A jövedelmező napraforgó és egyéb növénykultúrák magas színvonalú termesztése révén a Hódagro Zrt. a legmélyebb válságból mára a fejlesztések és az értékmegőrzés területére lépett. A tudatos terménykereskedelemnek is köszönhetően a cég rendezte banki tartozásait, jelentős beruházásokat hajtott végre, és az innováció területén is előremutató lépéseket tett. 2012-ben a beruházások összértéke meghaladta az 500 millió Ft-ot és a dolgozók átlagkeresete 1 főre vetítve 3 000 000 Ft fölé emelkedett. A mintegy 160 dolgozó foglalkoztatása mellett már két éve a „AAA” banki minősítésre is büszkék lehetnek.

Bevezették a növénytermesztés területén az ISO9001/2000 rendszert, valamint a szarvasmarha és takarmány ellátás mentén a HACCP rendszert. Természetesen a minősítő rendszerek fölállításához kell egyfajta filozófia, mentalitás. Mi az alapvető mozgatórugó, ami a Hódagró Zrt. fejlődésének fő záloga?

Erre a kérdésre Szabó Lajos a Zrt. vezérigazgatója a honlapukon is szereplő mottót idézi:

 „Tiszteljük a fogyasztót, az állatokat és a környezetet.”

A környezettel kapcsolatban meg kell említeni egy különleges adottságot: Csongrád megye Magyarország legaszályosabb területe. Ezen belül a gazdaság szántóterülete a Hódmezővásárhely - Makó közötti régióban a leginkább aszálysújtott vidéken helyezkedik el.

Nem véletlen, hogy a Pioneer Kutatóállomás ezeken a területeken teszteli a stressz- és aszálytűrő korszerű kukorica és napraforgóhibridjeit. Olyan hibridek születésénél bábáskodnak az itt dolgozók, mint a nagyon népszerű Optimum®

AQUAmax®  hibrid csoport, vagy a napraforgó DuPont™ ExpressSun®  technológiával rendelkező új hibridek.  A Pioneer hibridnemesítés területi bázisa a Hódagro Zrt. szikáncsi tábláin 2008 óta folyik. A nagyüzem biztosítja a nemesítéshez szükséges területeket és az ehhez elengedhetetlen kiváló háttérmunkát. Csőkutakból a nemesítők öntözési lehetőséget is kapnak, így a hibrid jelölteket mind öntözött, mind pedig aszályos körülmények között egyaránt tesztelhetik.

A Hódagro Zrt. többi üzemi tábláin nincs ilyen lehetőség, tehát a gazdaságnak öntözés nélkül kell a növénytermesztésből a legtöbbet kihozni. Ebből a helyzetből adódóan az évek során a következő vetésszerkezet alakult ki:

Az őszi búza, a siló - és szemes kukorica mellett, a napraforgó a fő növénykultúra. Ezen felül a térségben az egyetlen gazdaság a Hódagro Zrt., ahol a cukorrépa megmaradt a vetésszerkezetben. Emellett borsó és búza vetőmag-előállítás, lucerna, repce, tavaszi és őszi árpa, szenázsnak termesztett rozs fedi le a szántóterületet. Műrét és gyep terület a gazdaságban mintegy 200 hektáron található.

A 600 tehénből álló tejágazat laktációs tejtermelése meghaladja a 10 000 litert. Ezzel a megyében az 1-2. helyre, de az országban is az első 20-30 gazdaság közé sikerült bejutni. Az elmúlt évtől új ágazatként a húsmarha és juh tartás fejlesztése is megindult. Az állatállomány tömegtakarmány ellátásához mintegy 250-280 ha silókukorica és jelentős lucernaszéna, illetve szenázs biztosítására van szükség. A szerényebb hozamok kompenzálására az üzem a legkorszerűbb Pioneer oltóanyagokat használja a minőségi tömegtakarmányok készítéséhez , mind a szilázs, mind a szenázs, mind pedig a széna tartósításához.

