A zöldségfélék közül a sárgarépának a legmagasabb a karotintartalma
(α és β karotin 5–30 mg/100mg), de jelentős a cukor (4–6%) C-vitamin, és káliumtartalma is, ezért van jelentősége a táplálkozásban, de különösen a gyermekételek és -tápok készítésénél. Európában mintegy 150 ezer hektáron 4,5 millió tonna sárgarépát termelnek, a legnagyobb termelők Nagy-Britannia, Lengyelország és Franciaország.
A sok felhasználási mód miatt a sárgarépát többféleképpen termesztik. A kora tavaszi ellátásban a csomózott, a későbbiekben a mosott lombtalan sárgarépának van szerepe a frissfogyasztásban. A kései fajták általában késő ősszel érnek be. Ezt az anyagot vagy azonnal konzervipari felhasználásra termesztik, vagy tartós tárolás céljára. A termesztési módoknak megfelelően igen bő a fajtaválaszték, és az alkalmazott termesztéstechnológia.
A következőkben a friss felhasználású és a konzervipari célra szánt sárgarépa termelés-technológiájával foglalkozunk. Ez a terület jól gépesíthető, és a legnagyobb jelentőséggel bír a magyarországi termesztésben. Az itt közölt technológia teljes mértékben alkalmas a petrezselyem termesztésére is.
A vizsgált technológia a nyûve szedő (ASA-LIFT-COMBI-1000) és ásórendszerû (GB-02) betakarítógépekre alapult, melyeket bakhátas mûvelési módban alkalmaznak. A szántóföldi mûveletek közül a bakhátkészítéshez a RUMPSTAD FH4X75 RSF 2000 bakhátkészítő gépet, vetéshez az AGRICOLA ANT-3-290 szemenkéntvető gépet, a bakhát-felújításhoz a BADALINI VARIAX EP/85W 140 GLS sorközmarót használtak az általunk vizsgált gazdaságok. A sárgarépa manipulálásához a SCHNEIDER SWF 500 osztályozógépet alkalmaztak.
A cikk a bakhátkészítéstől a betakarításig a sárgarépa, korszerû, gépesített termelés-technológiáját mutatja be, és érintőlegesen foglalkozik az árukikészítéssel is. A vizsgálatokat 120 ha-os, valamint a 40 ha-os gyökérzöldség-termő területeken végeztük. Az előző területről a konzerv- ipar számára termelnek évek óta gyermek tápszer céljára sárgarépát, addig az utóbbiról friss piaci ellátásra és a konzervipar számára szállítanak alapanyagot, valamint nagy mennyiségben hûtött tárolás céljából termelnek sárgarépát.
A tapasztalatok értékelésével és közreadásával a termeléshez szükséges gépek üzemi és gazdaságossági mutatóink ismertetésével a korszerû sárgarépa termelési technológia elterjesztését kívánjuk elősegíteni.
A termelés-technológia bemutatása
A termelés gépi technológiájának bemutatása az 1. táblázat alapján történik. A táblázat tartalmazza a munkamûvelet megnevezését, az adott mûvelet során alkalmazott munkagépet és az ahhoz kapcsolt erőgép típusát, a gépkapcsolat mûszakteljesítményét. Ökonómiai adatok közül a beszerzési árat, és mûszakórára jutó használati költséget, valamint a gépkapcsolat használati költségét (Gockler-Hajdú 2004) [2].
A szármaradványok bedolgozása és a gyomosodás megelőzése céljából elengedhetetlen a tarlóápolás tárcsás borona segítségével. Ezt követi a mélyszántás. A szántás-elmunkálás simítózás formájában valósul meg. Tápanyag-utánpótlás a mûtrágyaszállítás és szórás mûveletit öleli fel. Ezután a bakhátkészítés, a vetés, majd később a bakhátfelújítás következik. Preemergens alkalmazásban egyszeri, majd posztemergens szakaszban három alkalommal történő növényvédelmet alkalmazunk. Állománykezelést hat alkalommal végzünk. A termesztett kultúra vegetációs szakaszában, a minőségi végtermék és a jobb hozamok miatt szükséges az öntözés. E mûvelethez lineáris öntözőberendezést alkalmazunk.
A betakarítás konzervipari felhasználású végtermék esetén GB-02 típ. ásó rendszerû gyökérzöldség betakarító géppel történik, friss piaci kiszerelés esetén a technológia vezérgépének tekinthető az ASA-LIFT COMBI-1000 típusú gyökérzöldség betakarító géppel valósul meg, amelyek a szártalanítás és kiszedés mûveletét egy menetben végzi el.
Friss piaci kiszerelés esetén osztályozó gép alkalmazására is szükség van. A SCHNEIDER SWF 500 osztályozógéppel 4 frakciós osztályozás valósítható meg.
