Tendenciák a világ holstein-fríz tenyésztésében

Agro Napló
A világ szarvasmarha állományát számos fajta alkotja. Ezek a fajták különbözõ hasznosítási csoportokba sorolhatóak. A fajták elterjedtsége különbözõ, a helyi jelentõségûektõl a nemzetközi elterjedésûekig. Napjainkra elmondható, hogy a világ tejtermelését alapvetõen a holstein-fríz – mint világfajta – határozza meg.
A holstein-fríz egyoldalúan tejtermelésre szelektált fajta, miből arra a következtetésre juthatnánk, hogy nemesítése egyszerûen a minél nagyobb tejmennyiség elérésére irányul. A helyzet ennél sokkal összetettebb – mind térben, mind időben változó.

Az 1. grafikon mutatja, hogy valamennyi jelentős tejtermelő országnak megvan a maga szelekciós indexe, amely annak összetevőiben, az összetevők egymáshoz viszonyított arányában jelentősen eltér egymástól. A fennálló különbségek ellenére a kitûzött cél egységes: a gazdaságos tejtermelés! A sokszínûség mellett egyértelmûen látszik, hogy a gazdaságosságot nem a tejtermelés túlzott növelésében látják elérhetőnek ezek az országok, sőt! Az indexekben a tejmennyiség Spanyolország kivételével negatív előjellel szerepel.

Jól látható, hogy a termelési tulajdonságok mellett szereplő egyéb indexalkotók jelentős szerepet kapnak a legtöbb ország esetében.

Nagyon tanulságos a változás nyomon követése az időben, mely egyértelmûen megmutatja a tenyésztésről alkotott elképzelések fejlődését. A Holstein International rendszeresen közli a fenti táblázatban szereplő adatokat, melyekből kiszámolva az egyes tulajdonságok valamennyi országra vonatkoztatott átlagát megfigyelhetjük a tenyésztési filozófia világméretû változását (2. grafikon).

A grafikonból jól látszik, hogy 10 évvel ezelőtt a szelekció egyértelmûen a termelési tulajdonságokra, ezen belül is elsősorban a fehérjemennyiségre történt. Ennek következtében ugrásszerûen nőttek a termelési eredmények, valamint ezzel együtt az állományok egészségügyi problémái is. Természetesen ezek a problémák megfelelő környezeti viszonyok mellett kezelhetőek voltak – és azok ma is – de felvetették a genetikai okok vizsgálatának szükségességét, mert szuboptimális körülmények között egyre több problémát okoztak, nagyban rontva ezzel a termelés hatékonyságát. A változtatás szükségszerûségét érezve először a funkcionális küllemi bírálat szerepe értékelődött fel, de ezzel párhuzamosan elindult a gazdaságossági tulajdonságok fejlesztése is.

Az elmúlt 10 évben jelentősen továbbfejlesztet-

ték a már meglévő tulajdonságok tenyészérték becslésének módszereit, illetve számos új tulajdonság került bevezetésre. Természetesen a kezdeti lépéseknél a módszerek, eredmények megbízhatósága alacsonyabb volt, ezért sokan vitatták azok létjogosultságát. Már ebben az időben meghatározó tenyésztőknek az volt a válasza erre a dilemmára: „Akkor is jobb, mint ha nincs adat!”

A változás eddigi irányát a tenyésztői igények határozták meg a gazdaságosság érdekében. Napjaink egyre fokozódó élelmiszerhigiéniai követelménye is szükségessé teszik ennek a tendenciának a továbbhaladását a tenyészértékbecslés, a tenyészbika-előállítás valamint a termelő állományok nemesítésében egyaránt.

Drágossy Zsolt, tenyésztésvezető

Érdeklődni: Génbank-Semex Magyarország Kft.

Tel.: 68/566-200 • www.genbank.hu

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Az aszály miatt gazdag a pult

Az aszály miatt gazdag a pult

Az előző évi aszályos nyár csökkentette a takarmánynövények mennyiségét, így az állattartók több állatot küldtek a vágóhidakra – derült ki az Agrárgaz...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?