A teljesítményvizsgálati adatokat értékelve – azaz tenyészértékbecslést végezve – a tenyészállatok adott szempontok alapján rangsorolhatók. A teljesítményvizsgálat során – bármennyire próbáljuk is azokat egységesíteni, standardizálni – elkerülhetetlen a környezet minden hatását kiszûrni, s így a vizsgált tulajdonságokban mért (vagy számított) értékek a környezeti hatások által befolyásoltak, torzítottak.
Jelen közleményünkben arra keressük a választ, hogy a magyar nagy fehér hússertés fajta esetében melyek a főbb környezeti hatások és milyen mértékû azok befolyásoló hatása az üzemi sajátteljesítmény-vizsgálati adatokra, az „egy életnapra jutó napi testsúly-gyarapodásra” és a „színhús százalékra”.
Anyag és módszer
A vizsgálathoz használt adatbázis az OMMI által az üzemi sajátteljesítmény vizsgálatból (rövidítve: ÜSTV-ből) származó adatokon alapul. A vizsgálatot a magyar nagy fehér hússertés (MNF) 1999–2004 közötti ÜSTV adatai alapján végeztük. A származást rögzítő pedigrében 115 667 egyed szerepelt, melyből 6894 egyednek volt ismeretlen a származása. A vizsgálati adatokat 67 tenyészet szolgáltatta. A teljesítményvizsgálatot mindkét ivarban 80–110 kg között fejezték be. Az egy életnapra jutó testsúly-gyarapodást a vizsgálat végén mért testsúly, illetve az életkor hányadosa alapján számították. A színhús százalékot az OMMI által engedélyezett hitelesített ultrahangos készülékkel mérték. A vizsgált értékmérők átlagát és szórását az 1. táblázatban mutatjuk be.
Vizsgálataink során a „REML” és a „BLUP” módszerekkel genetikai paraméterbecslést és tenyészértékbecslést végeztünk, melyhez a PEST (Groeneveld, 1990) és VCE (Kovac és Groeneveld, 2003) szoftvereket használtuk, kétváltozós egyedmodellt futtatva. Az alkalmazott egyedmodellben az alábbi hatásokat vettük figyelembe: ÜSTV év, ÜSTV hónap, telep, ivar, egyed. A felsorolt környezeti hatások nagyságát – a genetikai paraméterek ismeretében – a BLUP módszer alapján számítottuk ki.
Eredmények és megbeszélésük
A vizsgálatunk során – mint azt már korábban említettük – genetikai paramétereket is becsültünk a nagyfehér populációra, mivel azonban nem ez képezte elsődleges célját a vizsgálatunknak (a BLUP alkalmazásának a paraméterek kiszámítása a feltétele), ezért ezek ismertetésétől most eltekintünk. A vizsgált „környezeti” hatások közül az egyedek ivari hovatartozásának hatását a 2. táblázatban közöljük.
Az eredmények alapján látható, hogy a színhús százalék tekintetében a két ivarban kapott teljesítménykülönbség elhanyagolható. Ezzel szemben a hímivarú egyedek mintegy 7%-kal nagyobb súlygyarapodást mutattak, mint a nőivarú egyedek.
Az évhatás nagysága a színhús százalék esetében minimális, míg a súlygyarapodásban kis mértékû különbségeket kaptunk. Ez utóbbi tulajdonság tekintetében a legkedvezőbb 2002-es év, illetve a legkedvezőtlenebb 2000-es év közötti teljesítménykülönbség mintegy 3,7% volt, ami gyakorlatilag szintén jelentéktelennek minősíthető (lásd. 3. táblázat).
Az eddigiekkel megegyező módon a hónaphatás nagysága
(4. táblázat) is minimális volt. Mérhető különbségeket csak a súlygyarapodásban lehetett kimutatni, ahol a novemberben értékelt egyedek esetében figyeltük meg a legnagyobb súlygyarapodást. Az irodalomban leírt úgynevezett ciklikus teljesítményt (vagyis hogy a sertések a nyári hónapokban rosszabb súlygyarapodást mutatnak) mi nem tapasztaltuk.
Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a BLUP módszer az összes befolyásoló tényező hatását egyszerre tudja kiszámítani (becsülni), ezért elképzelhető, hogy a korábbi irodalmi eredmények hónap/évszak hatásra számított értékei esetlegesen más hatásokkal is terheltek voltak.
A telephatás mindkét értékmérő tekintetében a legjelentősebb környezeti hatásnak bizonyult. A telephatás nagyságát az 1–2 ábrákon mutatjuk be.
A súlygyarapodásban különösen jól látható, hogy az első tenyészetben vizsgált egyedek súlygyarapodása a többi telepen (összesen 67 telepre, illetve tenyészetre terjedt ki a vizsgálat) nevelt egyedek teljesítményénél akár 150 grammal is jobb lehet. Ez a hatás már valóban „környezeti hatás”, azaz kizárólag a telepen biztosított jó tartási, takarmányozási és egyéb (állategészségügyi, menedzsment stb.) viszonyok eredménye.
Vizsgálatunkat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hagyományos ÜSTV index számításakor a tenyészetek „hatására” vonatkozóan előzetes korrekciót nem végeznek. Ezért eredményünk alapján egyértelmûvé vált, hogy a hagyományos ÜSTV indexnek, mint tenyészértéket jelző értékszámnak kizárólag egy adott tenyészeten belül lehet létjogosultsága. A teljesítményvizsgálati kódex módosítása nyomán a hagyományos, ún. Hazel féle index alapján történő értékelést az ún. BLUP indexek váltják fel. A BLUP modellek a vizsgált értékmérőket befolyásoló tényezőket (hatásokat) már figyelembe veszik, ezért a tenyészállat-jelöltek már nemcsak tenyészeten belül lesznek korrekt módon rangsorolhatók, hanem a tenyészetek közötti rangsor megállapítása is lehetséges lesz ezekkel az indexekkel.
Irodalom:
Groeneveld, E. (1990). PEST Users' Manual. Institute of Animal Husbandry and Animal Behaviour Federal Research Centre, Neustadt, Germany. 1–80.
Kovac, M., Groeneveld, E. (2003). VCE-5 Users' Guide and Reference Manual Version 5.1. University of Ljubljana, Biotechnical Faculty, Department of Animal Science, Domzale, Slovenia. Institute of Animal Science Federal Agricultural Research Centre, Neustadt, Germany. 1-68.
A cikk szerzője: Dr. Csató László