A 2. táblázatban a 20 ha-on végzett sárgarépatermelés ökonómiai vizsgálatának eredményei olvashatók. Látható, hogy az egyes munkamûveletekhez kapcsolódóan meghatározásra került a gépkapcsolatok esetében a 20 ha termőterület mûveléséhez szükséges gépi munkaidő, az egyes mûveletek költsége, amelyek összegzésével megkapjuk a 20 ha sárgarépatermelés összköltségét, s a hektáronkénti fajlagos költséget is megkülönböztetve a konzervipari, ill. friss piaci célú betakarítási módokat.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy konzervipari célú sárgarépatermelés esetén az össz géphasználati költség pedig 5410 E Ft.
Egy hektárra vetített értéke 270 E Ft. A friss piaci ellátásra történő termeléskor az össz géphasználati költség pedig 8658 E Ft. Egy hektárra vetített értéke 433 E Ft.
Megállapítható, hogy a friss piaci célra a végtermék nyüvő eljárással történő betakarítása hektáronként mintegy 124 E Ft pluszköltséggel jár. Ehhez hozzáadódik még az osztályozás hektárra jutó 50 E Ft-os költsége is.
A termelés-technológiában alkalmazott gépek beruházási költsége 150 664 E Ft (138 664 E Ft1). Ezen belül a munkagépek beszerzési értéke 72 093 E Ft-ot tesz ki, ami közel 48%-a az össz beruházási költségnek (73 093 E Ft – 53%), amíg az erőgépek beszerzési értéke 78 571 E Ft, ez pedig mintegy 52%-a az össz gép árának (65 571 E Ft – 47%).
Az erőgépek esetében megfigyelhető, hogy a nehéz talajmunkák végzéséhez 1 db 140 kW motorteljesítményû erőgép szükséges, míg a tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem, -ápolás, a vetés, betakarítás és traktoros szállítás feladatait egy 70 kW-os vezérgép és egy 60 kW-os segédtraktor látja el. A telephelyi anyagmozgatáshoz egy darab teleszkópos rakodógép is szükséges, főleg az ipari célú gyökérzöldég-előállítás esetén. A termény közúti szállítását, pedig alacsony költségû közúti pótkocsis szállítójármûvel végezzük. Az erőgépek fent ismertetett rendszerû alkalmazásával alacsonyabb beszerzési költség, valamint jobb erőgép-kihasználtság valósul meg.
20 ha-on a sárgarépatermelés gépi munka igénye 726 mûszakóra, amelyből a két kisebb teljesítményû traktor a tápanyag-utánpótlás, vetés, bakhátfelújítás, növényvédelem és betakarítás valamint traktoros szállítás kapcsán kiemelkedő mennyiséget képvisel, de jelentős a nagy teljesítményû erőgép mûszakóra-teljesítése is a talajmûvelés során. A közúti szállítás 300 mûszakórás kapacitásával a leginkább időigényes mûveletnek minősül.
Friss piaci ellátásra történő termelés során a 70 kW-os traktor az időigényesebb betakarítás miatt még több munkaórát teljesít, továbbá a 20 hektáron megtermelt termény osztályozása számításaink szerint minimálisan 700 mûszakóra gépi munkát igényel. Ez esetben a technológia során teljesített össz mûszakórák száma 1526.
Összegzés
Vizsgálataink bizonyítják, hogy a szabadföldi gyökérzöldség-termelés gépi munka költségei jelentősek. Figyelembe véve a termény osztályozásával, piaci kiszerelésével járó plusz munkálatokat igen jelentős additív költségek jelentkeznek, amelyek a hektárra jutó fajlagos költségeket 430 E Ft érték fölé is emelhetik. 60 t/ha-os terméseredmény esetében könnyen kiszámítható, hogy csak a gépi költségek meghaladják a kilogrammonkénti 7 Ft-os önköltséget, s ehhez hozzáadódik még a vetőmag, mûtrágya, növényvédő szer, munkabér, öntözővíz költsége. Ezen adatok nagyüzemi termelés költségeit jellemzik, amelyek kisebb üzemi méreteken, kevésbé hatékony gépesítés mellett tovább nőnek.
A gépi költségek szempontjából előnyös, mint a vizsgált esetekben is, hogy a betakarítás traktorvontatású munkagépekkel valósul meg drága, magas használati költségû magajáró betakarítógépek helyett, hiszen a kapcsolt munkagépek beszerzési költsége kedvezőbb, és traktoros munkavégzés által az erőgépek kihasználtsága nő, fajlagos használati költsége mérséklődik.
1 Friss piaci felhasználási célú technológia alkalmazása esetén jelentkező beruházási költségértékek.
Dr. Magó László–Dr. Jakovác Frigyes, FVM MGI – Gödöllő
Kapcsolódó irodalom:
1. Dimény I., Fenyvesi L., Hajdú J.: Piactudatos zöldségtermelés. MGI könyvek,
FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, No. 3. 2004, 234. p.
2. Gockler L., Hajdú J.: Mezőgazdasági gépek ára és üzemeltetési költsége 2004-ben, Mezőgazdasági Gépüzemeltetés 2004. No.1., FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet. Gödöllő, 2004.
1. ábra: ASA-LIFT-COMBI-1000 típusú gyökérzöldség betakarító gép
2. ábra: GB-02 tip. gyökérzöldség betakarítógép
A cikk szerzője: Dr. Magó László
