Szántóföldön vetésforgót kell tartani.
A szaporítóanyag lehetőség szerint ökológiai eredetû legyen.Tápanyag-gazdálkodásban a bio, esetleg extenzív állattartásból származó trágya és komposzt mellett, az ásványi trágyázószerek, baktériumtrágyák, mikroelemtrágyák és biodinamikus preparátumok is használhatók. A kiadott tápanyagok kémiai eljárásokkal nem tehetők oldhatóbbá, ezért gyakran csak a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül válnak a növények részére elérhetővé.
A trágyával kiadott N mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg-ot, ezzel megakadályozható a vizek N-terhelése.
A növények védelmében a megelőzés a legfontosabb. Ezt szolgálja a vetésváltás, az ellenálló növények, fajták termesztése, a célszerû talajmûvelés és a hasznos élőlények megkímélése. Védekezésben a fizikai, biológiai módszerek mellett pontosan megnevezett vegyszerek is alkalmazhatók, amelyek közös jellemzője, hogy természetes eredetûek, felhalmozódásra nem hajlamosak, és nem kerülnek be a növényi nedvkeringésbe.
Egy gazdaság nemcsak teljes, hanem megadott területeivel is átállhat.
Izolációt kell biztosítani a szokványosan termelt növényektől, hogy elkerülhetők legyenek a véletlen szennyeződések.
A felsorolt feltételeket, melyek azóta is érvényesek, együtt és azonos súllyal kell betartani ez vonatkozik a szaporítóanyag, a vetőmag használatra is.
A 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet értelmében „A termelő vetőmagként vagy vegetatív szaporítóanyagként kizárólagosan ökológiai gazdálkodásból származót használhat…” (2. § (4. bekezdés)).
A rendelet értelmében ökológiai vetőmagnak, szaporítóanyagnak nevezzük azt a vetőmagot/szaporítóanyagot, melyeknek a szülő egyedeit:
• genetikailag módosított szervezetek és/vagy azokból származó termékek használata nélkül és
• egyéves növényfaj esetében egy vegetációs időszakon keresztül, évelő fajok esetében két vegetációs időn keresztül az ökológiai gazdálkodás feltételeinek megfelelő körülmények között termesztették. (2. § (4. bekezdés))
Az ökológiai vetőmagtermesztés során egyes tagállamokban az ökológiai vetőmag minősítésénél a konvencionálistól eltérő határértékeket alkalmaznak és a laboratóriumi vizsgálatok módszertanánál is igyekeznek alkalmazkodni az ökológiai gazdálkodás igényeihez.
A kereskedelembe kerülő ökológiai szaporítóanyag elérhetőségének megkönnyítésére, az Európai Közösség (EC) No. 1452/2003 (14, Aug.) rendelete alapján, valamennyi tagállamnak mindenki számára hozzáférhető ökológiai szaporítóanyag adatbázist kellett létrehoznia, melyben az adott időpontban rendelkezésre álló vetőmagmennyiségek szerepelnek. Ezt a tagállamok vetőmagfelügyeleti szervei és/vagy az ökológiai gazdálkodást ellenőrző szervezetek közösen mûködtetik.
Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet honlapjáról (www.ommi.hu) érhető el az adatbázis. A rendszer tartalmazza a faj, fajta, fémzárolási azonosító, szállító cég, fajtaminősítő adatait. A gazdálkodók erről, illetve a többi tagállam hasonló listáiról tájékozódhatnak az ökovetőmag kínálatról. A kezdeti időszak után a jól mûködő adatbázis lelassult, mert a vetőmag tulajdonosok nem vonták vissza már értékesített tételeiket. 2007 januárjában ezért, az adatbázist újra töltjük és indítjuk, az információk automatikus frissítése kötelező lesz, ennek hiányában az adatokat töröljük.
