A 2007. évi Nemzeti Fajtajegyzékben százhuszonhárom őszi búza fajta szerepel. Ebből öt, az Adriana, Alföldi 90,

GK Öthalom, Jubilejnaja 50 és Kompolti 3 1990 előtt kapott állami elismerést. Közülük a Jubilejnaja 50-et ma is jelentős területen termesztik.

Ezen a gondolati vonalon tovább (az időben visszafelé) haladva az Mv Magdaléna, a GK Kalász, az Mv Magvas és GK Garaboly, majd a Lupus, végül a GK Petur és a listavezetőnek számító Mv Csárdás az a szám szerinti 8 fajta, mely 2000 előtt kapott állami elismerést.

További 7 2002-ig elismerést kapott fajtával együtt becsülhetően a búzatermő terület 70%-át fedi le.

A becsléshez az alapot a vetőmag szaporító terület és a hozzá jól illeszkedő fémzárolt vetőmag mennyiség adja.

E szerint az első tíz fajta 60%-kal, az első húsz kb. 80%-kal, és harminc fajta mintegy 90% körüli részaránnyal szerepel a vetőmag előállításokban, aminek alapján még a jelenlegi alacsony vetőmag-felújítási arány mellett is a legjobban becsülhető a termesztett fajták aránya. (Ennek a harminc fajtának nincs egységes kísérleti kontrollja most már második éve.)

Másféle csoportosításban az alábbi táblázatba rendezhetők a fajták:

Az eredményes vizsgálati ciklust zárt fajtajelöltek közül 10 jelölt kapott állami elismerést. Rövid gazdasági értékleírásunkkal mutatjuk be a fajtákat.



NS 40S

Korai érésû, egyéb hasznosítási célú fajta. Szemtermés eredménye 5,4%-kal (nem szignifikánsan) több, mint a standard átlag. Sikértartalma átlagosan 24,1%, jóval a szabványérték alatti. Lisztminősége B-2. Esésszám értéke 2005-ben 200 alatti volt. Fagytesztje 2005-ben kritikus volt, a második év ezt nem erősítette meg. Érésideje korai. Gabonalisztharmat iránti fogékonysága számottevően felülmúlja a standardok átlagát. Sárga levélfoltossággal kissé a standardok szintje alatt fertőződik. Fuzáriózis tekintetében a standard fajták szintjén károsodott.



GK Fény

Korai érésû malmi búza. Termőképessége és beltartalmi mutatói megfelelnek a bejelentett hasznosítási célértékeknek, illetve az elismerési szintnek. Állóképessége a dőléses 2005. évben átlag alatti volt. Télállósága, fagytesztje megfelelő. Kalászolási ideje az éréscsoporton belül későbbi. Gabonalisztharmat iránt a standard fajták átlagánál kissé fogékonyabb. Levélrozsdával szemben rezisztens. Sárga levélfoltosság és fuzáriózis tekintetében a standardok szintjén fertőződött.

GK Nap

Korai érésû malmi búza. Standard átlagot meghaladó termőképességû, magas sikértartalmú malmi búzának bizonyult. Állóképessége az átlagostól kissé gyengébb. Télállósága nem volt kifogásolható. Fagytesztje a vizsgálat első évében kritikus értékû volt, de a második év ezt nem erősítette meg. Levélrozsdával szemben rezisztens és gabonalisztharmat iránti fogékonysága is kisebb a standardok átlagánál. Sárga levélfoltosság és fuzáriózis a standardok szintjén károsította.



Siluete

Átlagos termőképességû korai érésû búza. Beltartalmi mutatói alapján megbízható malmi búza. Állóképesség és télállósága átlagos vagy jobb, fagytesztje kiváló. Gabonalisztharmat és levélrozsda fertőzöttsége kisebb a standard fajták átlagánál. Sárga levélfoltosság fertőzöttsége jelentékenyen meghaladja a standardokét. Fuzáriózis tekintetében a standardok szintjén fertőződött.



Balaton

Középérésû malmi búza. Hároméves terméseredménye szignifikánsan több, mint a standard átlag. Vizsgált beltartalmi mutatói alapján megbízható minőségû malmi búza. Állóképessége, télállósága és fagytesztje egyaránt kiváló. Gabonalisztharmat és sárga levélfoltosság iránt a standardoknál kevésbé fogékony, de fuzáriózis a standard átlag szintjén károsította.



