Fórián Zoltán

Agrár Európa Kft.

Különösen a csemegekukorica esetében erősek a nemzetközi pozícióink, ezért elemzésünkben is előbb kerül sorra. A csemegekukorica világpiac legnagyobb szereplői közé tartozunk, de ezen helyzetünk csak látszólag stabil. Nem elég az adottságainkat kihasználni, az európai szintű érdekképviselet színvonalán is múlik, meddig tudunk az élvonalban maradni.

A zöldborsó és a csemegekukorica kiemelkedése a szántóföldi zöldségek mezőnyéből hosszú történet. Az EU-tagságunk előtti évekhez képest jelentős leépülésből, amit a zöldségágazat szenvedett el, e két növény is kivette a részét. Ha ennek csak címszavakban utalunk a legfontosabb okaira, az is fájdalmasan hosszú: a tartósítóipar leépülése; az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek; a piaci verseny fokozódása; az import megjelenése és erős nyomása; a szabályozási környezet csemegekukoricára nézve kedvezőtlen alakulása; a gabonafélék dominanciája; a gazdasági válság elhúzódása.

Gyakori, hogy kettős termesztésben a zöldborsó után következik a csemegekukorica, így termelésük egymástól is függhet. Jó példa erre az elmúlt év, amikor a csapadékos tavasz miatt a zöldborsó későn került a földbe, így aki utána vetett kukoricát, csak a meleg őszben reménykedhetett, hogy beérjen termése. A termésátlagok pedig jelentősen el is maradtak a szokásostól.

Mielőtt azonban a naturáliák szokásos számbavételére térnénk, kezdjük a stratégiai helyzet elemzésével! Lévén Európa legnagyobb csemegekukorica termelője és exportőre vagyunk, kinek piaca döntően az Európai Unió, nagyon fontos számunkra az egyre bővülő belső csemegekukorica-piac védelme. Egyik oldalról, sikerekről tudunk beszámolni az európai csemegekukorica-piac védelme terén Kanadával és Thaifölddel szemben. Ez néhány évnyi lehetőség arra, hogy felkészüljünk a piacnyitásra. E két versenytárs mellett azonban több távol-keletit is nagyon figyelnünk kell, akik észrevették, hogy egy ilyen jól teljesítő termék világpiacán, mint a csemegekukorica, nekik is van keresnivalójuk, s adottságaik sem maradnak el a thai mögött. Konkrétan, háromszor tudják aratni e növényt, ami – lássuk be – olyan hatékonysági előny, amit csak adminisztratív eszközökkel lehet ellensúlyozni, de nem az idők végéig. Az előttünk álló mintegy öt év az, ami alatt el fog dőlni a sorsunk. Nagyon sok múlik azon, hogyan használjuk ki ezt az időszakot. Továbbá azon, meg tudjuk őrizni GMO-mentességünket, és mekkora többletértéket tudunk adni általa a Magyarországon gyártott terméknek. A sorból nem maradhat ki az Egyesült Államokkal zajló szabadkereskedelmi megállapodás rejtette veszély sem, mint ahogy az orosz, ukrán, lengyel termelés növekedése sem.

A csemegekukorica és a zöldborsó esetében jól szervezett, magasan integrált termékpályákról tudunk beszélni, magas külföldi tulajdoni hányaddal a feldolgozásban. Ezek a növények továbbra is a feldolgozók által integrált rendszerben termelődnek, ami már évtizedek óta bizonyítja életképességét. (Itt vissza is utalhatunk a fenti problémahalmazra, hiszen amíg az élelmiszeripar volt a terméklánc hajtóereje, a mezőgazdaság kihasználta adottságait, termelése jóval nagyobb volt a jelenleginél. Amióta az élelmiszeripartól a kereskedelemhez került a vezető szerep, csak lefelé vezet az út.) A feldolgozók nagymértékben előfinanszírozzák a termelést: vetőmag, műtrágya, növényvédő szer biztosításával. Az általuk megkövetelt technológiai fegyelemnek – és persze a korai betakarításnak – köszönhetően a többi zöldségfélénél kisebbek a termésingadozások, az általuk biztosított vetőmagnak köszönhetően ellenőrzött a genetikai háttér, amit a vevők rendszeresen ellenőriznek is.

A stratégiai elemzési szintnél maradva, kedvező alapokról tudunk beszámolni. Magyarországon a zöldségek termelési lehetőségei kiválóak és a kormány is kiemelten kezeli ennek a szektornak a fejlesztését. Ez megnyilvánul a 2014–2020 vidékfejlesztési tervben is, az ebben a szektorban tervezett beruházások kiemelt támogatást fognak élvezni. Ugyanez vonatkozik a feldolgozóiparra is. Arra kell felkészülni, hogy a következő 7 évben a tartósítóipar sokkal nagyobb támogatási lehetőséghez jut, mint eddig bármikor. Ennek alapján kijelenthető, hogy a következő években a magyar kertészet – és benne a két vezérzöldség – gyors fejlődést fog mutatni. Ez mind a technológiai színvonal javulása, mind a termények mennyiségében és minőségében meg fog mutatkozni.

Ez nem jelenti azt, hogy a szektort jellemző koncentráltság (zöldborsó és csemegekukorica dominanciája) meg fog változni.
A feldolgozóiparnak azonban fel kell készülnie az alapanyag mennyiségének bővülésére. Meggyőződésem, ahogyan ma, úgy a jövőben, középtávon sem lesznek a kibocsátás növekedésének piaci korlátai. Ennek kihasználása érdekében a legfontosabb beavatkozási terület a termelők és feldolgozók együttműködésének további elmélyítése, a közös lobby, közös stratégia.

Csemegekukorica

A zöldborsót és a csemegekukoricát jellemzően nagyobb mezőgazdasági vállalkozások termelik, amelyek jobban érdekeltek abban, hogy hosszabb távú üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki. A termelők mellett a felvásárlók is egyre koncentráltabb csoportot alkotnak.
A Bonduelle például a csemegekukorica 60–65 százalékát vásárolja fel, és ebből adódóan ez a cég határozza meg a magyar felvásárlási árakat. Kapacitása mintegy 250 millió doboz évente csak Magyarországon, amihez Nyugat-Európában további 200 millió adódik. Tudjuk, nálunk sem ez az egyetlen francia csoport a szektorban, és európai szinten is francia cégek határozzák meg e termék piacát.

