Egyre többet lehet hallani, egyesek szerint már érezni is, a globális klímaváltozásról. Egyes tudósok szerint a Kárpát-medence éghajlatát érinti a legkedvezőtlenebbül ez a változás, és ez a mezőgazdasági termelésre igen kedvezőtlenül hat majd. Egy másik jelentős tényezője lesz a jövőbeni takarmányárak alakulásának az egyre növekedő bioenergia termelés (biogáz, bioetanol). Világviszonylatban az energiahordozók drasztikus áremelkedése magával hozza azt az igényt, hogy az alternatív energiák hányada egyre magasabb legyen. Ennek egyre növekvő része a mezőgazdasági alapanyagokból származó energiahordozók felhasználásával kerül termelésre.
Például a világpiacon tapasztalható robbanásszerû cukor áremelkedés hátterében már a brazil cukornád alapú bioetanol gyártás áll. A gabonatőzsdéken is érezhető a bioetanol, és biogáz gyártás hatása. Az Amerikai Egyesült Államok összes gabonaexportjának a 40%-a már ebben a szektorban talál felhasználóra, és ezáltal a jelenlegi állattartásnak már a közeljövőben egyértelmû, és egyre növekvő konkurenciájává válhat ez a szektor.
De hagyjuk a jövő elemzését, s foglalkozzunk a jelenlegi helyzettel! Amivel folyamatosan találkozhatunk kis hazánkat, de akár a szomszédos országokat is járva, az a folyamatos gabona áremelkedés. Ha az állattartás költségösszetevőit elemezzük, egyértelmû, hogy a takarmányozás költsége jelentősen befolyásolja termelésünk gazdaságosságát. Ha az alapanyagárak folyamatosan növekednek, kérdés a felhasználói piac reakciója erre a folyamatra. Meddig követi, vagy követi-e egyáltalán a felvásárlási ár a takarmányárak változását? Ameddig a felvásárlási árak követik a takarmányárak változását, addig a termelő szempontjából ez egy ideális folyamat, de egy jogos kérdés azért rögtön felmerül bennem:
Biztos, hogy ez így történik majd?
Egyesek szerint a takarmányköltségek emelkedését nem fogja egy ugyanolyan mértékû felvásárlási áremelkedés követni, így a gazdálkodóknak más, eddig fel-ki nem használt lehetőségeket kell majd keresni a termelésük gazdaságosságának megőrzése, a versenyképesség fokozása érdekében. Erre szeretnénk Önöknek egy mûködő megoldást ajánlani.
Delacon sertésprogram (1. rész)
Ha végigtekintünk a sertéstartás folyamatán, négy nagy egységre bonthatjuk azt. A tenyészkoca, tenyészkanok tartása, malacnevelés, illetve a hízlalás.
Ha egy sertéstelep gazdaságosságát elemezzük mindenképpen a tenyészkocák tartásával, takarmányozásával kapcsolatos kérdésekkel kell, hogy elkezdjük, hisz már az adott esetben a tenyészkocák takarmányozásával jelentősen befolyásolni tudjuk a malacaink választási súlyát, ezen keresztül a hízósertéseink elkészülési idejét. Minden fél kiló plusz a választott malacnál 5 nappal rövidíti le optimális esetben a hízlalási periódus hosszát.
A tenyészkocák, különösen a szoptatós kocák kondíciója, annak megőrzése egyik sarkalatos pontja a takarmányozási programnak. „Tömj annyi takarmányt a szoptatós kocádba, amennyit csak lehet!” mondat közszájon forog. S az is, „Ha ezt elérted, adj neki még többet!”, hisz a koca kondíciója jelentősen befolyásolja a jövőbeni reprodukciós képességét, és a malacok fejlődésére is komoly hatással van. Igen, de hogyan, halljuk sok esetben a telepeken. Ez a probléma nagyon sok helyen előfordul, s megoldást találni rá igen nehéz.
De vegyük igénybe a „természet erejét” a feladat megoldásához!
Tenyész-szoptatós kocafázis
A Delacon ajánlata a probléma megoldására a Fresta F Conc. termék, amely kizárólag természetes, illetve természetazonos hatóanyagokból készült, és összhangban áll a tenyészkocák szükségleteivel, növeli a takarmányfelvételt, javítja a tápanyag-értékesülést, valamint csökkenti a kocák tömegveszteségét a laktáció alatt.
A Fresta F Conc. négy fő alkotóelemből áll: mikrokapszulázott illóolajok, flavonoidok, csípős anyagok, nyálkaanyagok.
Mind a négy alkotórésznek más feladata van a probléma megoldásában. Az illóolajok felelősek az íz és illat fokozásáért, a magasabb takarmányfelvételért, a megnövekedő emésztőnedv képződésért, és az így jelentősen javuló tápanyag-értékesülésért. A flavonoidok hathatós munkája eredményeként az immunrendszer erősödik, jelentős gyulladáscsökkentő hatással számolhatunk, és a sejtfalak áteresztő képessége jelentősen megnövekedik. A csípős anyagok felelősek a vérkeringés és az anyagcsere fokozásáért, illetve a fokozott méregtelenítésért. A nyálkaanyagok stabilizálják az emésztést, megkötik a patogén kórokozókat és védik a bélnyálkahártyát, javítják a bélsár konzisztenciáját.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Kezdjük a takarmányfelvételnél! Nagy biztonsággal állítható az eddigi kísérleti eredmények, és a több éves partneri visszajelzések alapján, hogy a Fresta F Conc. segítségével közel 10%-kal több takarmányt tudunk megetetni a szoptatós kocáinkkal éppen a kritikus periódus alatt. A felvett takarmány, a fokozódó emésztőenzim képződés miatt jobban hasznosul, majd a fokozott vérkeringés, és a bélhámsejtek áteresztő képessége miatt gyorsabban, és hatékonyabban szívódik fel.
