A világhírû cég magyar kft.-jének éves forgalma több, mint 14 milliárd forint, tavaly is nyereségesen gazdálkodott, mintegy 125 alkalmazottja van, és pusztán kukorica-hibridekből idén több, mint 4000 hektáron termeltet hazánkban vetőmagot.
Cégük elkötelezett a kiváló termőképességû, a kárpát-medencei éghajlati és környezeti feltételekhez maximálisan alkalmazkodó fajták kiválasztásában és termesztés-technológiáik ajánlásában – mondta Albrecht László, a Syngenta Seeds Kft. ügyvezető igazgatója. A széles körûen ajánlott és használt hibridek vetőmagját döntő részben itt is állítják elő.
A cég – a kalászosok kivételével – minden jelentős szántóföldi növény vetőmagjának piacán érdekelt. A napraforgó értékesítésben a kb. 50 százalékos részesedésével piacvezető. A kukorica vetőmagjának piacán a 14–15 százalékos részesedésével a 3., míg a cukorrépamag értékesítésében a legutóbbi kimutatások szerint a 2-3.
A dobogós helyek persze arra utalnak és egyúttal kötelezik őket rá, hogy sokrétû tevékenységet folytassanak – mondta az ügyvezető. Az egyik, hogy a jelentős szakértelemmel dolgozó viszonteladóik, vetőmag-értékesítő cégek révén az egész országot lefedik. Amit eladnak, az nem egyszerûen csak a vetőmag, hanem egy csomag. Úgy mondják, hogy ebben első helyen az a genetikai minőség van, amit a mag tud, a második maga a zsákban lévő áru és annak a fizikai minősége, a harmadik, amit a csomagban nyújtanak, az az információs háttér, amely a maghasználatot segítő legjobb agrotechnikát jelenti. A teljes csomagnak a termelőkhöz való eljutását az a 25 szakértő munkatársuk segíti, akik egész éven át szoros kapcsolatban állnak a vetőmag kereskedelmi cégekkel és a gazdálkodókkal is. A termelő gazdaságok képviselőivel az információcsere egyrészt személyes látogatással történik másrészt úgy, hogy télen gazdaköri estéken és más, általuk szervezett rendezvényeken a vetések megkezdéséig „foglalkoznak” velük, megismertetik áruikat. Nem különben magát a köztermesztési technológiákról szóló ismeretanyagot is.
A cég 2006-ban létrehozta nemesítő telepét, mellyel az a cél, hogy a kukorica termelés szempontjából is egyre fontosabb Kelet-európai régió viszonyaira alkalmas hibrideket adaptálhassanak. A Syngenta-minőség garanciáját jelenti kukorica vetőmagüzem, amely Mezőtúron 2000 óta mûködik. Kukoricából az új generációs hibrideket kínálják, ilyen a magas minőségû NK Thermo, az NK Lemoro, a Cisko, az NK Altius, e mellett nagyon népszerûek a szintén jó minőségû, de olcsóbb árfekvésû Occitan, vagy a Furio.
Kukoricából a bioetanol gyártásra alkalmas hibrideket külön is ajánlani tudják a gazdálkodóknak. A Syngenta Seeds portfóliójából évekkel ezelőtt elkezdte kiválogatni az etanol gyártására alkalmasabb fajtákat. Ezeket DGE-jelzéssel látták el, ilyenek például a részben már említett Furio, Occitan, Kanada, a Cisko, az NK Altius, és az NK Thermo.
Napraforgóból 12 fajtát kínálnak, ezekkel már alkalmazkodni képesek a termelői elvárásokhoz, például akik a bioüzemanyagok előállítására különösen alkalmas magas olajsavas fajták vetőmagját kérik. A napraforgóban eddig döntően a linolsavas változatok szerepeltek a köztermesztésben, most azonban kínálniuk kell a magasabb olajsav tartalmú fajtákat. Albrecht László szerint tavaly a napraforgó vetések 3-4 százalékában termelték a magas olajsavat tartalmazó fajtákat. Az idén – ez jól látszik a megrendelésekből – a teljes vetésterület 16-17 százaléka ilyen fajta. A Syngenta Seeds most leginkább az NK Ferti fajtát ajánlja ilyen célra, amely a legmagasabb termőképességû magas olajsavas hibrid. A linolsavas fajtáknál új hibridként jelenik meg a kínálatban az NK Delfi, NK Dolbi, az NK Armoni a piacvezető NK Brio és Alexandra PR mellett.
Gyakran a termesztési technológiát is maguk ajánlják, ez is szolgáltatói csomagjuk része. A közelmúltig szinte megoldatlan volt a későn kelő, nehezen irtható gyomok elleni védekezés. Ez a hagyományos kemikáliákkal nem volt tökéletes. Most azonban van egy lehetőség, miszerint imidazolinon gyomirtó szerre rezisztens napraforgót lehet vetni, és ezt kelés után is ki lehet permetezni, és így megfelelő fajtaválasztás révén ezeken a nehezen kezelhető területeken is gazdaságos és biztonságos növényvédelem folytatható. Ez az úgynevezett IMI-technológia, amelyhez a fajta, az NK Meldimi, amelyik amellett, hogy ennek a technológiának megfelel, nagy termőképességû és szárazságtûrő.
A Syngenta a cukorrépa, a repce és a silókukorica, silócirok vetőmagpiacán is érdekelt. Albrecht László szerint szerencsés körülmény, hogy az emelkedő piaci árak miatt az unió mesterségesen kreált kukorica intervenciós rendszere, a tavaly a betakarítás közben bekövetkezett paraméter-szigorító intézkedései nem rázták meg az ágazatot. A kedvező gazdasági környezet folytatódhat (magas ár, biztos piac) így most különösen érdemes hektáronként sokat termelni. Agrármérnökként is az a véleménye, hogy nem a vetőmagokon kellene spórolni, mert az egyes hibridek közötti árkülönbség hektáronként 200-300 kilogrammnyi terméstöbblettel már ellensúlyozható és a fajták között ennél nagyobb különbségek lehetnek.
Albrecht László igazgató – kérdésünkre – szólt arról is, hogy mi a Syngenta Seeds hivatalos állásfoglalása a genetikailag módosított növények esetére. Ez nem bonyolult kérdés, fejtegette, hiszen GMO ügyében mindig az adott ország jogi szabályozását veszik figyelembe. Tény, hogy léteznek olyan termesztési feladatok, amelyekben az ilyen hibridek sikeresebbek. A köztermesztésre vonatkozó magyarországi moratóriumot elfogadja a Syngenta, ám a kutatások szükségességét hangsúlyozza, hiszen a jövő számára tisztázni kellene, hogy az ilyen gazdasági növények magyarországi körülmények között miként állnának helyt, milyen hatással lennének a termelési és természeti környezetre. A kutatás-fejlesztést Magyarországon is szorgalmazzák.
A cikk szerzője: Fehér István
