Ez talán erre az évre különösen is igaz, hiszen kifejezetten enyhe telünk volt, sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok.
Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a vetésszerkezet alakulását nehéz lenne jelen pillanatban megtippelni. Ha tovább marad a jó idő a tavaszi vetések korábbra tolódhatnak, de amennyiben az idén mégis lesz tél és a jó időt hirtelen lehûlés követi, teljesen át kell ütemezni a tavaszi munkálatokat. Egy hótakaró nélküli fagyos időszak nagy károkat okozhat az őszi vetésekben. Ha a megkésett téli időszak sokáig húzódik, akkor viszont veszélybe kerülhet a tavaszi kalászosok vetése. Ezért én sem merek határozott véleményt formálni a tavaszi vetéseket illetően.
Ma a gazdálkodóknak információk tömege áll a rendelkezésére, ami sokszor több, mint aminek az elolvasására idő van. Ennek ellenére szükséges, hogy a gazdálkodó ember felelevenítse korábbi tapasztalatait, illetve új ismereteket szerezzen. A mezőgazdasági termelést folyamatos kihívások érik, ugyanakkor folyamatosan új lehetőségek is nyílnak.
A következőkben az egyes növénycsoportokon végigmenve megpróbálom azokra a legfontosabb információkra irányítani a figyelmet, amelyeket a gazdálkodóknak érdemes szem előtt tartani.
Tavaszi kalászosok
Az őszi kalászosokhoz hasonlóan a tavaszi kalászosoknál is az utóbbi években a fémzárolt vetőmag használat jelentősen visszaesett. A vetőmagforgalom visszaesésének köszönhetően számos szaporító gazdaság hagyott fel a tevékenységgel, vagy jelentős mértékben csökkentette az előállítást. A kalászos vetőmag előállítás területe a második világháborút követő évek szintjére esett vissza. Általánosságban elmondható, hogy vetőmaghiánytól várhatóan nem kell tartani, ha az igények a tavalyihoz hasonlóak lesznek, valamint az összes nyers termés fémzárolásra kerül. Azonban arra fel kell hívni a figyelmet, hogy a vetőmag cégek a kockázatukat csökkentve többnyire csak megrendelésre csáváznak és fémzárolnak, ezért a raktárkészletek híján érdemes a vételi szándékot időben jelezni. Ha az igények közvetlenül a vetés előtt jelentkeznek, akkor akár komoly vetőmaghiány is felléphet. A korábbi évek gyakorlatától eltérően az idén arra kell számítani, hogy egyes fajták vetőmagja csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A hiány nemcsak az új, bevezetés stádiumában lévő fajtáknál várható, hanem a nagy területen termesztett fajtáknál is jelentkezhet, főként a késedelmes rendeléseknél.
A tavalyi év csapadékos időjárása különösen kedvezett a fuzárium fajok fertőzésének. A külsőre egészséges szemek is lehetnek fertőzöttek, és csak alapos laboratóriumi vizsgálatok után állapítható meg a kórokozó jelenléte. Ezért fontos felhívni a figyelmet, hogy az árugabona visszavetése az idei évben különösen kockázatos lehet. A fémzárolt, csávázott vetőmag garantáltan egészséges és használatával megelőzhető a következő évi fertőzés, betartva az egyéb agronómiai eljárásokat is (elővetemény, talajmûvelés, vegyszeres növényvédelem).
A tavaszi kalászosok messze a legnagyobb területen termesztett növénye a tavaszi árpa. A tavalyi problémák után a maláta gyárak helyzete stabilizálódni látszik, ezért 130 000 ha vetésterülettel várhatóan az idén is lehet számolni. A rendelkezésre álló tavaszi árpa vetőmagkészlet ilyen alacsony sosem volt az elmúlt tíz év során, ami az elmúlt két évben rendkívüli mértékben lecsökkent szaporító területeknek köszönhető. Ha csírázási problémák nem lesznek és az összes nyers termés fémzárolásra kerül nem lesz vetőmaghiány, azonban nem biztos, hogy a vásárlók által igényelt fajtaösszetételt a kereskedők minden esetben ki tudják majd elégíteni.
A tavaszi búza pár ezer hektáron termesztett növényünk. A területnagyság nagyban függ az őszi vetések sikerétől. Az elmúlt évihez hasonló igények kielégítésére megfelelő vetőmag áll a rendelkezésre. Ha azonban megnő a vetéskedv, akkor nem lesz elég vetőmag. A vetőmag kereskedők a tavalyinál nagyobb érdeklődésről számoltak be.