Mindezek ismeretében a termelési és értékesítési adatok már több hasznos alátámasztást nyújtanak. Magyarország tehát csemegekukorica nagyhatalom. Kontinensünkön az élen állunk. Azért a megfelelő helyre úgy tudjuk magunkat helyezni, ha tudjuk, hogy a tavalyi 516 ezer hektárból, amin csemegekukoricát termeltek a világon, mi 34 ezerrel részesültünk, ami alig 6,6 százalék. (Az USA 135 ezer, Kína 75 ezer, Thaiföld 72 ezer, Brazília 43 ezer hektárral vezetik a listát.) Az exportunk magas aránya tehát az, ami ezt az igazán előkelő helyet számunkra biztosítja.

Az elmúlt két évben az időjárás rendre „beletenyerelt” a csemegekukorica-termelés teljesítményébe. A vetésterületek emelkedése a kedvező európai kereslet miatt jól motiválták a termelést. Konkrétan az emelkedő felvásárlási árakról van szó. Erre számíthatunk ebben az évben is, amikor az előzetes információk szerint 36 ezer hektár körüli területre számíthatunk. A tavalyi termés kétharmadát a konzervipar, harmadát a hűtőipar vásárolta fel.

Az elmúlt két évre vonatkozólag sajnos még nem rendelkezünk jövedelmezőségi adatokkal, de 2010-ben és 2011-ben a támogatások nélkül is 2559, illetve 14 160 forint volt tonnánként a fajlagos jövedelem. A támogatásokkal együtt ezek az értékek –az AKI adatai szerint – 83, illetve 300 ezer forintot értek el hektáronként. A hozamcsökkenések ellenére, az emelkedő árak 2012-ben és 2013-ban is jövedelmező termelést tettek lehetővé. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a csemegekukorica – annak ellenére, hogy csak öntözött területen kecsegtet jó eredménnyel – a takarmánykukoricával is versenyben van a területekért. Ebben az évben például több nagy termelő választotta a takarmánykukorica magas támogatottságát és kevesebb munkáját, az emelkedő árakkal megerősítve, mint a sok odafigyelést igénylő csemegekukorica-termelést. Ez pedig a Közös Agrárpolitika egy súlyos hibájára mutat rá. Nevezetesen, hogy határozottan elkényelmesíti a gabonatermelőket. Ha pedig számításba vesszük, hogy (i) e ciklus (2014–2020) után arra lehet számítani, hogy a közvetlen kifizetések jelentősen csökkennek, (ii) valamint, hogy Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val komolyan veszélyezteti a magyarországi búza-, kukorica-, napraforgó termelést, a szántóföldi zöldségtermelés kilátásai javulhatnak.

A csemegekukorica külkereskedelme

A friss külkereskedelem ebből a termékből elhanyagolható. Ahogy az adatokból jól látszik, a konzerv csemegekukorica konzerviparunk legfontosabb terméke. Exportunk évről évre emelkedik. Miközben tavaly Thaiföld növelte Oroszországba irányuló exportját, addig Magyarország Nyugat-Európában adott el több csemegekukoricát. S míg GMO-mentességünket meg tudjuk őrizni, ez várhatóan folytatódni is fog. Ebben is tetten érhető, hogy Franciaországból folyamatosan tevődik át hozzánk a csemegekukorica termelése és feldolgozása.

Az import oldalán sokkal kisebb számokkal találkozunk. A behozatal a kereskedelmi láncok árpolitikájának következménye és jellemzően igen alacsony minőséget takar.

Gyorsfagyasztott kivitelben is a világ élvonalába tartozunk. A felvásárlási arányok a kiviteli számokban is tetten érhetők.

Az importot itt is ugyanazon tényezők mozgatják.

Zöldborsó

A világ zöldborsó termelése mintegy 15 millió tonna évente. Ennek 80 százalékát Ázsiában állítják elő, de az USA és az EU is nagy termelőnek számít. Az EU-ban 1,25 millió tonnás volt az elmúlt szezonokban az átlagtermés. Míg az EU szintjén a zöldségtermelés 1,8, addig nálunk 5 százalékát adja a zöldborsó.

Miközben a csemegekukorica piaca folyamatosan bővül, a zöldborsóra úgy kell rábeszélni a termelőket. Nem ritka, hogy a gazdák akkor voltak hajlandók elvetni, ha több csemegekukoricát vethetnek. A termelési kedv a mélyponton van. Nem véletlen, hogy a termelés gyors ütemben csökken. Csekély vigasz, hogy Európa-szerte hasonló a helyzet. Zöldborsóból a franciák a legnagyobb termelők a kontinensen, minket mégis inkább a lengyelek teljesítménye befolyásol leginkább. Ott egyébként tavaly növelték a vetésterületet, amit az idén is meg akarnak tartani. A nemzetközi helyzet abban is hasonlít a csemegekukoricáéra, hogy az orosz, ukrán, lengyel termelés növekedésére nagyon oda kell figyelnünk. Az oroszok például nemcsak a vetésterületet bővítik, hanem a feldolgozó kapacitásokat is.

Többek között a májusi és a júniusi kedvezőtlen időjárási feltételeknek köszönhetően 2013-ban lesújtó képet mutatott a zöldborsótermés alakulása. A tavalyi területi mélypontot – a szerződésállomány szerint – idén nem ismételjük meg, mintegy 15 ezer hektárra számíthatunk. Ez leginkább az egyre nagyobb keresletet támasztó aprószemű zöldborsónak köszönhető. A felvásárlási árak egyértelműen felfelé tendálnak ugyan, de a jövedelmezőség e növénynél is rendkívül ingadozó. Az ágazati eredmény 2010-ben 21 ezer forintos veszteséget, 2011-ben 176 ezer forintos nyereséget mutatott.

A felvásárlás 60 százaléka a konzerviparba, a többi a hűtőiparba kerül, miközben a friss piacokon évente 1500–3500 tonna kerül értékesítésre.

A zöldborsó külkereskedelme

E terményből sem jelentős a friss külkereskedelem. Tavaly a 700 tonnás exporttal szemben 200 tonnás importot bonyolítottunk le.

Leginkább dobozban exportáljuk a zöldborsót Oroszország, a Baltikum és Németország irányában. A külkereskedelmi egyenleg erősen pozitív, de azért színesíti a piacunkat import dobozos és fagyasztott zöldborsó is.

