Az ellenőrzés több területet érint, amelyek közül cikkemben a növénytermesztéssel foglalkozókat és a nitrátérzékeny területen gazdálkodókat érintő előírásokat szeretném röviden összefoglalni, kiemelve azokat a tipikus hibákat és hiányosságokat, amelyekkel az ellenőrök a leggyakrabban találkoznak a NÉBIH koordinálta ellenőrzések során. Végül röviden ismertetem, hogy az ellenőrzéseken megállapított meg nem feleléseknek milyen szankciós következményei lehetnek.

A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében az ellenőrök vizsgálják, hogy a gazdálkodók tevékenységük során nem juttatnak-e közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot felszín alatti vizekbe. Az 50/2001. (IV. 3.) kormányrendelet alapján ellenőrzésre kerül a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására vonatkozó szabályok betartása. Az ellenőrök vizsgálják, hogy a gazdálkodók a szennyvíziszap-felhasználást érvényes engedély meglétével végezte-e és a kijuttatás az engedélyben szereplő területen és kultúra alá történt-e. A felhasználás során betartásra kerültek-e a kijuttatásra vonatkozó szabályok és korlátozások. A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknál a KM-ellenőrök megvizsgálják a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM-rendeletben előírt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (továbbiakban: HMGY) betartását. A HMGY többek között tartalmaz szerves- és műtrágya-kijuttatásra vonatkozó előírásokat, mezőgazdasági földterületen ideiglenesen történő istálló-
trágya-tárolás körülményeire vonatkozó kitételeket. Ezenkívül állattartók esetében az ellenőrzés kiterjed a 2001. május 3. után létesült silóterek műszaki megfelelőségére, valamint az egységes környezethasználati engedélyköteles állattartó telepek trágyatárolóinak műszaki állapotára. Fontos megjegyezni, hogy az 59/2008. (IV. 29.) FVM-rendelet kitér az állattartó telepek trágyatárolóinak méretbeli és műszaki megvalósítására vonatkozó szabályokra is. Ezeknek a szabályoknak 2014. december 31-i határidőre meg kell felelni valamennyi nagy létszámú vagy nitrátérzékeny területen elhelyezkedő állattartó telep trágyatároló létesítményének. Kivételt képeznek ez alól a 2013. szeptember 1-i hatállyal kijelölt nitrátérzékeny területen működő állattartó telepek istállótrágya-tárolói, mivel azoknak legkésőbb 2015. december 31-re kell teljesíteniük az előírt kritériumokat. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendeletben megfogalmazott növényvédő szer felhasználásra és tárolásra vonatkozó előírások vizsgálata is részét képezi a KM-ellenőrzéseknek. Minden nitrátérzékeny területen gazdálkodónak gazdálkodási naplót vagy azzal egyenértékű, azaz megegyező adattartalmú nyilvántartást kell vezetnie.

A KM körében végzett ellenőrzések során az ellenőrök részben erre a gazdálkodói nyilvántartásra, illetve annak adattartalmára támaszkodnak, ezért nagyon fontos, hogy a gazdálkodó naprakészen és precízen vezesse azt. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcellaművelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó adatokat.

Gyakori hiba, hogy műtrágya nitrátérzékeny területen történő alkalmazása esetén a gazdálkodó nem rendelkezik a területre vonatkozó, 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel.

2013. szeptember 1-től újabb nitrátérzékeny területek kerültek kijelölésre, amelyeken 2014. szeptember 1-jén kezdődő gazdálkodási évtől kell teljesíteni az előírásokat. Ettől az időponttól kezdve a műtrágyázás feltétele ezeken a területeken is a talajvizsgálat megléte lesz. Ennek okán a talajvizsgáló laboratóriumoknál a megrendelések számának emelkedésére lehet számítani, ami a vizsgálatok vállalási határidejének jelentős növekedését fogja eredményezni. A talajvizsgálatok megrendelését tehát nem érdemes halogatni, hanem amint a körülmények megfelelőek hozzá, el kell végeztetni, hogy a szeptemberben kezdődő gazdálkodási évben történő műtrágyázásokat már erre alapozva végezhessék a gazdálkodók.

Az ellenőrök gyakran találkoznak olyan esetekkel, amikor a trágyakazal szántóföldön történő tárolásakor vétenek hibát a gazdálkodók. Ilyen tipikus hiba, ha a trágyakazal helye nem megfelelően van megválasztva és 100 m-nél közelebb helyezkedik el a felszíni víztől. Más esetekben a tárolt trágya mennyisége haladja meg a megengedett legfelső határt, vagyis az adott évben a táblán felhasználandó mennyiséget. Több ízben előfordult, hogy az ideiglenes trágyakazal 2 hónapnál hosszabb ideig maradt a szántóföldön, ami szintén szankciót von maga után.

Az előírásoknak megfelelő növényvédő szer felhasználás ellenőrzésekor ellenőreink gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy az alkalmazott dózis nem az engedélyben előírtnak megfelelő. Itt kell megjegyezni, hogy nemcsak az előírtnál magasabb, hanem az alacsonyabb dózis alkalmazása is szabálytalan, mivel ez a technológiai hiba elősegíti a rezisztens kórokozók és kártevők szelektálódását.

Vannak olyan kultúrák, amelyekben nagyon korlátozott a felhasználható szerek köre. Ezeknél a kultúráknál következetesen előfordul az a vétség, hogy a kultúrában nem engedélyezett szer használatára kerül sor.

Amennyiben a növényvédelmet egy külső vállalkozóra bízza a gazdálkodó, ennek tényét egy érvényes megbízási vagy megállapodási szerződéssel igazolni kell. Ha ezt a dokumentumot a gazdálkodó nem tudja bemutatni az ellenőrzéskor, szintén szankcióra számíthat.

A gazdálkodó határozatban kap értesítést az ellenőrzés eredményéről, amely határozat tartalmazza az esetlegesen feltárt szabálytalanságokat, valamint azok értékelését súlyosság, mérték, tartósság és ismétlődés szerint. A szabálytalanság alapján meghatározott szankciót ez a határozat még nem tartalmazza, arról a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által megküldött szankció határozatból értesülhet a gazdálkodó.

Annak az ügyfélnek, akinél az adott évben a kölcsönös megfeleltetés körében végzett ellenőrzések egyike sem talált szabálytalanságot, szankció határozat nem kerül kiadásra.

A különböző meg nem felelések különböző értékelés alá esnek súlyosság, mérték és tartósság alapján, ami meghatározza a szankció mértékét is. Az értékelés elveit az 50/2008. FVM-rendelet, valamint a 81/2009. (VII. 10.) FVM-rendelet tartalmazza. Amennyiben a gazdálkodó gondatlanságból követte el a szabálytalanságot és azt első alkalommal tárta fel az ellenőrző hatóság, a támogatás megvonásának mértéke 1–5%-ig terjedhet. Ismétlődésnek számít és a szankció háromszorozódását vonja maga után, ha ugyanaz az előírás három egymást követő éven belül másodszor kerül megsértésre. További ismétlődés a korábbi háromszoros szankció háromszorozódását jelenti, de legfeljebb 15%-os támogatáscsökkentést eredményezhet. Ha a szabálytalanság elkövetése szándékosan történt a szankció 15–100%-ig terjedhet. Szándékosságnak minősül az is, ha a gazdálkodónál ugyanazt a gondatlanságból elkövetett szabálytalanságot tárja fel az ellenőrző hatóság kettőnél több egymást követő évben lefolytatott ellenőrzés során.

Dr. Baltayné Kőszegi Krisztina

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

A cikk szerzője: Dr. Baltayné Kőszegi Krisztina