A repce érésének NEM szükséges következménye a pergési veszteség

Agro Napló
A csapadékos tavasznak köszönhetõen a repcék általánosan jól fejlõdtek. A nagy zöldtömeg már elõrevetíti, hogy idén mindenképp szükség lesz állományszárításra a betakarítás elõtt.

A repcére jellemző, hogy érése hosszan elhúzódó folyamat. A növények természetes biológiai adottsága, hogy az elhúzódó virágzás miatt a fő- és az oldalhajtások, valamint a növény alsó és felső része között a becők nem érnek egyszerre. Az időjárási viszonyok, a talaj heterogenitása, a domborzati különbségek miatt, további különbségek lehetnek a táblán belül is. Mire a növények zöme a betakarításhoz megfelelő, (alacsony nedvességtartalmú) szintre szárad, addigra a termés egy része már túlérik, a legalsó becők felnyílnak, a mag pedig kipereg.

Állományszárítás nélkül?
Korai betakarítás esetén, ha az már akkor megkezdődik, amikor még sok növény túlságosan zöld és magas a nedvességtartalma, akkor a sérült, tört szemek aránya nő, az avasodás veszélye fokozódik. A többszöri szárítás és tisztítás pedig növeli a költségeket.
Későre halasztott betakarításkor az először beérett magvak jelentős része a már említett természetes elszóródás, a madár-, rágcsáló- és szélkárosítás miatt veszendőbe mehet. További veszteséget jelenthet, hogy az elsőként beérett becőkből a szemek még a legkíméletesebb gépi betakarítás ellenére is kipereghetnek. Az elszóródásból származó árvakelés pedig több éven át gyomosító problémát jelent.
Csapadékos időjárás esetén – különösen ritka repceállományokban, a már érésnek induló repce felgyomosodhat. Gyakran teljesen zöld gyomnövények találhatóak a már érő, vagy beérett növények között. Ha nagy tömegben vannak jelen, gyomirtó hatású állományszárítás nélkül teljesen lehetetlenné tehetik a betakarítást.
A csapadékos időjárás a különböző gombabetegségeknek is kedvez. A Phoma, az Alternaria, vagy más kórokozók jelentős mennyiségi és minőségi veszteséget okozhatnak.

Az állományszárítás szükséges
A repce biztonságos és jó minőségben történő betakarítása általában csak megfelelő deszikkálással oldható meg.

Természetes forrásból
A Zopp hatóanyaga egy talajbaktériumban (Streptomyces virido-chromogenes) megtalált aminosavnak a szintetikusan előállított változata. Mivel a molekula-szerkezete nagyon hasonló a glutaminsavhoz, könnyen elfoglalja annak helyét a növények „ammónia eltüntető” mechanizmusában. Ennek következtében olymértékben felhalmozódik a szabad ammónia a sejtekben, hogy azok károsodnak, ami a növények fokozatos pusztulásához vezet.

Kíméletes szárítás
A Zopp hatáskifejtése gyors, de nem azonnali, hiszen a gyomirtó, deszikkáló hatás főként a sejten belüli természetes biológiai folyamatokból származó ammónia túlzott feldúsulásának az eredménye. A kezelést követően a sejtek életfolyamatai néhány nap alatt leállnak, majd a növények nedvességtartalma fokozatosan csökken a betakarításra és tárolásra megfelelő szintre.

Megfelelő utóérés
A Zopp közvetlen hatása a szárra és a levelekre terjed ki, azokat fokozatosan szárítja le. A termést, magát a magot, ilyen közvetlen hatás nem éri, így annak a természetes érési folyamatban csökken a nedvességtartalma. Az utóérés alatt a beltartalmi érték tovább javul. Ezért a Zopp vetőmag előállításban is használható.

Ha szükséges gyomirtás
A hatóanyagot csak a zöld növényi részek veszik fel. A Zopp a növények szöveteibe könnyen és gyorsan bejut, ezért még az ellenálló, viaszos levelû gyomnövények ellen is jó hatékonyságú.

Fertőzés blokkolása
A Zopp blokkolja a kialakult fertőzéseket, és megállítja a  betegségek továbbterjedését. Mivel a kezelést követően mind a gazdanövény, mind a gomba sejtjeinek életfolyamatai hamarosan leállnak, a különböző kórokozók további kárt már nem okoznak.

Javasolt technológia
A Zopp jól időzített alkalmazásával egységesen éretté lehet tenni az állományt. Minden becő beérik, a repce és a gyomnövények maradéktalanul leszáradnak. A kíméletes szárítás következtében a becők nem nyílnak fel, és a bennük lévő termés nem szóródik ki. A kezelést a természetes érés kezdetére kell időzíteni, amikor a becők 2/3-a aranysárga színû, illetve amikor a főhajtás középső harmadában, a becőkben lévő magok legnagyobb része már vörösesbarna, sötétbarna színû.

A cikk szerzője: Rikk István

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A repce túlélése ősszel

A repce túlélése ősszel

A repce vetésterülete évről évre változik, nagyságát az előző évek hozamai és felvásárlási árai nagymértékben befolyásolják. Az idei őszön a repce vet...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?