A fagyasztott zöldborsó exportja messze elmarad a konzervétől, de jelentős. A növekedési potenciál is kisebb benne, mint a konzervben,
de a 20 ezer tonnás szintet néhány éven belül el fogja érni.
A fagyasztott kivitel Németországban, Romániában, Olaszországban és Görögországban talál elsősorban vevőre.

Előrejelzés

Több tényező mutat arra, hogy a magyarországi kertészet termelése emelkedni fog az előttünk álló években. Nemcsak a kereslet várható növekedése, hanem a támogatási rendszer is kifejezetten a termelés modernizálása és növelése féle irányítja a kertészek figyelmét. Úgy vélem, hogy ehhez járul hozzá az is, hogy a feldolgozók növelni törekszenek a beszállítókkal való integrációt.

Előre bocsátom, hogy éppen ezen növények esetében, az előrejelzések biztonságát az időjárási körülmények erősen befolyásolják, de véleményem szerint az említett fejlesztések révén e kitettség valamelyest mérséklődni fog az előttünk álló években.

Középtávú előrejelzésem szerint a két növényfaj termőterülete eltérő mértékben ugyan, de növekedni fog 2018-ig. A nagyobb arányú területbővülésre a csemegekukorica esetében számítok. Az általam előrevetített 12 százalékos növekedés akár ennél is nagyobb lehet, ha a kormány valóban drasztikusan csökkenti az öntözési költségeket. A zöldborsó esetében 7-8 százalékos területbővülésre számítok ötéves távlatban.

A felvásárlási árak emelkedő trendet mutatnak. Ennek folytatódására az elkövetkező években is számítok. A zöldborsó esetében 10 százalék alatti növekedéssel számolok öt év alatt, ami nominálisan nem jelent érdemi növekedést. A csemegekukorica felvásárlási ára, előrejelzésem szerint, ennél csak kismértékben fog gyorsabban emelkedni. A 2013. évi átlaghoz képest 2018-ra 11 százalékkal magasabb szintre számítok.

Dr. Ábrahám Tibor

Kecskeméti Konzerv Kft.

A Kecskeméti Konzerv Kft. megalakulása – azaz 2005 tavasza óta – azt a termelési filozófiát követi, hogy a mai kiélezett, globalizálódott világban a hatékonyság és a minőség garanciája a termelési profil speciális volta. Vállalatunk ezért kizárólagosan zöldborsó és csemegekukorica feldolgozásával foglalkozik, melyeknek – kimondhatjuk – specialistái vagyunk. E két terméket, mint egykomponensű konzerv termékeket gyakorlatilag 100%-ban konzervdobozba töltjük, és hozzuk forgalomba. Azért e két mezőgazdasági termékre esett a választás, mert ezeknek a szántóföldi technológiája magas szinten gépesített, és a termeléshez szükséges mezőgazdasági szaktudás, valamint legtöbb helyen az öntözés lehetősége is fennáll. Nem beszélve arról az éghajlati adottságról, hogy a borsó után – másodvetésben – csemegekukoricát is lehet még vetni, és azt legkésőbb október elején betakarítani.

Magyarország a zöldborsó termeszthetőségének a déli határán fekszik, a globális felmelegedés miatt évjáratonként igencsak szórt az átlaghozam: volt, amikor 8–10 t/ha realizálódott, de olyan is, mint pl. 2013-ban, hogy csak 2-3 t/ha termett csupán. Ezért alapvetően olyan termelőkkel kötünk szerződést, akik képesek öntözni a földjeiket, a fentiekben vázolt probléma részbeni kivédése miatt.

Jellemző, hogy Magyarországon mindössze 30 nap áll rendelkezésre zöldborsó feldolgozására a klimatikus tényezők miatt. Ez az időtartam Észak-Európában viszont már 60 nap. Az egyöntetű, jó minőség érdekében csak nagyobb méretű táblákon lehet zöldborsót gazdaságosan, ipari méretekben termeltetni, ezért a termelők felé elvárt minimális táblaméret 50 ha.

Zöldborsó vonatkozásában komoly termelés felfutásra már nem lehet számítani a fentiekben részletezett okok miatt, melyet csak megerősít az utóbbi években tapasztalt kereskedelmi igény csökkenés is, a konzerv késztermék iránt.

A csemegekukorica termesztési feltételei lényegesen jobbak hazánkban, mint a zöldborsóé, de itt is biztosítandó a táblákon az öntözés lehetősége. Itt is követelmény – vállalatunk esetében – a minimum 50 ha-os táblaméret, és persze az öntözés lehetősége is. Ha feltételezzük, hogy 1 ha-on 20 tonna terem, akkor az 50 ha-on az üzem egy napi (3 műszakos folyamatos feldolgozást figyelembe véve) nyersanyagigénye egy tábláról biztosítható!

Amennyiben – központi, kormányzati segítséggel – újabb csemegekukorica termőfelületeket sikerül öntözés alá vonni, úgy nagy jövő áll e termék előtt. Mert az európai kereslet fennáll a konzerv csemegekukorica iránt, és ez a növénykultúra, mármint a csemegekukorica nyugatról (Franciaországtól számítva) kelet felé halad, beleértve hazánkat és Románia, Moldávia, Ukrajna, Oroszország déli területeit is. Egyfajta súlyponteltolódás érzékelhető, Franciaország rovására.
Magyarország a Kárpát-medence különleges klimatikus viszonyai miatt viszont igen kedvező helyzetben van a csemegekukorica ter-
mesztést illetően, a felsorolt konkurens országokhoz képest, melyet a jövőben mindenképpen ki kell használnunk.

Vállalatunk e magyar mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozva 95%-ban az EU piacán értékesít, elsősorban német nyelvterületen, de még Franciaországban is. A termékeink szavatossága 4 év, mely lehetővé teszi az optimális értékesítést, míg ez a lehetőség a nem konzervált nyersanyag esetében nem áll fenn.

Zöldborsóból mintegy 7000 tonna nyersanyagot dolgozunk fel, csemegekukoricából pedig 60–65 ezer tonnát. Ez az előállított, és fél kg-os dobozban számítva zöldborsóból 20–25 millió db, csemegekukoricából pedig 80–85 millió db dobozt jelent. Ez a mennyiség éves szinten mintegy 100 millió doboz legyártását jelenti, ami 50 ezer tonna termék, közel 10 milliárd forint értékben.