Bár ökológiai vetőmagból a kínálat egyre szélesebb, mégis vannak fajok, fajták melyekből nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiség. Ilyenkor a gazdálkodók az őket ellenőrző szervezet engedélyével felhasználhatnak hagyományos termesztésből származó, de szintetikus csávázószerrel nem kezelt vetőmagot, szaporítóanyagot. Hagyományos, nem csávázott vetőmag használatára a gazdálkodó az alábbi esetekben kérhet engedélyt:
• ha azoknak a fajoknak, amelyeket a felhasználó be kíván szerezni, egyetlen fajtáját sem tartják nyilván az előírt adatbázisban;
• ha egyetlen beszállító sem tud vetőmagot vagy burgonya vetőgumót szállítani a vetés vagy a telepítés előtt, jóllehet a felhasználó a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumót időben rendelte meg;
• ha az a fajta, amelyet a felhasználó be kíván szerezni, nem szerepel az adatbázisban, és a felhasználó bizonyítani tudja, hogy ugyanennek a fajtának egyetlen nyilvántartott változata sem megfelelő, és hogy ezért termelése érdekében az engedély elengedhetetlen;
• ha a tagállam illetékes hatóságának egyetértésével a kutatási célú felhasználás, a kis területen végzett fajtakísérlet vagy a fajtamegőrzés céljából történő felhasználás igazolható.
Az engedélyt vetés előtt kell megadni. Engedély csak az egyéni felhasználóknak adható egy adott idényre, és az engedélyért felelős hatóság vagy szerv nyilvántartja az engedélyezett vetőmag vagy burgonya vetőgumó mennyiségét.
Mivel az eltérési engedélyek száma nagy, 2004–2005-ben uniós szinten vita alakult ki arról, hogy szükséges-e kiindulási anyagnak is ökológiai szaporítóanyagot használni. 2005 végén azok a nézetek kerültek túlsúlyba, melyek az ökológiai szaporítóanyag használatához ragaszkodnak. Az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) 2005. évi konferenciáján minden szekció egyhangúan elfogadta, hogy az ESA tartsa fenn álláspontját, miszerint az ökológiai gazdálkodás feltétele legyen a kötelező ökovetőmag használat.
A gyakorlat
A kérdés persze az, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesülnek a fenti elvek. Kezdjük rövid európai kitekintéssel, ismereteink szerint a legtöbb tag és csatlakozásra készülő országban nem csak ismerik de érvényesítik is az elveket. Egy európai pályázat keretében (CHANNEL 6) 2004-ben 15 országban (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia, és Szlovénia) gyûjtöttünk adatokat az ökovetőmag termesztésről és használatról. A vizsgált országok közül 12-ben folyik ökovetőmag termesztés és mérhető az ökovetőmag használat is. Az ökogazdálkodók többségében szántóföldi-mezőgazdasági haszonnövények vetőmagjait keresik (9 országban ez volt a meghatározó) és másodsorban keresnek zöldségfajokat és fajtákat. Legnagyobb felhasználás gabonafélékből, kukoricából és nagymagvú hüvelyes növények ökovetőmagjából van. Keresik a vetőburgonyát és újabban a magról szaporítható gyógy- és illóolajos növények vetőmagját.
A vetőmagtermesztő ökogazdaságok száma viszonylag alacsony, összevont európai adatokat az utólsó két évről nem találtunk, de a fent említett pályázat felmérése szerint a résztvevő országokban 2004-ben 976 db volt a 10 ha-nál kisebb területû vetőmagtermelő gazdaság, 1209 gazdaság mûködött 10 és 150 ha közötti területen és 150 ha fölött 307 db üzemet találtunk. A kínálat elsősorban néhány európai vetőmagvállalat nevéhez kötődik.
A vetőmag használatot azonban elsősorban az ökológiailag mûvelt növénytermesztő területek nagysága és száma valamint vetésszerkezete befolyásolja. A grafikon az EU-ban ökológiailag mûvelt területek és üzemek számának alakulását mutatja.
Magyarországon ökológiailag mûvelt területek és gazdaságok száma a Biokontroll Hungária Kht. (2006) adatai szerint az alábbiak szerint alakult 1997 és 2005 között (1. táblázat).
Eredményes termesztésükhöz részben hazai, részben határainkon kívüli kínálatból tudják a vetőmagot biztosítani. A szántóföldi vetőmagigények (az ökológiailag mûvelt területek kb. 40%-a szántó) hazai termesztésből általában fedezhetőek, míg a zöldségnövények vetőmagjaiból jelentős mennyiség elsősorban Németországból és Ausztriából kerül be az országba, de többi közvetlen szomszédunknál is fejlődik az ökovetőmag ipar. A tényleges használatot megítélni nagyon nehéz, viszonylag magas az eltérési engedélyek száma is.
