Az 1970–80-as évtizedekben rendkívül dinamikusan fejlődött az ágazat. A korszerû biológiai alapok (termesztett hibridek) mellett nőtt a kemikáliák felhasználása (NPK mûtrágya, növényvédő szer), nőtt a mûszaki, technikai háttér és nőtt a szakértelem. Mindezek következtében a genetikai haladás tekintetében a világon elsők (1960–1981 év átlagában 151,5 kg/ha/év termésnövekedés volt) a termésátlagot illetően az USA és Franciaország mögött a harmadik helyen voltunk (6,86 t/ha), (1. ábra).






 

Majd következett az 1990–2000-es évtized, amikor a kukorica országos termésátlaga 3,99–6,50 t/ha között változott, nagy termésingadozást mutatva.

Ennek oka többek között az időjárási szélsőségek növekedése, a száraz, aszályos évjáratok, a hőstresszel párosuló vízhiány, továbbá néhány agrotechnikai hiányosság, pl. a nem megfelelő vetésváltás, a mennyiségében és minőségében nem megfelelő tápanyagellátás, a nem elég hatékony növényvédelem stb.

2004–2005–2006, az utóbbi három év a sokévi átlagtól csapadékosabb volt és alapvetően ennek köszönhető, hogy az országos termésátlagunk ismét 7 t/ha feletti volt (7,04–7,72 t/ha). 2006. év időjárása összességében csak közepes volt, bár a 30 éves átlagtól csapadékosabb volt (2. ábra).








 Azonban április hónap túl csapadékos volt, akadályozta a talajmunkákat és késleltette a vetést, júniusban, a kukorica kritikus időszakában (virágzás, megtermékenyülés) a sokévi átlagtól kevesebb csapadék rendkívül magas hőmérséklettel párosult, viszont az ősz hosszú és száraz volt, ami kedvezett az érés folyamatának, a szem vízleadásának.

2006. évi kukoricatermesztésünket sok esetben vetésváltási és tápanyag-ellátási hiányosságok jellemezték. A 90–100 kg/ha NPK mûtrágyafelhasználás 70–80%-a N volt, kevés volt a P, K visszapótlás. Sokszor tapasztalható talajmûvelési hiányosság nem megfelelő mûvelési mélység és a nem kellően hatékony növényvédelem.

Az amerikai kukoricabogár és lárvája továbbra is a termesztés nagy kockázatát jelenti és csökkenti a kukoricatermesztés biztonságát. Bár a kukoricabogár kifejezetten melegigényes, mediterrán kártevő, de jól alkalmazkodik a hûvösebb körülményekhez, egyre inkább terjednek északabbra is. Az amerikai kukoricabogár és lárvája kártétele közepes volt, a legnagyobb kártételt a 2003-as meleg, száraz évjáratban tapasztaltuk (3. ábra).








Ha a 2005–2006. évi kukoricatermés megyénkénti eredményeit összehasonlítjuk megállapítható, hogy a legnagyobb terméscsökkenés (a 2005. évi eredményekhez viszonyítva) Fejér 0,94 t/ha; Komárom-Esztergom 1,28 t/ha; Veszprém 1,29 t/ha; Győr-Moson-Sopron 1,19 t/ha; Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben 1,39 t/ha volt.

A legnagyobb területen kukoricát termesztő megyék Hajdú-Bihar (110 ezer ha), Fejér (81 ezer ha), Baranya (88 ezer ha), Somogy (97 ezer ha), Tolna (101 ezer ha), Bács-Kiskun (96 ezer ha), Békés (99 ezer ha), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (71 ezer ha).

A 2006. évi kedvező eredményeket annak is köszönhetjük, hogy a legnagyobb területen kukoricát termelő megyék közül csak Fejér és Somogy megyékben csökkent a kukoricatermesztés megyei átlaga 0,94–1,19 t/ha-ral 2005-höz viszonyítva. 1 t/ha-ral nagyobb volt a terméscsökkenés Komárom-Esztergom (1,28), Veszprém (1,29), Vas (1,03), Borsod-Abaúj Zemplén (1,39), Heves (1,04) megyékben, ezen megyékben viszont a kukorica vetésterülete csak 5–37 ezer hektár között változik

(1. táblázat).








2006-ban is összességében 9 millió tonna volt a megtermelt kukorica mennyisége. Viszont az állatállomány kevés, csak kis részét tudjuk takarmányozásra használni. Az EU-n belül az intervencióra felkínált kukorica minőségével kapcsolatban 2006. őszén jelentős megszigorítást fogadtak el, ami egyértelmûen a magyar kukorica ellen irányul, mivel hazánkból származik az EU kukorica intervenciós készletének döntő hányada.

