Martonvásáron MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetében novemberben tartották az idei legnagyobb rozsdakonferenciát, amelyen a kórtannal foglalkozóktól egészen a genetikusokig számos, az országban elismert kutató jelen volt.
A Pannon Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi Intézetének növénykórtannal foglalkozó professzora, Dr. Fischl Géza szervezte a tanácskozást. Az egész napi programot Király Zoltán akadémikus előadása nyitotta meg, aki a fiatal kutatók kedvéért röviden áttekintette a növénykórtan történetét, majd összefoglalta, hogy hol tart és miként is folyik a rozsdakutatás Magyarországon napjainkban. A hallgatóságot felkészítve egyben már a következő előadóknak is előkészítette a „terepet”. Dr. Vida Gyula a MTA MgKI és Csősz Lászlóné a GK Kht. kórtannal foglalkozó kutatója a gabonarozsdák jelentőségéről számoltak be. Mindketten hasonló metodika alapján dolgoznak. A legújabb törzsek mellé olyan fajtákat vetnek, amelyek már igazoltan fogékonyak a gabonáink rozsdabetegségeire. Ezeket a fajtákat mesterségesen megfertőzik a levél és szárrozsda kórokozóival. A mûveletet injekcióstûvel végzik a gabonák szárbaszökkenését követően.
A fertőzés hatására kialakuló betegség később megfertőzi a törzseket, így szántóföldi kísérletben könnyedén tudnak szelektálni a kutatók. Az ő munkájukhoz szervesen kapcsolódik a genetikusok munkája, akik a különféle rezisztenciákért felelős géneket keresik meg. A szegedi kutatóintézet az ország tizenegy pontján végez effajta kísérleteket. Dr. Purnhauser László növénygenetikus – Szegedről – arról számolt be, hogy idén 132 törzset vizsgáltak meg, amelyek szántóföldi kísérletekben idén már F6 nemzedékben kerültek elvetésre. Ezekből a törzsekből kimutatták a legfontosabb rezisztenciáért felelős géneket. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete is beszámolt saját eredményeikről, döbbenetes hírként érte a közönséget, hogy akad olyan fajta Magyarországon, amely szinte minden rozsdabetegséggel szemben fogékony, mint például a Lupus.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Fajtakísérleti Állomásán már régóta ismert szakember Dr. Hertelendy Péter, aki a fajtaelismerések esetében növénykórtani vizsgálatokért felelős elmondta, hogy a tordasi állomáson szintén provokatív fertőzéseket végeznek ismétléses kísérletekben. A bejelentésre szánt fajtáknak náluk is hasonló vizsgálatokon kell átesniük, így mindenkinek érdeke, hogy otthon, saját tenyészkertjeikben már vizsgálják a fogékonyságot. Gergely László az MgSzH központjából érkezett Martonvásárra, aki azt tartja, hogy nem elégséges a rezisztens fajták vetése, a növénynek egy integrált növényvédelemben kell részesülnie, hiszen amit a genetikusok is kiemeltek, a rendelkezésre álló rezisztencia géneket váltakozva, többféle variációban kell beépítenünk, hogy azok biztos betegség ellenállást tudjanak képezni. A Bayer Corp. Siencetől – aki szponzora volt a konferenciának – Kudranyik András is leszögezte, hogy a csávázástól az agrotechnikáig szükség van a betegségek megelőzésére. Magyarországon sajnos csak 30%-a csávázott vetőmagoknak, a gazdák nem érzik fontosnak, hogy csávázott vetőmagot használjanak. Rozsdabetegségek ellen hatékony védelmet biztosít a Falcon, a Native, a Prosaro vagy a Tango, de más gombabetegségekkel is hatékonyan szembeszállnak.
Az ebédet követően különleges rozsdabetegségekkel is foglalkoztak. Dr. Véghelyi Klára körterozsdával, különféle gyümölcsfák rezisztencia nemesítéséről számolt be. A növénynemesítők között nagy tiszteletben állnak a fás szárú növények nemesítésével foglalkozó kutatók, hiszen egy-egy téma, egy-egy újfajta előállítására két-három generáció áldozatos munkájára van szükség. Az ilyen irányú kutatásokat ma az Erdészeti Tudományos Intézet végzi, akik szorosan együttmûködnek oktatási intézményükkel, a Nyugat Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karával. Szabó Ilona, a Kar Erdőmûvelési és Erdővédelmi Intézet oktatója állományt alkotó fő fafajaink és elegy fafajaink valamint cserjéink rozsdabetegségeit mutatta be. A tölgyön, bükkön, akácon, kőriseken és szileken gyakorlatilag nincsenek rozsdabetegséget okozó gombáik. A nyárakon, főleg a fekete nyáron azonban igen, sőt a nemes nyárakon is megjelenik több rassz. A szőke nyárainkon, mint a rezgőn, a fehéren és szürkén szintén jelen van néhány törzs, ami ellen a fenyőkkel együtt a csemetekertben már védekeznek.
A konferencia záró szakaszában muskátli, krizantém, majd egyik gyomnövényünk, a mezei acat rozsdáját ismerhettük meg, amely a gyomot megtámadva 100%-ban pusztítja. A Fertő-Hanság és az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi őre, Jandrasits László fokozottan védett növényeink betegségeit észlelte, ő a kockás liliom betegségéről adott részletes előadást, majd témavezető tanára, Fischl Géza a balatoni nád rozsdabetegségét vizsgálva, munkájának eredményeiről számolt be, különösen a Kis-Balaton és az északi parti nádasokban. A nádasoknak nagy szerepe van a balatoni ökoszisztémában, hiszen tisztító szerepe mellett, számos más funkciót is betölt. Fészkelő, búvóhelyet biztosítva. A kutatásban a tihanyi Limnológia Intézet is támogatja a keszthelyi oktatót.
A konferencián ismét beszédtéma volt, hogy hogyan lehetne javítani mezőgazdasági termékeinken. Az első lépésnek kellene lenni, hogy áldoznunk kell nekünk termelőknek a csávázásra. Az újonnan csatlakozó Románia támogatásait a csávázott vetőmagokhoz kötötte, eredményei, termésminősége várhatóan jobb lesz az előző évekhez képest, ne feledjük a bánáti részen kiváló minőségû búzák teremnek.
Egy-egy nagy szállítmány csak úgy lehet egyenletes minőségû, ha mindenki csávázott és fémzárolt vetőmagot vett hiszen ez közös érdekünk. Nem 100–200 tonnás tételekben vásárolnak az olaszországi vagy franciaországi malmok, nem egy-egy termelőtől vásárolnak, hanem egész magtárakat vásárolnak meg. A piacon a szomszédom nem ellenfelem, hanem csapattársam – vallják a hollandok.
Szilágyi Péter