Balerina

Középérésû malmi búza. Szemtermés eredménye 2,7%-kal volt több, mint a st.átlag. Beltartalmi mutatói alapján malmi búzának minősíthető, bár sikértartalma a 26%-os minimum szintet éri el, nyersfehérje tartalma ugyanakkor 13,0% fölötti. Állóképessége közepes-jó. Télállósága és fagytesztje egyaránt jó. Gabonalisztharmat fogékonysága a standardokéhoz hasonló. Szárrozsda fogékonysága jelentős (tájékoztató adat!). Sárga levélfoltosság és fuzáriózis iránt a standardoknál kevésbé fogékony.



Mv Kolo

Középérésû javító búza. Hároméves szemtermés eredménye 5,7%-kal (szignifikánsan) több, mint a minőségi standardé. Beltartalmi mutatói megfelelnek a kategória értékeknek. Állóképessége, télállósága és fagyteszt eredménye egyaránt kiváló. Gabonalisztharmat, sárga levélfoltosság és fuzáriózis fertőzöttsége a standard átlaghoz közeli.



Mulan

Késői érésû malmi búza. Szignifikáns terméstöbblettel szerepelt a fajta. Stabil malmi minőséget mutatott. Állóképessége és télállósága egyaránt jó-kiváló. Fagytesztje közepes. Gabonalisztharmat, sárga levélfoltosság és fuzáriózis tekintetében is kismértékben a standard átlag szintje felett fertőződik.



Bicalla

Késői érésû malmi búza. 108%-os szemtermés eredménye szignifikánsan több, mint a standard átlag. Nagyon magas sikér tartalommal szerepelt, amihez magas terülési érték és B-2/B-1 lisztminőség társul. Állóképessége és télállósága az átlagosnál kissé gyengébb, de nem kifogásolható. Gabonalisztharmat iránti fogékonysága meghaladja a standardok szintjét, de sárga levélfoltosság és fuzáriózis tekintetében azoknál ellenállóbb. Szárrozsdával szemben ugyanakkor fogékony (1 éves, tájékoztató adat!)

Atacama

Késői érésû malmi búza.Szemtermése a standard átlagnál 4,9%-kal több. Sikértartalma 28% körül változott, lisztminősége B-2. Állóképessége, télállósága átlagos, nem kifogásolható. Fagytesztje jó-közepes. Lisztharmat iránt fogékonyabb a standardoknál. Sárga levélfoltossággal szemben a standardoknál kissé ellenállóbb. Fuzáriózis fertőzöttsége a standard átlaghoz közeli.



Az új fajták neve mellett a fajtatulajdonosok, képviselők és fajtafenntartók is szerepelnek a 2007. évi nemzeti és az európai szántóföldi növényfajták jegyzékében.

A fajtajegyzékek nagyon fontos, de mégis csak a jog elsődleges elvárásainak megfelelő közokiratok. Nem ilyen szigorúan szabályozottak az ajánlati listák, melyek sokkal inkább termelői igényeket hivatottak kiszolgálni. A szakmai igény az, hogy a hivatalos vizsgálatok folytatódjanak egy talán szélesebb körû vizsgálatban, és a kettő eredménye legyen összevethető. Nagyon bice-bóca a fenti fajták bemutatása, amikor az összehasonlítás alapját az éréscsoport standard átlaga képezi. (Aki nincs elmélyülve ezekben a kísérleti kérdésekben egészen pontosan talán nem is értelmezheti, hogy mi mit jelent.) A körülöttünk lévő „mûvelt világban” nem lehet kérdés a legújabb fajták elhelyezése a meglévő (az éppen termesztésben lévő) fajták között.

A növényfajták teljesítményét csak folyamatos kísérleti kontrollal ismerhetjük, ítélhetjük meg. Ennek legolcsóbb módszere a vizsgálatba vont fajtáknak az azonosság körülményei között lefolytatott kisparcellás kísérlete. Minden más út többe kerül a végén.

A cikk szerzője: Kovács Sándor