Vállalatunk vezetősége elkötelezett a GMO-mentesség iránt, csakúgy, mint Magyarország, s ezért mi magunk biztosítjuk a termelőink számára a GMO-mentes vetőmagot: nemzetközi, jó hírű vetőmagtermeltető és forgalmazó cégektől vásárolva azt. A nyersanyag optimális és gyors feldolgozása, valamint beltartalmi értékeinek megőrzése érdekében mezőgazdasági partnereink döntően 150 km-es körzeten belül helyezkednek el, s így tudjuk elérni azt, hogy a betakarított termék – tehergépkocsis beszállítással – nagyjából 4 órán belül már a vállalatunkhoz beérkezik. Gyártási kapacitásunk rendkívül rugalmas: zöldborsóból képesek vagyunk akár 300 tonna nyersanyagot feldolgozni 3 műszakban folyamatos gyártás mellett, mely 750 ezer fél kg-os doboznak felel meg, míg csemegekukoricából 1000 tonnát naponta, 1,2–1,3 millió fél kg-os doboz késztermék mennyiségben.

Azt gondoljuk, hogy e két terméket csak ilyen mennyiségben lehet gazdaságosan előállítani, kielégítve a piac speciális igényeit. Ma már a borsógyártásunk alapvetően az apró szemű borsókra koncentrálódik, míg csemegekukoricából a nyugati piacon preferált szuper édes csemegekukoricát dolgozzuk fel, a teljes volumenre vetítve mintegy 80%-os arányban a normál édes kukorica mellett.

Vállalatunk éves átlaglétszáma meghaladja a 250 főt, mely a júniustól október elejéig tartó főszezonban akár 400 fő fölé is emelkedik. Mintegy 50 mezőgazdasági partnerrel állunk kapcsolatban, akikkel szorosan együttműködünk e két termék termeltetésében: szakmai tanácsokat adva, vetéstervet elkészítve, a gyár hatékony kapacitása érdekében. Filozófiánk az, hogy a konzervgyártás nem a gyár kerítésén belül kezdődik, hanem a termőföldeken: tehát csak jó minőségű nyersanyagból lehet jó minőségű kész konzervet előállítani, illetve a gyárban a minőséget megőrizni lehet, túlságosan javítani már nem!

Megítélésünk szerint a csemegekukorica-gyártás a szuper édes irányba fog eltolódni 100%-ban, míg a borsógyártás volumenét úgy tudjuk megőrizni, ha azt nem egy, hanem többkomponensű termékként állítjuk elő. Például bébirépa-borsó keverékként.

Eddigi termelési tapasztalataink, mezőgazdasági kapcsolataink, gyárvezetési és termelési filozófiánk, valamint képzett szakembergárdánk garanciája annak, hogy optimistán tekintsünk a jövőbe, az újabb globalizációs kihívások elé.

Dr. Losó József

Mirelite Mirsa Kft.

A Mirelite Mirsa Zrt. különféle gyorsfagyasztott zöldségek, gyümölcsök, tésztafélék gyártásával foglalkozik. A hűtőház 1984-ben kezdte meg működését Albertirsán, 1992-től a vállalat a Schöller vállalatcsoport, majd 2001-től a Nestle vállalatcsoport leányvállalataként működött. 2003-tól 100%-os magyar tulajdonban van, a fejlődés azóta töretlen, melyet a domoszlói hűtőház 2004. évi, majd a miskolci hűtőház 2006. évi megvásárlása is fémjelez. Csemegekukoricából évente 5000, borsóból 6000 tonna terméket állítanak elő. A csemegekukorica termékekből 1 000 tonna kerül belföldi értékesítésre, 4000 tonna exportra, borsóból 4000 tonna a belföldi értékesítés,
2000 tonna pedig az export volumene.

A kiváló, friss nyersanyagot több mint 25 környékbeli termelőtől vásároljuk hozzávetőlegesen 2000 hektárról. Saját szakembereink ellenőrzik a termelést a vetéstől egészen a betakarításig – számolt be lapunknak a vállalkozás tulajdonosa, aki egyúttal a Magyar Csemegekukorica Termesztők Szövetségének elnöki, valamint az Európai Termesztők Szövetségének elnökhelyettesi tisztjét is betölti.

„Óriási eredménynek tartom, hogy e kis ország fel tud mutatni egy olyan növényt, amellyel világszintű sikert ér el. Minek köszönhető az, hogy Európában nagyhatalomnak számítunk csemegekukorica termőterület és technológia terén is, sőt, a világon USA után fagyasztott csemegekukoricában a második legnagyobb exportőr ország vagyunk? Véleményem szerint elsősorban annak, hogy kiváló ökológiai adottságaink mellett kiváló minőséget állítunk elő mind az agrárium, mind az élelmiszeripar frontján, a fagyasztott és konzerv termékekben egyaránt. A kiváló minőség mellett a stabil piaci pozíciónk egyik meghatározója a GMO-mentesség garanciája. Rálátva az európai és a világ csemegekukorica termelésére elmondhatom, hogy a napfény és a víz elengedhetetlen jelenlétén kívül a magyar gazda és a magyar ipar nagyszerű együttműködésének köszönhetően tudunk kitűnő termékeket a világpiacra hozni. Ezt az előnyünket meg kell tudnunk őrizni és továbbfejleszteni, mert sajnos az utóbbi időben értékes kultúráink szorultak háttérbe.”

A fajtatulajdonosok, a termelők és a feldolgozók szimbiózisában rendkívül fontosnak tartom a feldolgozók összekötő szerepét. Segítő szándékú szerepvállalásunk kiterjed a jól értékesíthető, megfelelő növények, azon belül a megfelelő fajták kiválasztására, azokra, amelyek a feldolgozóipar részére jól feldolgozható, piacképes növényt biztosítanak. Egyszerre több érdeket is szem előtt kell tartanunk.
A feldolgozók sokszor átnyúlva a hatáskörükön segítenek a termelőnek nemcsak a vetőmagbeszerzésben, a termelésben, hanem a finanszírozásban is.