A fémzárolt vetőmag-vásárlási hajlandóság a legdrasztikusabban a zabnál esett vissza. Ennek eredményeképpen a szaporító terület 500 ha alá csökkent. Ezért bátran kijelenthető, hogy zabból vetőmaghiánnyal kell számolni.
Kukorica
A kukorica a szántóföldi növénytermesztésen belül a legnagyobb területet elfoglaló növényfaj. Az elmúlt évek átlagában 1,2 millió hektáron termett kukorica. A tavalyi termésátlag némiképpen elmaradt az elmúlt két év rekordtermésétől, azonban ahhoz képest, hogy milyen nehezen indult el a tavasz, nincs miért panaszkodni. Az országos termésátlag 7 t/ha körül mozgott, de voltak olyan megyék, ahol meghaladta a 8 t/ha értéket is. A termeléshez szükséges fajtaháttér és vetőmagszükséglet rendelkezésre áll. Tenyészidő szerint csoportosítva 440 fajta van a nemzeti fajtajegyzékünkön. E fajtáknak a potenciális termőképessége sokkal nagyobb, mint a termelésben elért eredmények. A kínálat a vetőmag árában is differenciált, van tehát miből választani. A választást segítik a fajtatulajdonosok, vetőmag-forgalmazó cégek által szervezett nagyszámú fajtabemutatók is, ahol a gazdálkodó saját termelési viszonyai ismeretében választhat fajtát, illetve annak vetőmagját. A nemesítő házak legtöbbje hibridspecifikus termesztési javaslatot nyújt, melyet növényvédelmi ajánlattal tesz teljessé.
2006-ban összesen 19 491,2 ha kukorica vetőmag-előállító terület került szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre. A vetőmag- előállítások területe 6105 ha-ral csökkent (2005-ben 25 596 ha volt). A szántóföldi ellenőrzés és minősítés során alkalmas minősítést kapott 19 357,9 ha. A fajták száma 277 db, átlagtermés: 2,8 t/ha, összes termés: 55 311 t, az összes fémzárolt: 84 847 t. A táblák száma: 837.
A betakarítási szezont leszámítva 2006. év időjárása a hibridkukorica vetőmag-előállítások tekintetében kedvezőtlenül alakult. A kései kitavaszodás hátráltatta a vetéselőkészítést, vontatottá tette a keléseket. A belvíz nagy károkat okozott szerte az országban. A kukoricanövények fejlődése a hideg miatt későn indult meg. A táblák a belvíz és az egyenetlen kelések miatt kiegyenlítetlenné váltak, mely miatt több hibrid előállításánál együttvirágzási problémák is felléptek, mely jelentős terméscsökkenéshez vezettek. A júliusi hőségben a jó megtermékenyülés érdekében elengedhetetlen volt a kellő időben és mennyiségben elvégzett öntözés. A júliusi hőstressz a későbbi fajtáknál rosszabb termékenyüléshez vezettek. A kiegyenlítetlen állományokban az idegenelési és címerezési munkák nagyobb munkaráfordítást igényeltek.
A szakmai közvéleményt megdöbbentette az EU Gabonairányító Bizottságának döntése, melynek értelmében az eddigi három helyett négy minőségi paraméternek kell megfelelni az intervenciós kukoricának. A rendelet módosítása nagy mértékû szigorítást jelent. Mivel az újonnan bevezetett paraméterrel, a hektoliterrel a hazai szakma eddig nem nagyon foglalkozott, nem is állt rendelkezésre teljes körû információ a hazai szortiment fajtáinak ebbéli tulajdonságáról. A rendelet bevezetésekor az első gondolat a tiltakozásé volt, a második pedig a cselekvésé. A nemesítő házak felmérték a helyzetet és a tavaszi vetésekhez megjelenő kiadványaikban többnyire feltüntették ezt a paramétert is. Ez a mesterségesen kialakított paraméter azonban nem sok mindent dönt el, ezért a termesztésnél továbbra sem a hektolitersúly lesz a döntő, hanem hogy az előállított kukorica gazdaságos legyen a termelője számára. Ha emellett még az intervenciós kívánalmaknak megfelelően is alakul a kukorica hektolitersúly az külön előny.
