jelentős kocakivágási ütem miatt csökken mind a vágási túlkínálat, mind a hízó kibocsátás a mostani időszakra. Már érzékelhető hízó kereslet a vágóhidak részéről, de az árak még nem emelkednek, ami nem jelenti azt, hogy így is maradnak. Több elemzés adatai alapján valószínûsíthető, hogy 2008 tavaszán jelentős felvásárlási áremelkedés következik be, mely azt is jelentheti, hogy az előállítási költségszintet is meghaladja, azaz eredményt lehet realizálni. Vélhetően azért ez nem jelent majd akkora többletet, hogy a múlt és jelen problémáit megoldja.
A sertéságazatban felmerülő veszteségek enyhítésére több intézkedést tett az FVM, melyek közül 2007 novemberében megjelent, s jelenleg is folyamatosan igényelhető az állatjóléti támogatás a 140/2007 (XI.28) számú FVM rendelet alapján, ami hozzávetőleg 20 Ft támogatást jelent értékesített kg-ra vetítve. 2007. december 11-én lépett hatályba a 148/2007 (XII.8.) FVM rendelet, ami az egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának költségeit támogatja. A közeljövőben várható az állati hulla ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló rendelet megjelenése, mely az eddig igényelhető támogatástól magasabb összeget biztosít majd.
Természetesen ezek a támogatások csak mérséklik az eddig elszenvedett veszteségeket, s nem oldják meg véglegesen a sertéstartók problémáit.
Nagyon nehéz helyzetben kell döntenie az ágazat szereplőinek arról, hogy kockáztatnak-e tovább, és jelentős terheket felvállalva megvalósítják azokat a hatékonyságot és versenyképességet növelő beruházásokat, amelyek egyébként elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hazai ágazati szereplők a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelések miatt a trágyakezelési-, elhelyezési beruházásokat is el kell végezni, melyek magas támogatási intenzitásúak (75%), mégis igényelnek saját forrást, profitot azonban nem termelnek.
Valószínûsíthető, hogy akik nem élnek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett támogatási lehetőségekkel, nem valósítják meg a korszerûsítést, versenyképesség-növelést, a környezetvédelmi megfelelést, azok idén, legkésőbb 2009-ben befejezik állattenyésztési tevékenységüket.
Akik elvégzik a szükséges beruházásokat, alacsonyabb költségszinten, eredményesebben tudnak majd termelni, de a hosszú távú boldoguláshoz ez még nem biztos, hogy elég. Uniós versenytársainkhoz képest jelentős lemaradást kell behoznunk a termelés-szervezésben, a horizontális-, és vertikális integrációban, a civil szakmai szervezetek koncentrációjában, összefogásában. Nekünk, magyar sertéstartóknak, -tenyésztőknek, egyáltalán az egész agrárium szereplőinek össze kellene fognunk, hogy érdekérvényesítő képességünket növelni tudjuk legalább a hazai piacon. Sajnos nemzetközi mércével már nem számítunk jelentős mezőgazdasági országnak, azonban ebbe a helyzetbe nem kellene beletörődnünk. Az ország adottságai alapján kell, hogy jövőképünk legyen. Sokan leírják az ágazatot, azonban figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés, élelmiszer előállítás ma már stratégiai kérdés kell hogy legyen egy nemzet életében, gazdaságában. Emiatt még több prioritást kell biztosítani az agráriumnak, hiszen amiben európai mércével is kimagaslóan jó szinten vagyunk, az a mezőgazdaságilag mûvelhető terület nagyságának aránya az összes területhez képest. Talán a föld és a hozzá kapcsolódó agrárium az egyik legnagyobb kincsünk!
Antal Gábor
VHT elnöke, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója
