A szükséges kanok száma függ a telep kocalétszámától, a vemhesítés módjától, a tartott koca vonalak számától és a fiaztató termek méretétől. Azt azonban számításba kell venni, hogy még a legkisebb létszámú kocacsoport esetén is legalább 2 kan kell egy vonalból. Átlagosan természetes fedeztetés esetén 25 kocára, mesterséges termékenyítéskor pedig 100–150 kocára számítunk egy kant, persze a fentebb felsoroltak figyelembe vételével.
A kanok ivarérettségüket a kocasüldőkhöz hasonlóan 6 és fél hónapos korukban érik el, de náluk is meg kell várni a tenyészérettség korát, ami 8 hónapos életkor. Kanvásárlás esetén a legcélszerûbb 7 hónapos kor körüli állatokat vásárolni, hiszen azokat a telepre való bevitel előtt karanténozni kell. El kell végezni a szükséges vakcinázásokat és egyéb esetleges kezeléseket, és a telepi akklimatizációjukra is időt kell hagyni (kb. 4 hét).
A kanok használati gyakorisága függ az életkoruktól. Tenyészérettségük után 1 éves korukig heti egy koca fedeztetése, ill. spermavétel. Éves koruk után ez a gyakoriság 5 napra módosul. Azt is figyelembe kell venni, hogy természetes fedeztetés esetén a kocákat egy ivarzási ciklusban kétszer egymás utáni napon fedeztetni kell a megfelelő fogamzás és alomszám érdekében, és ez egyedi párosítás esetén azt jelenti, hogy ugyanazzal a kannal kell kétszer egymás utáni napon fedeztetni. Vonaltenyésztés esetén árutermelő telepen a koca kétszeri fedeztetése történhet különböző, de azonos vonalhoz tartozó kannal. A kanok teljesítményének értékelése, ill. az esetleges rejtett genetikai hibák kiderítése érdekében azonban mindenképpen célszerû az újonnan beállított kanokkal egyedi párosításban legalább 25–30 kocát fedeztetni. Így megfelelő információt szerezhetünk a kanokról. Természetes fedeztetés esetén célszerû az új kanoknál elvégeztetni a spermavizsgálatot az esetleges problémák feltárása érdekében. Ez két okból nagyon fontos. Egyrészt ne későn derüljön ki, hogy a kan termékenyítési eredménye gyenge, másrészt a vásárolt kanokra csereszavatosság érvényes egy bizonyos határidőn belül. Igaz, hogy egyes hibák életfogytiglani szavatossággal bírnak. Mesterséges termékenyítés esetén a spermavizsgálat természetesen megtörténik, hiszen vizsgálat nélkül spermát nem használunk fel a kocák termékenyítésére. Elrettentő példaként már találkoztam olyan teleppel, ahol a termékenyítést a sperma mindennemû vizsgálata nélkül „vakon” végezték. Nem a legjobb telepek közé tartozott!
A kanokat legcélszerûbb egyedi kutricákban tartani, bár esetenként az alomtestvéreket, ill. az együtt nevelkedett kanokat kettesével tartják egy kutricában. A kutrica megfelelő méretû legyen. A kanistálló világos, tiszta, száraz, jól szellőztetett, huzatmentes helyen legyen kialakítva szem előtt tartva azt a szabályt, hogy az az istálló jó, ahol mi is jól érezzük magunkat, mert ott az állatok is hasonlóképpen vannak. A padozat repedésektől mentes legyen a kanok lábának védelme érdekében, mert csak a kifogástalan lábú kanok képesek fedezni. Ha megoldható, célszerû penészmentes szalmával vagy más nedvszívó anyaggal almozni a kanok alá. Nyáron a kanokat védjük a magas környezeti hőmérséklettől – különösen kifutós tartás esetén a közvetlen napsugárzástól, hiszen a herék magasabb hőmérséklete esetén a spermium- képzés károsodik, ami súlyos fogamzási zavarokat okoz. A spermiumképzés és érés időtartama mintegy 45 nap, tehát a hőstressz hatásának elmúltával még 45 napig nem várható eredményjavulás. Ez igen hosszú idő!
A kanokat lehetőség esetén speciális kantáppal takarmányozzuk, de készíthető speciális receptura alapján telepi kantáp is. A napi takarmány adag kb 2,5 kg 14MJ DE energia-, 14–15% fehérje-, 5% rost-, 0,7% lizin-, 1,1% Ca és 0,7% P tartalom mellett. Nagyon fontos, hogy a takarmány penész- és toxinmentes legyen, hiszen toxinhatásra a sperma termékenyítő képessége jelentősen romlik. Igaz, hogy leggyakrabban csak a sperma plazma pH értéke változik meg lúgos irányba, ami a spermium motilitás romlásával jár az ondóhólyag nyálkahártya hurutja miatt. Ez utóbbi a takarmány cseréjével, ill. hatékony toxinkötő alkalmazásával gyorsan, néhány nap alatt korrigálható. Természetes fedeztetés esetén azonban hosszú idő telik el, mire a probléma tudatosodik. Márpedig a tenyésztés legnagyobb vesztesége a kocák üres napjainak költsége!!!
Természetes fedeztetés esetén a fedeztetés ne háremszerû legyen – sajnos szép számmal akad még rá példa. A hárembe kihelyezett kanok felügyelet nélküli fedezése kaotikus. A kocák egy része sokszor, egy része pedig lehet, hogy egyszer sem lesz befedezve. A sertésnél is létezik „szimpátia”. A túl gyakori nemi igénybevétel a kanoknál hereelfajulást, hereatrofiát okozhat. Ami a régebbi gyakorlatban pl. a kondán alkalmazható volt, ma már erősen túlhaladott módszer. Ez a sertés NEM az a sertés!!!
Az eredményes vemhesítéshez az ivarzó kocákat kerestetnünk kell. Ezt legcélszerûbb kereső kannal végeztetni. A kereső kan legyen aktív, jó lábszerkezetû és biztonsági okokból szelíd természetû. A kereső kan helyett alkalmazható mûkan is (Skippy), bár ez nálunk nem terjedt el. A kereső kan is törzskan a fentebb leírtak szerint. Fedeztetni is kell vele hetente legalább egy kocát az aktivitásának megőrzése céljából. A fedeztetéseket célszerû egy külön erre a célra kialakított fedeztető kutricában vagy kutricákban elvégezni. Törvény kell legyen, hogy egy kannal egy nap csak egy fedeztetést szabad végeztetni!!! Gyakran találkozom azzal a rendszerrel, hogy az ivarzó kocát behajtják a kan kutricájába, és ott történik meg a fedeztetés. Az indok az, hogy a kan máshol nem hajlandó fedezni. Hogy a kan hol fedez, csak szoktatás kérdése. Persze, ha már hozzászoktattuk a saját helyén történő fedezéshez, nehezen áll át egy másik megoldásra. A probléma az, hogy a kanok nagyon könnyen onanizálnak. Azon kívül, amit fentebb említettem a hereelfajulással kapcsolatban, a túl gyakori ejakuláció esetén éretlen, termékenyítésre képtelen spermiumok ürülnek az ejakulátumban, és csodálkozunk, hogy a vemhességi eredmény romlik. A termékenyítő kanok spermavételét is úgy célszerû megoldani, hogy az a kanok érzékelési terén kívül zárt helyen történjen meg a többi kan izgatása nélkül. Nagy probléma lehet ez a kutricánként kettesével tartott kanok esetében is.
Nem akarok kitérni a természetes fedeztetés kontra mesterséges termékenyítés taglalására. Csak egy gondolat erejéig említem meg, hogy a genetikai, állategészségügyi előnyökön túlmenően az egyre inkább terjedő biotechnikai módszerek – pl. programozott szaporítás – alkalmazása elképzelhetetlen a mesterséges termékenyítés, esetenként a központi spermaellátás alkalmazása nélkül.
www.szapmen.hu
A cikk szerzője: Dr. Szerdahelyi András