Ha kukoricáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a genetikai módosítás hazai helyzete mellett. Novemberben és decemberben három jogszabályt fogadtak el a témában. A koegzisztencia jogszabályok hazánkban kicsit másról szólnak, mint ahogy azt Nyugat-Európában értelmezik. A magyar szándék inkább gátemelést jelent, míg tőlünk nyugatabbra az egyes módszerek közötti választás szabadságára helyezi a hangsúlyt. A már elfogadott jogszabályok megakadályozzák, esetleg egy igen szûk körre korlátozzák a GM kukorica fajták termesztésének lehetőségét. Ezzel párhuzamosan az EU-ban egyedül termesztési engedélyt kapott MON810 genetikai eseményből származó fajtákra továbbra is érvényben van a tiltás. A moratórium felülvizsgálata folyamatban van, melyről döntés várhatóan tavasszal születik.
Napraforgó
Az elmúlt két év csapadékos időjárása nem kedvezett a második legnagyobb területen termesztett tavaszi növényünk, a napraforgó termesztésének. Ennek ellenére a napraforgó termőterületek nagysága tavaly félmillió ha fölé emelkedett, elérve a teljes szántóterületek 10–12%-át. Ez az a maximális területnagyság, amelyen hazánkban a napraforgó még biztonságosan termeszthető, mivel így betartható a betegségek miatt előírt ötéves vetésforgó. A biodízel program beindulásával alapanyagként a napraforgó is számításba jöhet, ezáltal várhatóan a magyarországi vetésterület sem csökken jelentősen. A használt fajták jelentős része (96%) hibrid. Ha a fajtalistát átnézzük jól látható, hogy az összes nagyobb világcég képviselteti magát fajtáival Magyarországon, de a hazai nemesítő helyeink sem maradnak el. A széles fajtaválaszték ellenére továbbra is problémát jelent, hogy nem tudjuk kihasználni ezen kiváló fajták adta előnyöket. Megdöbbentő adat, hogy az országos termésátlagok több, mint 40%-kal maradtak el a fajtakísérleti eredményektől az elmúlt három év átlagában és nagy az ingadozás az egyes évek között. A 2005–2006-os csapadékos év ismételten bebizonyította, hogy a napraforgó egyik legfontosabb tulajdonsága a betegség ellenállóság.
2006-ban 2353,19 ha részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, ami az előző évinél 333,21 ha-al kevesebb. A csökkenés szinte törvényszerû a 2005. évi betegségek, tisztítási gondok következtében. A szaporításból szabad elvirágzású fajta 11,98 ha-on, a hibridek 2711,88 ha-on, az alapanyagok 29,33 ha-on kerültek előállításra.
Az élelmiszeripari és az energetikai célú felhasználás nemcsak az olajtartalom növelését kívánja meg, hanem az olaj minősége is előtérbe kerül. Nagy érdeklődés várható a nagy olajsav- tartalmú hibridek iránt. A megnövelt olajsav-tartalom mellett a megváltoztatott zsírsav-összetétel táplálkozástanilag, konyhatechnikailag, de a biodízel-előállítás szempontjából is előnyös. A nagy olajsavtartalom következtében az étolaj kevésbé oxidálódik, a finomítás és tárolás során a minőségét tovább megőrzi. Konyhatechnikai vonatkozásban előnyös, hogy az ilyen étolaj füstképződés nélkül magasabb hőfokra hevíthető, hosszabb ideig.
A fentiekben vázoltak miatt a hibrid megválasztásakor a hibrid termőképességén kívül tekintettel kell lenni a termesztés biztonságára és a termés minőségére is. Az az értékes hibrid, mely évről évre változó időjáráshoz kitûnően alkalmazkodik és még szélsőségesen kedvezőtlen évben sem hagyja cserben a gazdáját.
Alternatív növények
Az alternatív növények termesztése ritkán kerül reflektorfénybe és az elmúlt években úgy tûnt, hogy fénykora leáldozóban van, főként ha a vetőmag-céltermeltetésre tekintünk. Az idén azonban egyes növények iránt fokozott érdeklődés tapasztalható. Az ipar mustármag éhségét egyre nehezebb kielégíteni, ezért a mustármagtermő területek és vele együtt a vetőmag-szaporító területek felfutása várható.
A madáreleségekből egész unió szerte hiány mutatkozik, ezért a kölesféléknek biztos piaca lesz bel- és külföldön egyaránt.
A korábbi évekhez képest nagyobb lehetőség mutatkozik
vetőmag-export céltermeltetésre a következő fajokból (bükköny, phacélia, herefélék, olajretek, fûfélék: nádképû csenkesz, vörös csenkesz, hollandi perje, olasz perje,).
A cikk szerzője: Ruthner Szabolcs