Pontos adataink a Magyarországon termesztett és minősítetten betakarított vetőmag mennyiségekről vannak. Az eljárás során a vetőmag szaporítások ellenőrzésért felelős Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet illetékes felügyelője és az ökológiai gazdálkodás tanúsítására illetékes szakember együttes jegyzőkönyve alapján születik meg a tanúsítás és fémzárolás de sajnos sok esetben a megtermelt és betakarított vetőmag nem kerül végleges minősítésre. Gyakran minősítés nélkül elvetik saját célra vagy tovább adják, ezért nehéz a tényleges felhasználást megítélni. A legértelmezhetőbb tájékoztató adatokat ezért az alkalmas (elfogadott) ökovetőmag termőterületek nagysága és az arról betakarított nyersvetőmag-termés adják. A 2. és 3.táblázatban 2005. és 2006. év adatait mutatjuk az OMMI hiteles nyilvántartása alapján.
A fajok széles választéka derülátásra adhatna okot, hiszen azt jelzi hogy az ökológiai gazdaságok valóban igénylőként lépnek fel, és árutermesztésük kiinduló anyaga is ökológiai gazdálkodásból származik. Rontja azonban a képet, hogy a kész vetőmag nagy része exporta kerül. Legnagyobb exportkereslet a gabonafélék ökovetőmagja iránt van.
Az ökovetőmag-használat helyzetének elemzésénél nem kerülhető meg a fajtaválaszték kérdése. Legtöbb esetben a kérdés úgy vetődik fel, hogy van-e egyáltalán ökotermesztésre alkalmas fajta, és csak másodikként következnek a szaporító anyagra vonatkozó kérdések.
Az ökológiai gazdálkodás sajátosságai miatt a fajtákkal szemben igen határozott igények fogalmazódnak meg a gazdálkodók részéről. Legfontosabb tulajdonságként a termelők a betegségekkel és rovarfertőzöttséggel szembeni ellenállóságot és a fajták adaptációs képességét jelölik meg a kiegyenlített terméshozam és a minőségi igények mellett.
Európa ökotermesztésben élenjáró országaiban célzott növényfajta kísérletek eredményeivel, informatív jól szerkesztett ajánlati fajtajegyzékekkel segítik a fajtaválasztást. Hasonló szakmai ajánlásokra nálunk is nagy szükség lenne, a különböző szakmai fórumokon az ökogazdák ezt gyakran hangoztatják. Sajnos teljes körû ajánlati fajtajegyzékre anyagi fedezet hiányában a közeljövőben nincs kilátásunk, de több befejezés előtt álló e témában készült pályázat pozitív eredményeire igen. A folyamatban lévő ismert pályázatok már a köztermesztésben lévő fajták viselkedését vizsgálják ökológiai gazdálkodás körülményei között, és különös figyelmet fordítanak a vegyszermentes növényvédelem lehetőségeire. Folynak kutatások az ökogazdálkodásban pozitív eredménnyel alkalmazható vetőmagkezelések kidolgozására is.
Egyes nyári fajtabemutatókon már kitérnek a fajták ökológiai termesztésre való adaptációs képességére is. Az ökológiai fajtanemesítés kérdését az EU illetékes bizottsága is napirendre tûzte.
Addig marad a tapasztalat, kevésbé igényes, jó rezisztencia tulajdonságokkal rendelkező fajta minősített szaporításból származó, ismert és vizsgált minőségi tulajdonságokkal rendelkező, minél jobb csírázóképességû vetőmagját vessük.
Az ökológiai vetőmag címkéjén szerepelnie kell az utalásnak, előállítása módjára, hiszen mint termék ugyanazon szabályok vonatkoznak rá mint más mezőgazdasági vagy élelmiszeripari termékre.
Az ökotermék a biotermék hivatalos, az EU és a magyar jogszabályokkal összhangban lévő elnevezése. Ennek alapján hivatalosan az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás keretei között előállított élelmiszer (vetőmag) nevezhető ökoterméknek, de a biogazdálkodás, organikus gazdálkodás, ökogazdálkodás hasonló értelemmel bír. A hangsúly tehát nem a végtermék ellenőrzésén, hanem a termesztés, előállítás körülményein van.
A vetőmag esetében a teljes nyomon követhetőség biztosított. A vetőmag bizalmi termék, érdemes áldozni rá, megtérül!
A cikk szerzője: Ertseyné dr. Peregi Katalin
Címlapkép: Getty Images
