A társadalom keveset tud, és általában nem ismeri azt a napi munkát sem, amit a kamarák a szakmai és etikai követelmények érvényesülése érdekében az egész társadalom javára végeznek. Az európai csatlakozásra való felkészülés során vizsgálták az európai államok gyakorlatát, amely az unión belül sem egységes. Tanulmányozták azt is, hogy a szakmai kamarák milyen módon tudják önkormányzatuk, illetve önállóságuk megőrzésével, tagságuk egyidejû védelmével az európai integráció folyamatait elősegíteni.
A kamarák, amelyek civil önkormányzatként, illetve köztestületként mûködve jelentős állami feladatokat is ellátnak, a demokratikus államformák fontos szervezetei. A magyar kamarák egy része állami támogatás nélkül, kisebb arányban pedig állami támogatással végzik feladataikat a róluk szóló törvény alapján. Az alapító és pártoló tagokkal megalakult szövetség célja – az egyes szakmai kamarák önállóságának sérelme nélkül – olyan szövetség létrehozása, amely szoros együttmûködésével növeli a tagság társadalmi súlyát és elismertségét, az információcserét, az érdekérvényesítés lehetőségét, illetve fokozottan védi az egyes kamarák és tagjaik szakmai érdekeit.
Két kamarát kiemelve a szövetség tagjai közül a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szólunk elsőként. Az EU-csatlakozástól sokan azt remélték, hogy az élelmiszerbiztonság nő majd. A sok kifogásolt termék azonban fokozottan hívta fel a figyelmet arra, hogy még gondosabb megelőzésre van szükség minden területen. Ma már a közvélemény is elismeri és értékeli, hogy a hazai termékek biztonságosabbak és megbízhatóbbak az import termékek többségénél – köszönhetően az európai viszonylatban is egyedülálló szervezettségnek és a jól szabályozott szakmai előírásoknak.
Európában egyébként – egyedülállóan – jogszabály írja elő a Növényvédelmi-Növényorvosi Vény használatát, amelyen a növényorvos, növényvédő mérnök felírja a termelő számára a felhasználandó (I-II. kategóriájú) növényvédő szert. A vény egyben egyik meghatározó eleme, vagyis tanúsító jegye a környezetkímélő módon termesztett, biztonságos élelmiszer-előállításnak, de sokat segíthet a felhasználás nyomon követésében és a hamisított, illetve illegális felhasználásban.
A tervezhető mûködést azonban akadályozza, hogy mulasztásos törvénysértés miatt az átvett állami feladatok finanszírozása még ma is megoldatlan. A 2005. évi törvénymódosítás alapján megkapott szakértői tevékenység végzését a tárca harmonizálatlan szabályozása miatt szintén nem tudják a kamarán belül megoldani. Tagjaik jogkövető magatartását nagyban nehezíti, hogy nincs közhasznú adatbázis a növényvédő szer engedélyokiratból. A tervezett EU rendelet módosítása kapcsán újabb szakmai veszély rajzolódott ki, hiszen olyan régiós felosztást terveznek, ami nagy mértékben eltérő ökológiájú területeket kötne egybe. Az itt kapott adatok kötelező érvényû átvétele veszélyeztetné a környezet, a fogyasztó és a termelés biztonságát is.
A közvéleményben elcsépelt növényvédős kifejezés helyett a növényorvos meghatározást azért tartják fontosnak, mert az pontosabban fejezi ki munkájukban a környezet, az egészséges növény és minden, a piacokon értékesíthető fogyasztható termékért végzett munkájukat. Ennek elismertetéséért és szakmai megbecsüléséért kamarájuk a jövőben is hatékonyan tevékenykedik.
Ugyancsak említésre érdemes a Magyar Állatorvosi Kamara, hiszen olvasóink nagy táborának érdeklődésére tarthat számot az ő tevékenységük bemutatása is. A kamara képviseli és védi az állatorvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, valamint a magán-állatorvosi tevékenységet folytatók hivatásukból eredő jogait – egyúttal az állategészségügyi igazgatás részeként többségében állami és közfeladatokat lát el. Gondoskodik arról, hogy az állattartók állatainak állat-egészségügyi ellátása biztosított legyen, amelynek keretében kialakítja a magán-állatorvosi ügyeleti területeket, meghatározza az ügyeleti szabályokat és a helyettesítés rendjét, gondoskodik az ügyelet szervezéséről és a helyben szokásos módon való kihirdetéséről.
Magán-állatorvosi tevékenységre jogosító igazolványt állít és ad ki, valamint kiadja a magán-állatorvosi bélyegzőt. Megalkotja a magán-állatorvosi tevékenység szakmai és etikai szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés rendszerét. A vonatkozó törvény, az alapszabály és egyéb szabályzatok szerint eljár az ezeket megszegők ellen. Kiadja a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásához szükséges alapfelszerelés jegyzékét. Megjelenteti a kamara hivatalos lapját, az Állatorvosi Kamarai Híreket. Ellátja és koordinálja a magán-állatorvosok közcélú igénybevételével kapcsolatos szervezési feladatokat, ajánlásokat ad ki évente a magán-állatorvosi szolgáltatások díjtételeinek alsó határára, valamint bel- és külföldi kapcsolatokat létesít, illetve tart fenn.
Azonnali feladatnak tartja a kamarai törvény módosítását, hiszen az szükséges az állattartó telepeken szakmai programjuk alkalmazásához, a folyamatos járványfigyelési készenlét és ellátási ügyeletek mûködtetése, a biztonságos feladat ellátás, valamint a megfelelő anyagi fedezet megteremtésére. Az állami feladatokhoz az államtól, a tagok szakmai támogatásához a kamarai bevételekből kell biztosítani a pénzt. A kiérlelt szakmai koncepció és a részletes program a feladataik elvégzésére már rendelkezésükre áll.
A szövetség – többek között – figyelemmel kíséri a magyar felsőoktatást, illetve szakemberképzést, elemzi és vizsgálja a gazdasági valamint szociális jelenségeket, amely több szakmai kamara tagságának érdekérvényesítését és érdekegyeztetését igényli.
A cikk szerzője: Keresztes