S, hogy a zöldborsó fel tud-e valaha zárkózni a csemegekukorica szintjére? A zöldborsó-termesztési kedv valóban nem olyan erős, mint a csemegekukoricáé. Vétek lenne viszont elhanyagolni a zöldborsót. Egyrészt, mert az egymás után vethetőség okán jól kiegészítik egymást a csemegekukoricával, másrészt a borsó a kalászosnak is kiváló előveteménye, nem is beszélve arról, hogy a legkorábban pénzt hozó ipari növényről van szó. A betakarítást követően a zöldtömeg a területen marad, melyet zöldtrágyaként kiválóan hasznosíthatunk. Véleményem szerint van a zöldborsóban növekedési perspektíva, de a termesztési kedv fokozásához kell az állami ösztönző erő, illetve ezen a területen is kell, hogy érvényesüljön a feldolgozó segítő szerepvállalása. Meg kell mutatnunk, hogy miért, illetve hogyan lehet jól jövedelmező ez a növény. A zöldborsó népszerű termékünk, nemcsak szóló zöldségként fogyasztják szívesen az emberek, hanem az egyre nagyobb teret hódító keverékzöldségek egyik fontos alkotója is. Én ebben a szegmensben látom a növekedés lehetőségét.

Sóvágó Sándor

Korpád Kft.

Társaságunk közel 20 éve foglalkozik zöldborsó és csemegekukorica termesztésével a hajdúsági löszhát és a Hortobágy peremének találkozásánál, ahol a Keleti-Főcsatorna vize teszi lehetővé az öntözést, ami alapvető feltétele e növények biztonságos termesztésének.

Az évek során kialakult az utóbbi évekre jellemző vetésszerkezet, amelyben a társaságunk által összesen használt közel 700 ha szántóból 70–150 ha zöldborsó, 300–400 ha csemegekukorica, mint meghatározó kultúrák, valamint 50–100 ha zöldbab, ezenkívül a „száraz”, öntözhetetlen és szórvány területeken változó arányban búza, takarmánykukorica, napraforgó termesztése folyik.

A kialakult termesztéstechnológiában a talajművelési rendszer részben a szántásra, részben a középmély (esetenként mély) lazításra épül. Alkalmazásuk az elővetemény, szármaradvány, talajállapot, szervestrágyázás és egyéb tényezők figyelembevételével történik, de egyértelmű tendencia a szántás arányának csökkenése.

A talajelmunkálás és vetőágy-előkészítés erőgépei John Deere traktorok, munkagépei simító, multitiller, szántóföldi kultivátor, nehéztárcsa, kompakt tárcsa, kombinátor, germinátor.

Fontosnak tartjuk a talajok őszi elmunkálását, a borsó esetén alkalmasint a vetőágy-előkészítés szintjéig, mert így adódik a lehetőség tavasszal a talajok külön taposását elkerülve első és egyetlen műveletben elvetni a zöldborsót a Väderstad vetőgéppel, ami kombinátorkapákkal szerelve vetőágyat is készít, valamint sorra kijuttatja a 300 kg/ha 3x15 NPK komplex műtrágyát.

Gyomirtásban preemergensen juttatunk ki Command 0,1 l/ha + Sencor 0,2 kg/ha készítményeket, de csak abban az esetben, ha várható bemosó csapadék, ha nem, akkor posztkezelést alkalmazunk a gyomosodástól függően.

Gombabetegségek ellen első alkalommal réztartalmú, majd fertőzésveszélytől függően mélyhatású vagy szisztemikus fungicidek kerülnek bevetésre.

Rovarkártevők közül a meghatározó a levéltetű, amely ellen egyre szűkül az engedélyezett készítmények szortimentje. Nagy kérdés, hogy egy az utóbbi években nem tapasztalt, de most az enyhe télre való tekintettel várható nagyon erős kártételi veszélyhelyzet esetén mivel fogjuk megvédeni az állományokat.

A csemegekukorica termesztésünk három szakaszra bomlik, vetünk a korai, legelső szakaszban a terület 25–30%-án, majd kései fővetést május végén–június elején a terület felén, és végül másodvetésben zöldborsó után 20–25%-án június közepén, esetleg végén. Nyilván a különböző szakaszok talajművelési rendszere jelentős mértékben eltér egymástól. A korai szakasznál a nedvességmegőrzés melletti megfelelő vetőágykészítés, a kései fővetésnél a talajlakó kártevők, elsősorban a mocskospajor felszaporodásának megelőzése miatt a táblák „feketén” tartása a fő szempont. A másodvetésnél elsősorban a talaj nedvességtartalma, a betakarítás által esetleg bekövetkező talajroncsolás helyreállítása határozza meg a bevetendő technológiai és eszközrendszert.

Tápanyagellátásban a nitrogén 2/3-át a vetőágy-előkészítés előtt teljes felületre, a többit pedig tápkultivátorral sorra juttatjuk ki, a PK hatóanyagokat a vetéssel egy menetben starterként ugyancsak sorra adjuk ki. A vetést JD 1750 típusú vetőgéppel végezzük, amit sávpermetezővel is felszereltünk, így egy menetben 4 műveletet végez, amennyiben talajfertőtlenítőt is szükséges szórni. A normál édes fajtáknál 67–70 E/ha, szuperédes fajtáknál 63–65 E/ha az alkalmazott vetőmagnorma. Ebben az évben a minél egyenletesebb kelés, illetve tőtávolság elérése végett a gépet felszereltük sávtisztító tárcsákkal, illetve vetésjavító E-SET átalakító készlettel.

A növényápolás során a sorközkultivátor végzi a sávpermetező által kezeletlenül hagyott sorközökben a mechanikai gyomirtást, valamint az esetleges kelesztő öntözés által tömörített talaj szellőztetését.
A sorközök tisztán tartását a tápkultivátorozással fejezzük be.
Az esetenként előforduló gyomosodás ellen posztkezeléssel védekezünk, nyilván a gyomösszetételnek megfelelő herbiciddel.

Az öntözési feladatok ellátására rendelkezésünkre áll 1 db Valmont Center Pivot és 9 db BRS csévélődobos gép (ezekből 4 db konzollal szerelhető).

