Szemes termények tartósítása szerves savakkal - tejelõ tehenészetekben

Agro Napló
Napjaink gazdasági helyzetében egyre nagyobb szerephez jutnak az eddig – méltatlanul – háttérbe szorult, ún. alternatív abraktakarmány-elõkészítési és tartósítási módszerek.

Mivel hazánk éghajlati viszonyai miatt a tejelőtehén-tartás elsősorban kukoricára alapozott, ezért a szemes termények tartósításának legnagyobb volumene is a kukorica tartósítása. Ez a közelmúltig szinte kizárólag csak szárításos eljárással történt.

Alternatívaként csak a közelmúltban kezdett elterjedni tartósítási technológia: a szemes termények szerves savakkal történő tartósítása. Abban az esetben, ha a gazdasági előnyök mellett az így konzervált abraktakarmányok élettani előnyeit is figyelembe vesszük, biztosak lehetünk benne, hogy hatékonyabb és jobb eljárás az eddig elterjedt szárítással szemben.

Az elsőként felmerülő kérdés: miért kell konzerválni a szemestakarmányokat? A válasz egyszerû: mert az eltérő érettségi állapotban és nedvességtartalommal betakarított szemes termények tápanyagtartalmát és minőségét hosszú időre meg kell őriznünk. A 14%-nál magasabb nedvességtartalommal betakarított terméseknél a tárolás során magas táplálóanyagtartalom-veszteséggel (elsősorban szénhidrát) és a minőség nagymértékû romlásával számolhatunk (toxinképződés). Kézenfekvő tehát, hogy a konzerválás célja: megakadályozni a hasznos tápanyag lebomlását, gátolni a toxinképződést.

A szárításos technológia ezt a vízkészlet csökkentésével oldotta meg. Ennek a módszernek hátránya azonban, hogy csak egyenletes nedvességtartalom mellett hatékony, valamint nagy veszteségekkel jár, és az emészthetőség is romlik.

Szerves savakkal történő tartósítás esetén az eredeti nedvességtartalom megtartása mellett a káros mikroorganizmusok gátlása kémiai úton történik. Nem igényel nagyobb beruházást, a meglévő tárolókapacitások jobban kihasználhatóak.

Kémiai konzerválásra leggyakrabban propionsav használatos, optimális mikrobagátló hatása és alacsony piaci ára miatt. Hátránya ugyanakkor, hogy a propionsav erősen korrozív hatású, a takarmánytároló és előkészítő berendezéseket rövid idő alatt erősen rongálja.

A biztonságos takarmányhigiénia, a költséghatékonyság és a negatív tulajdonságok kiküszöbölése ösztönözte a SANO-t arra, hogy kifejlessze a legoptimálisabb megoldást: a SANO AMPROSAN-t.

Az Amprosan egy speciális hatóanyag kombináció, mely a propionsavat ammóniumos só formájában tartalmazza (64% ammónium-propionát, aktív propionsavval és 12% ammóniával). Ez a kémiai forma nem korrozív, így nem rongálja a technológiai elemeket, ráadásul nem okoz plusz savterhelést a bendőben. Az ezzel az eljárással kezelt szemes terményeket alacsonyabb toxintartalom mellett magasabb és jobban emészthető tápanyagtartalom jellemzi, és biztonságosabban tárolható. Gazdaságilag meghatározó tényező, hogy az Amprosan-os kezelés költsége kb. 40–50%-a a szárításos eljárásénak

A jelenlegi gazdasági helyzetben törekednünk kell a teljesítmény maximalizálásán kívül a költségek minimalizálására is.

SANO Amprosan – alternatíva a biztos jövőért...

 


www.sano.hu

 

 

Rabi Zsolt

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Hatalmas lehetőség egy apró szemben!

Hatalmas lehetőség egy apró szemben!

Az elmúlt év kedvező időjárása kiemelkedő jövedelmezőséget biztosított a takarmánykukorica-termelőknek. Sokakat meglepetésként ért, hogy ennek ellenér...

Hatalmas lehetőség egy apró szemben!

Hatalmas lehetőség egy apró szemben!

Az elmúlt év kedvező időjárása kiemelkedő jövedelmezőséget biztosított a takarmánykukorica-termelőknek. Sokakat meglepetésként ért, hogy ennek ellenér...

Hatalmas lehetőség egy apró szemben!

Hatalmas lehetőség egy apró szemben!

Az elmúlt év kedvező időjárása kiemelkedő jövedelmezőséget biztosított a takarmánykukorica-termelőknek. Sokakat meglepetésként ért, hogy ennek ellenér...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?