A Hódagro Zrt. vezérigazgatóját, Szabó Lajost, a legfontosabb kihívásokról is kérdeztük:

„A mezőgazdasági üzemek politikai célból való átrendezése mellett a legnagyobb kihívást most az időjárás megváltozása, a felmelegedés és az állandó vízhiány okozta problémák kezelése jelenti. Az utóbbi években a legnagyobb gondot a légköri és talaj aszály  károsítása okozza.  Ezért a mi területünkön nagyon kockázatos szemeskukoricát termelni - területét jelentősen csökkentettük 450-500 hektárról 150-180 hektárra - és csak a legszükségesebb silókukoricát szabad megkockáztatni.”

Az egyik legjövedelmezőbb növény, a napraforgó, jobban elviseli ezeket a szélsőségesen száraz körülményeket, amiből évente mintegy 700 - 800 hektárt vet a Hódagro Zrt. A legkiválóbb hibridek között az elmúlt években a Pioneer Clearfield® technológiával termeszthető P64LC09 hibridjét és a DuPont™ ExpressSun® technológiával felruházott PR64H42-es hibrideket választották a termékpalettára. 2013-ban mintegy 140 ha-on termesztették az P64LC09-et, amely táblaadottságtól függően 2,8 - 3,4 t/ha termést produkált. 2012-ben ugyanez a hibrid 132 ha átlagában 3,05 - 3,96 t/ha termést hozott.

A 2012-es évben a céggel szomszédos táblákon erős napraforgó szádor fertőzés jelentkezett, mely jelentős terméskieséssel is járt. Ez elgondolkodtatta a vállalat vezetését és olyan megoldást kerestek, ahol a genetikai oldalról is biztosított a szádor ellen a védelem.

Ennek tükrében idén a P64LE25 hibridünkre esett a választás, hiszen mind a szádor, mind pedig a peronoszpóra ellen Pioneer Protector™ minősítéssel rendelkezik, továbbá évek óta a Pioneer legsikeresebb hibridjeként szerepel kiváló kísérleti és üzemi eredményeivel. A legnagyobb hektáronkénti termések fűződnek ennek a hibridnek a nevéhez, hiszen a DuPont™ ExpressSun® gyomirtási technológia kedvező hektár költségszint mellett biztos megoldást kínál a napraforgóban nehezen irtható gyomfajok ellen, és így a betakarításig tiszta, gyommentes állomány lehetőséget ad a P64LE25 terméspotenciáljának kihasználására.

Végül  idézzük Szabó Lajos válaszát arra a kérdésünkre, hogy mennyire elégedett a Pioneer kutatásokkal kapcsolatos háttérmunkájukkal, illetve mit vár a cége részéről ettől a kapcsolattól?

„A nemesítők munkája elég titokzatos. A több ezer kisparcella kukorica és napraforgó titkaira nincs rálátásom. Ez érthető is. Mi igyekszünk a nemesítők minden, akár szeszélyes igényét kiszolgálni, a nemesítési munkához szükséges legjobb hátteret biztosítani. Abban bízunk, hogy amennyiben születik itt egy-egy igazán aszálytűrő kukorica, vagy egy eddigieknél is jobb napraforgóhibrid, akkor azt mi első kézből próbálhatjuk ki.

A jövőnk érdekében a Pioneer új hibridjeiből mind kukoricából, mind napraforgóból kísérleti sort állítunk be, hogy az új ígérteket már a saját tábláinkon teszteljük, és a következő évben a legjobban teljesítő hibrideket vethessük el.

A fentiekből is látszik, bevállalós csapat vagyunk, szívesen megpróbálkozunk ezekkel az új anyagokkal az üzemi területeinken is.”

Köszönjük a Hódagro Zrt.-nek, és vezetőjének, Szabó Lajosnak a pozitív gondolatokat.

Az interjút készítette:

Makhajda János

Pioneer agronómus