A molykártevők elleni védekezést a címerhányás kezdetén a virágporszóródás előtt indítjuk, majd a fertőzési nyomástól függő gyakorisággal ismételjük. Kijuttató eszközünk a Hardi-Alfa 24 méteres légzsákos önjáró permetező, amely szükség szerint felszerelhető az állományba belógó szórófejekkel. A permetezések során minimum 400 l/ha vízadaggal dolgozunk. Az általunk jelenleg alkalmazott technológia precíz, fegyelmezettebb végrehajtása, finomítása néhány új talajművelő eszköz beszerzése biztosít továbblépési lehetőséget számunkra. Mindemellett már ebben az évben vizsgálni fogjuk egy újabb technológiai rendszer – a sávművelés – adaptálhatóságát a csemegekukorica termesztésében, kiváltképpen vizsgálva azt, hogy ezzel a módszerrel milyen mértékű költség takarítható meg a termésmennyiség csökkenése nélkül.

Mindkét növény értékesítése az általunk szervezett integrációban realizálódik. Több feldolgozóval állunk szerződéses kapcsolatban, jellemzően folyamatos szállítást biztosítunk számukra. A nagyon kemény konfliktusokkal is terhelt szerződéskötési időszakot követően a beszállítás során törekszünk a megfelelő minőségű és mennyiségű termék biztosítására, amit azonban az időjárás (mint a tavalyi évben a borsó esetében) néha megvétóz. A folyamat záró mozzanata a beszállított termék értékének kifizetése, amely nem minden esetben a szerződésben rögzített határidőre történt, s emiatt több alkalommal nagyon nehezen kezelhető, speciális helyzet adódott.

Subicz Ferenc

Cibakert

A Cibakert cégcsoport 3 elkülönült, de egymással szoros munkakapcsolatban lévő vállalkozása a Cibakert Mezőgazdasági Kft., a Cibakert TÉSz Szövetkezet és a Cibakert Mag Vetőmagkereskedelmi Kft. A Cibakert Kft., mint anyacég 21 éves múltra tekint vissza, kezdetektől fogva ipari szántóföldi zöldségfélék termesztésére szakosodott.

Jelenleg 2033 hektáron gazdálkodunk, minden területünk öntözött, korszerű és hatékony lineár berendezésekkel (11 db) felszerelve Nagyrév, Kétpó és Kuncsorba határában. Saját művelésű területeinken kívül – de a lineárjaink alatt – jelentős a Cibakert TÉSz tagjainak területe (382 hektár), akiknek széles körű (zömében teljes körű) mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtunk. A zöldborsó, zöld- és fejtett bab, illetve a csemegekukorica termesztésében az ország jelentősebb termelői közé tartozunk, mind a megtermelt áru mennyiségét, mind a minőségét tekintve. A fenti növényeken kívül repce, napraforgó, búza, takarmánykukorica, hibrid kukorica és szója termesztésével is foglalkozunk. Vállalkozásunk fő célja mindig a csúcsminőségi áru termelése volt. A Cibakert TÉSz Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet feladata a termelő tagok összefogása, szakmai irányítása és a tagok (jelenleg 48 tag) képviselete a piaci, feldolgozói partnerekkel szemben. Feldolgozóipari partnereink számára (konzervipar és hűtőipar) az integráció által megtermelt zöldborsó, zöldbab, fejtett bab, csemegekukorica nyersanyagot szállítunk. Szinte az összes „hazai” működő konzerv- és hűtőipari feldolgozóval van együttműködésünk. Az értékesítésre előre tervezett módon, szerződéses alapon, rögzített árakon kerül sor. A nyersáru termeltetéséről, betakarításáról, a feldolgozóhoz való eljuttatásáról és végül a korrekt pénzügyi elszámolásról a szövetkezetünk szakemberei gondoskodnak.

A csemegekukorica, zöldborsó termesztéstechnológiai sajátosságai

Nagy magvú zöldségfélékből 120–150 ha-on zöldborsót, 200–300 ha-on zöldbabot, 50–100 ha-on fejtett babot, 800–1100 ha-on pedig csemegekukoricát termesztünk.

Talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási terv alapján látjuk el a talajainkat tápanyaggal. Növényeinket a fejlődésükkel össz-
hangban fejtrágyázzuk 2-3 alkalommal, először tápkultivátorokkal, később az öntözővízbe injektálva, hogy a legkevésbé terheljük a környezetünket és a minél jobb hasznosulás érdekében. Csak a legjobb vetőmagokat és fajtákat használjuk fel a termelésünkben. Rendszeresen végzünk fajtakísérleteket kisparcellákon és a nagyüzemi tábláinkon is, hogy a gyorsan változó kínálatból megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbeket. Okszerűen és a felesleges taposási tömörödés elkerülésére minimális műveleti számmal műveljük területeinket.
A műveleti irányokat évente változtatjuk, energiatakarékos művelőeszközökkel, indokolt esetben forgatás nélkül. Rendszeresen, 2-3 évente mélylazítást végzünk a korai aratású növényeink után. A talajművelést, műtrágyázást, vetést és növényvédelmet végző nagygépeink mind a legkorszerűbb, GPS- és rádióvezérlésű (RTK) automata kormányzással vannak felszerelve.

Minden területünk öntözött, a leghatékonyabb lineár típusú öntözőberendezéssel felszerelt a teljes hozzátartozó infrastruktúrával, belvízelvezetéssel és annak az összes szükséges hátterével. Az öntözésünk és kiszolgáló rendszerei korszerűsítésére irányuló jövőbeni törekvések az energiatakarékosság és víztakarékosság jegyében zajlanak. Betakarítógépeink korszerűek és minden évben a legaprólékosabb felkészítésen mennek keresztül, mert műszaki hiba nem akadályozhatja a feldolgozók nyersanyagellátását. A betakarítást követően a visszamaradó szármaradványok jobb lebomlása és a talajszerkezet javítása érdekében baktériumos tarlókezelést végzünk a tarlóhántásokkal egy menetben.

A sikeres együttműködés meghatározó elemei a beszállítókkal és vevőkkel:

Az egyöntetű, csúcsminőségű, nagy mennyiségű termény termelése és a korrekt partneri kapcsolatainknak köszönhetően sosem voltak piaci értékesítési gondjaink és bennünket mindig pontosan fizetnek vevőink. Be tudtuk integrálni a kisebb termelőket is, bevontuk őket a minőségbiztosítási rendszerünkbe, piacra jutást, magasabb termésbiztonságot és jövedelmet biztosítottunk a számukra.

