1. Veleszületett, ill. szerzett meddőség. Veleszületett meddőség alatt azon anatómiai rendellenességeket értjük, amik az állat szaporodó képességét kizárják. Ilyenek pl. a nemi készülék rendellenes és hiányos kifejlődése, a hímnősség, kanoknál a kriptorchizmus stb. Szerzett meddőség az állat produktív élete folyamán jelentkező szaporodás-képtelenség, amelynek okai tartási, takarmányozási és menedzsment hibákra vezethetők vissza. A nagyobb gazdasági kártételt a szerzett meddőség jelenti.



2. Végleges, ill. átmeneti meddőség. Végleges meddőség alatt az állatok teljes és visszafordíthatatlan meddőségét értjük. Az ilyen állatokat selejtezni kell. Gazdasági szempontból ide tartoznak az elhullások és a kényszervágások is. Átmeneti meddőség alatt az olyan időszakokat értjük, amikor az állatok szaporodás-képessége zavart, de ez az állapot visszafordítható. Ebbe a kategóriába tartoznak a visszaivarzások, ideiglenes anösztruszos (ivarzáshiányos) állapotok, gazdasági szempontból a vetélések.



3. Teljes, ill. részleges meddőség. Ez a felosztás a többet szülő állatoknál (pl. sertés) létezik. Teljes meddőségen az állatok fogamzás-képtelenségét értjük. Részletes meddőség az, amikor az állatok nem a genetikai képességeik szerint szaporodnak. Ide tartoznak a visszaivarzások, vetélések, az elvártnál alacsonyabb élve született almok. Gazdasági szempontból a részleges meddőség lényegesen nagyobb veszteségeket jelent, mint a teljes meddőség.

A meddőség gazdasági kártétele alapvetően az ún. üres napok költségét jelenti. Ehhez hozzájön még a selejtezett állatok értékesítési árbevétel vesztesége. Mi elemzéseink során egy koca takarmányozási nap költségét 300 Ft-tal értékeljük. El kell mondanom, hogy még a jó eredményû telepeken is tetemes összegû az üres napok költsége.



A kocák és a kocasüldők üres napjai az alábbi tényezőkből tevődnek össze:



1. Anösztrusz (ivarzáshiányos állapot). Ez lehet fiziológiás és patológiás. Fiziológiás anösztrusz alatt a kocák választásától eltelt átlag 8 napot, kocasüldőknél a tenyésztésbevételi életkor (225–240 életnap és min. 130 kg testsúly) utáni 30 napot értjük. A kocáknál a szoptatás gátolja az ivarzás jelentkezését, de ezt az időtartamot nem tekinthetjük üres napoknak, mivel az állatok ilyenkor produktív állapotban vannak. A választást követően mintegy 5–8 nap kell az ivarzási ciklus beindulásához, ezért bár ez nem produktív állapot, mégis élettanilag (fiziológiásan) egy szükséges időtartam. A 8 napon túli anösztrusz már mindenképpen kóros, és gazdaságilag káros.



Kocasüldőknél a tenyészérettség elérését követően elvárható, hogy az állatok max. egy hónap alatt termékenyíthetők (fedeztethetők) legyenek. Ez az időszak ugyan költséget jelent, mégis fiziológiásnak tekinthető. Kocasüldőknél az anösztrusz miatt kiselejtezett állatok értékesítési árbevétel különbözetét is számításba kell venni.



2. Visszaivarzások. A visszaivarzásokat három kategóriába soroljuk.

Ciklusos visszaivarzás (16–24 nap). Ebben az esetben nem történt fogamzás vagy az embriók a termékenyítést követő 10 napon belül elhaltak. Alapvetően nem történt termékenyülés. Ebbe a kategóriába tartoznak a kanok termékenyítő képtelensége miatt nem fogamzó kocák, ill. kocasüldők is (természetes fedeztetés esetén nagy veszélyt és gazdasági kárt jelenthet).

Aciklusos visszaivarzás (25–35 nap). Ebben az esetben az állatok megtermékenyültek, és a 16. napon biztosan vemhesek voltak, majd ezt követően az embriók különböző okok miatt elhaltak.



Többciklusos visszaivarzás (>35 nap). Ennek oka kettős. Egyrészt ide tartoznak olyan meddőségi okok, mint az állandósult sárga testek, cisztás petefészkek, méhgyulladások. Másrészt ide tartoznak a nem kielégítő ivarzás megfigyelés miatt „hallgató, ill. csendesen ivarzó” kocák.

Meg kell még említeni a 16 napnál korábbi visszaivarzásokat is, melyeknek okai hormonális zavarok, toxinproblémák, helytelen ivarzás megfigyelés miatt jelentkezhetnek.



Ide kell sorolni az ún. üresen maradt kocákat, amelyek egyedenként a legnagyobb költségtényezőt jelentik, hiszen egy vemhesség költsége 34–35 ezer forint produktum nélkül.



3. Vetélések. A vetélt állatok ugyan láthatóan és bizonyíthatóan vemhesek voltak, gazdasági szempontból csak költséget (üres napokat) jelentettek. Ide tartoznak a korai ellések is, amelyek tulajdonképpen vetélések.



4. Elhullások, kényszervágások, selejtezések. Bár ma már nem létezik a kényszervágás fogalma, mi ezen kategóriába soroljuk a betegség miatt kiselejtezett állatokat. Függetlenül az esetleges vemhes állapottól üres napokat jelentenek ezek az esetek.



Az üres napok elemzésekor a fő költséget a visszaivarzási arány és az átlag visszaivarzási napok kitolódása (elfogadható érték 25 nap), ill. a két ellés közötti idő meghosszabbodása (28 napos választás esetén 156 nap az elfogadható) jelenti. A visszaivarzások költségszámításakor a visszaivarzott kocák számát kell megszorozni az átlag visszaivarzási nappal és ezt még 300 Ft-tal. Az üresen maradt kocák költsége a koca db × a termékenyítéstől a selejtezésig eltelt napok száma × 300 Ft. A fentiek alapján nem mindegy, hogy mikor selejtezzük ki a meddő kocákat.



A két ellés közötti idő egy nappal történt meghosszabbodása a kocalétszám × 300 Ft többletköltséget jelent.



Szeretnék három konkrét példát bemutatni név nélkül az üres napok költségének elemzése szempontjából. Azt gondolom, hogy a számok önmagukért beszélnek.



Néhány gondolatot szeretnék még a fentiekhez hozzáfûzni. Az üres napok költsége nem nullázható, de megfelelő menedzsmenttel a tûrés-határig csökkenthető.



A sertéstelep kocaállománya egyedekből áll. Az egyedi teljesítmények összessége adja meg a telepi teljesítmény értékét. Bármilyen nagy legyen is a kocalétszám, minden egyes kocát egyedileg kell figyelembe vennünk.

A meddő, szaporodásra képtelen kocákat a lehető legrövidebb időben el kell távolítani a tenyészállományból, ill. selejtezni kell. Nagyon sok telep a telepi kocalétszám tartását teszi első helyre. Viszont azok a kocák, melyek nem termelnek, NEM kocák, hanem csak létszámgyarapítók és felesleges takarmányfogyasztók = költségnövelők. Nem az a fontos, hogy mennyi az adott kocalétszám, hanem az, hogy a malacelőállítás gazdaságos legyen!



A meddőség fertőző és nem fertőző okait a következő cikkekben fogom elemezni.

A cikk szerzője: Dr. Szerdahelyi András