Ennek következménye, hogy a kocánk a szoptatás alatt kevésbé zsarolódik le, amely később fontos a következő szaporodási ciklus miatt (hamarabb ivarzik, több petesejt válik le, több tapad meg, több malac születik). Több tejet termel, a malacai gyorsabban nőnek, egyenletesebbek lesznek, csökken az elhullás, nem kell annyit dajkásítani, nő a választási alomnagyság és alomtömeg.
Javul a koca általános immunstátusza, csökken a méh- és tőggyulladások száma, ezáltal csökken a kocákra fordított gyógyszerköltség nagysága, illetve az ezekből a problémákból eredő selejtezés. Továbbá, a kocáknak az erősebb immunstátusz miatt az immunoglobulin szintje magasabb, mely a tejen keresztül a malac számára felvehető. Így nemcsak a kocának, de közvetve a malacnak is erősödik az immunrendszere. Ez kevesebb hasmenést, kevesebb malacelhullást jelent.
Ha már a szopósmalacoknál tartunk, akkor meg kell, hogy jegyezzem a malacok számára a kocatejben felvehető egyes illóolajok szerepét is. Mivel az illóolajok kellemes ízéhez a malac már a tejjel együtt hozzászokik, meg lehet rövidíteni a szilárd takarmányra való áttérést, ha ugyanezt az ízt a prestarterben is megtalálja. Továbbá az illóolajoknak van egy bizonyos baktericid hatásuk, amely így a malac védettségét is elősegíti.
Ez a Delacon minimális kocaprogramja, és annak előnyei. Van ennek egy bővített változata, amikor nem csak a szoptatós kocáknak keverik be a Fresta F Konc.-ot, hanem már a kocák csökkentett dózisban ugyan, de a vemhes kocatápban is találkozhatnak vele. Ezzel a bővített programmal az előző eredményeken túl elérhetjük, hogy a születési alomnagyságunk növekedjen, és az alomtömeg is pozitív irányba változzon, illetve mivel a kocánk immunstátusza erősebb, csökken a vemhesség során a selejtezésünk, illetve a gyógyszerköltségünk, illetve a vakcinázás hatékonysága is nő.
Malacfázis
Már az előző pontban is részben érintettük a malacprogramunkat, és a termék, amelyet a malactakarmányba javasolunk is ugyanaz, amit már a kocáknál megismertünk. A Fresta F Conc.
Különbség csak a dózisban van, a hatóanyagok hatásmechanizmusában nincs.
Tehát amiket elvárhatunk a malacainktól azok a következők:
magasabb takarmányfelvétel, javuló emészthetőség, ezáltal jobb takarmányértékesülés az illóolajok hatása miatt, jobb felszívódás, jobb immunstátusz a csípős anyagok és a flavonoidok miatt, kevesebb bakteriális hasmenés, keményebb bélsár a nyálkaképző anyagok miatt.
Az évek során érkezett partneri visszajelzések és a tömegében a világ minden táján lefutatott kísérletek a következő eredményeket mutatták:
a malacok sokkal hamarabb kezdtek el a Fresta F Conc.-al takarmányozott anyjuk alatt szilárd takarmányt enni, a megnövekedett tejmennyiség miatt magasabb volt a választási tömeg, ezt a tömeggyarapodásbeni különbséget a malacok a hízófázisig megtartották, sőt a kontrollcsoportokhoz képest még javították is, csökkent a különböző betegségek miatti hasmenés, elhullás a stabilabb immunstátusz miatt. Ha ezeket a hatásokat mind figyelembe vesszük, s költségoldalról elemezzük, akkor kiderül, hogy az egységnyi plusz invesztíciónk többszörös megtérüléssel jár.
Ez a tény már magában is továbbgondolásra alkalmas. Valamit invesztálok, s relatív rövid időn belül a többszörösét kapom vissza. Ha egy ilyen ajánlatot kapunk bankárunktól, brókerünktől, akkor azt nagy valószínûséggel, örömmel elfogadjuk. Miért nem teszünk ugyanígy egy ilyen hasonló esetben. Különösen egy ilyen szituációban, amiben most csücsülünk, s még benne is leszünk legalább egy évig. Itt a magas gabonaárakra gondolok, s az alacsonyabb átvételi árakra. Sok telepnek ilyenkor az a reakciója, hogy minden eddig használt adalékot kivesznek a takarmányból, csak hogy olcsó legyen. Nem számolva azzal, hogy az esetek többségében igaz, a régi mondás hogy „olcsó húsnak híg a leve!”. Tehát az olcsóbb takarmány a teljesítmény oldalon jelentősen megdrágítja saját magát.
Ha cikk elolvasása során felmerült Önökben némi plusz információra való igény, illetve kérdéseik vannak, szívesen állunk rendelkezésre, hogy valóban megmutathassuk Önöknek, mire képesek a termékeink a természet erejének a segítségével. Továbbá rendelkezésre állnak a kísérleteink, amelyek eredményeire a cikkben hivatkoztam.
A hízósertés tartás gazdaságosságának javításával, a mikotoxin problematikával, és a termelés során képződött ammóniacsökkentés lehetőségeivel a következő számban szeretnék foglalkozni. Remélem, hamarosan találkozunk!
Hummel Péter
Delacon Biotechnika Kft. 2600 Vác, Cházár A. u. 17.
peter.hummel@delacon.hu • Telefon: 20/2187-754
Továbbá fordulhat szaktanácsadónkhoz:
Koppány Kinga
kinga.koppany@delacon.com • Telefon: 20/5368-323