Megoldandó problémák a feldolgozás terén:

Véleményem szerint a feldolgozóipart – különösen a magyar tulajdonú feldolgozókat – általános tőkeszegénység és finanszírozási gondok terhelik. A csemegekukorica, mint fő feldolgozóipari növény nem TÉSz-hatályos (Non Annex I.) gabonának minősül, ezért TÉSz-ek csemegekukoricából származó bevétele után nem jár támogatás, és a feldolgozók fejlesztései e növény feldolgozására sem támogathatók. Csak a kis- és közepes vállalkozásnak minősülő, max. 250 főt foglalkoztató feldolgozók fejlesztései támogathatók.

Megoldandó problémák a termesztés terén:

Az ipari, nagy magvú zöldségfélék nagy befektetéssel és magas kockázattal termelhetők, lehetőleg öntözött körülmények között. Az új Földtörvény nagygazdaság ellenes. Várható a még működő öntözött területek további csökkenése, mert az öntözőtelepek, a lineárok alól az elő-haszonbérleti rangsor miatt kiszorulnak az üzemeltető-tulajdonos gazdasági társaságok, ahol még jelen van a szakértelem és még van tőke. Nem lesz felkészült, jó termelő ezekre a fontos nyersanyagokra! A rendkívül szigorú magyar GMO-szabályok megdrágítják, sőt bizonytalanná teszik a vetőmag EU-n kívüli előállítását-termelését, ami növeli a kockázatainkat és a versenyhátrányunkat.
A sok esetben túlzott környezetvédelem miatt, gyakran mindenféle bizonyíték nélkül tiltanak be növényvédő szereket, hatóanyagokat. Az adóterhek folyamatosan nőttek-nőnek. Rendkívül túlsúlyos a bürokrácia. A hatóságok tobzódását végre helyre kellene tenni. Csak meg kell nézni egy vízjogi engedélyezési eljárást az elejétől a végéig!

Termesztéstechnológiai sarokpontok

Szabó Gyula

Kite Zrt.

Az öntözésről

A termelő egység, a tábla, ezzel együtt a kapcsolódó öntöző telep, öntöző fürt fejlesztésének fő iránya az energia- és víztakarékos, a szabályozott, az automatizált műszaki megoldásoknak kell lenniük, ahol a vízkijuttató kapacitás a termőhely klimatikus adottságaiból adódó napi növényi vízigény döntő részét, a napon belüli technológiai kijuttatási idő igénnyel párosítva veszi figyelembe, a talaj vízbefogadó képessége, a talajvédelem szem előtt tartásával.

A szántóföldi nagy magvú zöldségtermesztésben ezen öntöző műszaki megoldások alapvetően az alacsony nyomással működtethető, kis intenzitást is (pár mm vízborításra képes a teljesítmény csökkenése nélkül) biztosító lineár, körforgó (pivot), sarok beöntözős körforgó (korner) gépek. A ma korszerű öntözőinek nemcsak a vízpótlás a feladata, annál több. Tudnia kell a mikroklíma „szabályzást”, akiknek van „lineárjuk”, azoknál már technológiába beépített öntözési rend a megtermékenyítés elősegítése a virágzáskori gyors állománynedvesítéssel, mint ahogy a betakarításkori zsengeség (a minőség) fenntartásának öntözési gyakorlata. Fontos szerepe lehet a kelesztésben, hisz a homogén állomány a sikeres termesztés egyik alappillére. A tápoldatozás, egyes szerek kártevők elleni kijuttatása az öntözőgépen keresztül ma újra terjedőben van. A vízpótlásnál egy tenyészidőszakban például 150-160 mm kiöntözése esetében, nem azonos a vízágyús öntözőgépek 3-4-szeri 40-50 mm vízadagja, szemben a lineárok 7-8-szori 15–25 mm víznormájával. A legjobb talajok sem tudják a nagy vízadagokat lekezelni, a növény számára a könnyen felvehető víz egy szűk átmeneti periódus, szemben a lineárokkal folyamatosan fenntartható, könnyen felvehető vízzel, úgy, hogy a kívánt levegő is a talajban van. Az energiaráfordítás a hagyományos öntözőknél 2-3-szoros(!), ami az előbbi példánál maradva plusz 30–40 ezer forint hektáronként.

Mindenképpen kerülni kell, ha lehet, a víz- és energiapazarló hagyományos öntözők alkalmazását. A nagy öntözési potenciállal bíró nyugat-európai országokban az átlag tag (span) darabszám 2–4, ami 120–200 m hosszú gépeket jelentenek, vagyis 5–30 ha tábla nagyságok. Az elmúlt két évtizedben a KITE által eladott több mint 200 db öntözőgép átlag táblamétere 40–45 ha. Tehát a legkorszerűbb szántóföldi öntözőgépek a kis táblák öntözőtechnikái is, mint ahogy modul rendszerrel felépítve a nagy tábláké is! A fajlagos beruházási költség magasabb, de más a mércéje ma már a gazdaságosságnak, mint volt. Az öntözés távvezérlés már több mint 10 éves múltra tekint vissza. Ma már a harmadik generációs BS3 rendszerek teszik pontossá, egyszerűbbé az öntözésirányítást. Egy zárt rádió kommunikáción keresztül akár PC-n, laptopon, saját okostelefonon irányíthatjuk az öntözést, tápoldatozást, az ellenőrzést, az események visszakeresését. Az öntözőgépek irányításának, pozíció meghatározásának a legújabb, egyedülálló rendszere a GPS-RTK, amely ugyanazzal a 2,5 cm pontossággal dolgozik, mint a John Deere traktorok, kombájnok esetében. Kiküszöböli a korábbi kábeles, barázdás vezérlést, rugalmasságot biztosít a változtatáshoz. A földi korrekciós jel a KITE által lefedett közel 4 millió hektáron elérhető.

Pereczes János

Syngenta Seeds Kft.

Fajtakérdés

Néhány évtizeddel ezelőtt a magyar zöldségfeldolgozóipar minden nálunk megtermelhető zöldségféle feldolgozásával foglalkozott. A termékpaletta azóta nagyon leegyszerűsödött, a ma működő legnagyobb gyárak a zöldborsó és csemegekukorica feldolgozására szakosodtak. Nekünk, vetőmagcégeknek az a feladatunk, hogy segítsük fenntartani és növelni e növények versenyképességét. Olyan fajtákat és technológiai megoldásokat várnak tőlünk, amelyek a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó igényeit is egyre magasabb szinten elégíti ki. A hazai és külföldi nemesítésű fajták széles választéka áll az iparág rendelkezésére.