Az EU napjainkban is 12 millió tonna kukoricát importál évente, Magyarország pedig 2001–2004 között évente 1,56 millió tonnát exportált (4. ábra).






 

2006-ban Magyarország szempontjából kedvező lett volna, hogy Franciaország és Olaszország is csökkentette a kukorica vetésterületét, ráadásul mindkét országban aszályos volt az időjárás.

Az EU Bizottság a minőségi paraméterek drasztikus változtatásával próbálja a kukorica intervenciójának problémáját megoldani. Szóba került korábban még, mint a probléma megoldása a kukorica kizárása az uniós intervencióból. Ez utóbbi azonban az uniós illetékesei elvetették. A minőségi paraméterek szigorításának hivatalos indoka a kukorica hosszú távú tárolhatóságának biztosítása volt. A tényleges ok azonban vélhetően az volt, hogy az unió kukorica intervenciós készletének mintegy 80%-a Magyarországról származik. Így a szigorítás elsősorban a magyar termelők ellen irányul.

A 2006. november 1-jén életbe lépett minőségi szigorítás lényege: bevezetik a kukorica esetében a hektolitersúly mérését, azaz egy hektoliter kukoricának 73 kilogrammnak kell lennie az új direktíva szerint. A nedvességtartalom a 14,5% helyett 13,0% lehet, az úgynevezett törtszem arányt a korábbi 10%-ról 5%-ra kell csökkenteni, míg a hősérült szemek arányát a korábbi 3%-ról 0,5%-ra kell mérsékelni. A 71-es hektolitersúly még elfogadható ugyanúgy, mint a 13,5%-os szemnedvesség tartalom is. Ekkor azonban a tonnánkénti 101,3 eurós intervenciós árból már 2 eurót levonnak a feltételek nem teljesítése miatt.

A legnagyobb gond, hogy a magyar termelőknek menet közben kellett alkalmazkodni a megváltozott követelményekhez, elsősorban az újonnan megkövetelt hektolitersúlyhoz.

Megoldást jelenthet a kukorica alternatív felhasználásának növelése (2. táblázat).








A kukorica alternatív felhasználása:

• Biogáz program

• Vegyipar

• „Biomûanyagok” – (lebomlanak-környezetvédelem)

• Franciaország

• 47 millió tonna mûanyag gyártásából

• 2,5 millió tonna biológiai alapanyagból

• „A kukorica ipari növény lesz?”

• Magyarország ipari felhasználás igénye

• 2005-ben 450 000 tonna kukorica

• 2010-ben 1 100 000 tonna kukorica



Magyarországon növelni kell a kukorica felhasználását bioetanol gyártásra. Jelenleg több helyen épül bioetanol üzem Magyarországon (pl. Kaba, Nádudvar, Hajdúsámson stb.).

Bioetanol (víztelenített alkohol) 10–15%-ban keverhető benzinhez, de a motor átalakítása után a jármû bioetanollal is üzemeltethető.

Bioetanol előállításánál kisebb a kukorica minőségi követelménye (fehérjetartalom, fusarium fertőzöttség stb.) a képződött melléktermék, pedig attól függően, hogy a bioetanol előállítás nedves, vagy száraz kiőrléssel történik takarmányozásra felhasználható. Az USA-ban a száraz kiőrlést alkalmazzák.

A biológiai alapok vonatkozásában továbbra is nagyon kedvező helyzetben vagyunk (3. táblázat).








 A köztermesztésben lévő hibridek száma meghaladja a 350-et, melyek kétharmada korai és középérésû, a hibridek 80%-a kétvonalas (SC) hibrid.

2006-ban különböző kezeléseknél (tőszám, NPK mûtrágyázás) jó terméseredményeket értünk el (5., 6., 7. ábra).


















 A jövőben a kukoricatermesztés biztonsága és a kukoricaágazat versenyképességének növelése céljából korszerû vetésváltást, harmonikus tápanyagellátást, hatékonyabb növényvédelmet szükséges biztosítani. Az ökológiai viszonyoknak és a ráfordítás intenzitásának megfelelő hibridet kell választani.

A felesleges kukoricakészletek csökkentése érdekében növelni kell a kukorica ipari felhasználását, mert napjainkban a kukorica értékesítésénél túl nagy a termelők függősége, kiszolgáltatottsága. Az eredmények az OTKA T 043256 kutatásból származnak.

A cikk szerzője: Dr. Sárvári Mihály