Mely fajták lehetnek sikeresek? A zöldborsófajtákat elsősorban a termőképesség és termésbiztonság alapján értékelik a termelők.
A újabb fajták termőképességét jelentősen sikerült javítani, de a termésszint még mindig nagyon ingadozó hazánkban az időjárás változékonysága és a termesztéstechnológiák változó színvonala miatt. Különösen az igen korai és a kései érésű fajtaválasztékot kell tovább bővíteni. A borsó nemesítésével számos, korábban nagy veszteségeket okozó betegséggel (borsó lisztharmat, borsó peronoszpóra) szemben ellenálló fajták kerültek forgalomba, de ezek elterjedését akadályozza a régi fajtáknál lényegesen magasabb áruk, amiből a nemesítőcégek a nemesítési költségeket fedezni tudják. A mi kontinentális klímánkon a fajták fontos tulajdonsága az érés üteme. Ebben is sikerült eredményeket felmutatni az utóbbi években. Főként az exportpiacaink átalakulásával változik az igény a különböző szemméretű borsófajták iránt. A nyugat-európai konzervexport növekedésével nő az aprószemű fajták termelése. A fagyasztóipar részére a közepes, a kelet-európai konzervpiacnak a nagy szemű fajtákat termelik.

A ma termesztett csemegekukorica-hibrideknek is sokféle igényt kell kielégítenie. A közel sem optimális klimatikus adottságokhoz adaptált fajtákkal egyre gyakrabban sikerül 20 tonna feletti hektáronkénti termésátlagokat elérni, de még nagyok a különbségek a különböző betakarítási időszakok és a termelők között is. A nemesítés és a termesztéstechnológia-fejlesztés is a termőképesség további növelésére koncentrál. Szükség is van erre azért, hogy a növény versenyképessége megmaradjon a többi nagyobb termelő országgal szemben. A termelők a jelenleginél gyorsabb fejlődést szeretnének, de a nemesítésnek a termés mennyiségén túl számos más tulajdonság javításával is foglalkozniuk kell. Az utóbbi évek nagy előrelépése, hogy a gyártók a korszerű fajtákkal már stabilan 40% feletti késztermék arányt tudnak elérni. A szuper édes fajták aránya már itthon is meghaladja az 50%-ot, és ez a nemzetközi tapasztalatok szerint tovább fog növekedni. A gyári kapacitások jó kihasználásához 90– 100 napos feldolgozási időszakra van szükség. A korai időszakban a fajták teljesítménye – mennyiség, minőség –, a késő őszi időszakban pedig a változékony időjárás befolyásolja leginkább a termelés eredményességét.

Az élelmiszerbiztonság – ami egyre fontosabb hangsúlyt kap a hazai és export célú termelésben is – mindkét növénynél a vetőmag megbízhatóságával kezdődik. Európában nálunk a legmagasabb a saját magfogás, a szabadon szaporítható régi fajták, és a fekete szaporítású vetőmaghasználat aránya a borsótermesztésben. A jövedelmező termeléshez, és a piacaink megtartásához fontos lenne, hogy a legjobb fajták ellenőrzött eredetű, magas minőségű vetőmagját használják a termelők.

A csemegekukorica-termelésben a GMO-mentes vetőmag biztosítása a vetőmagcégek feladata, de a mentesség fenntartására a termelés későbbi fázisaiban is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben.

A Syngenta a legnagyobb zöldborsó és csemegekukorica nemesítő cégek egyike. A legkorszerűbb fajtáink elérhetők Magyarországon is. Kísérleti hálózatunk biztosítja, hogy a legalkalmasabb fajtákat gyorsan adaptáljuk a hazai feltételekhez. Az új fajták csak a ter-
mesztéstechnológiai szint növekedésével együtt képesek hozzájárulni az ágazat fejlődéséhez, ezért folyamatosan dolgozunk a technológiai ajánlatunk megújításán is. A legtöbb kártevő és korokozó elleni védelemre hatékony megoldásokat kínálunk a partnereknek.

Dr. Terbe István

Budapesti Corvinus Egyetem

Tápanyag-utánpótlás

A növénytermesztés speciális ága a zöldségtermesztés, amely számos vonatkozásban megegyezik a szántóföldi növények termesztésével, de attól sok vonatkozásban el is tér. Ez érvényes a tápanyag-visszapótlásra is, hisz a zöldségfélék termesztése, részben a szántóföldi növényekkel együtt, kombinált vetésforgóban történik, ugyanakkor egészen speciális trágyázási rendszere van az intenzív zöldségter-
mesztésnek. A zöldségfélék a talaj minőségével szemben még magasabb igényeket támasztanak, mint a gabonafélék vagy az ipari növények, a tápanyagigényük még differenciáltabb, növényvédelmük még bonyolultabb, és érzékenyebbek a monokultúrás termesztésre. A vetésforgónak, adott esetben a borsó és a csemegekukorica átgondolt és okszerű növényváltásának különösen nagy jelentősége van a termésbiztonság vonatkozásában, valamint az ökológiai és ökonómiai vonatkozású termesztői szemlélet kialakításában.

A borsó a mély rétegű, jó vízgazdálkodású talajokon termeszthető eredményesen, ahol az egyre gyakrabban jelentkező májusi szárazság nem (vagy kisebb mértékben) befolyásolja a növény fejlődését. Jól termeszthető kalászosok között, illetve gazdaságosan a magas nitrogénigényű növények előtt (pl. kukorica), tekintettel a gyökérgümőkben szimbiózisban élő N-kötő baktériumok segítségével, mintegy 150–300 kg/ha nitrogént köt meg évente. Fejlődés kezdetén, a gyökeresedés idején jelentős a foszforigénye, illetve a gyökérgümők kialakulásához kisebb mennyiségben káliumot is vesz fel a talajból, amit a foszforműtrágyával együtt az őszi talajmunkák idején kell a talajba dolgozni.

A csemegekukoricának is hasonló a talajigénye, legeredményesebben középkötött, jó vízgazdálkodású csernozjom vagy barna erdőtalajokon termeszthető. A kukorica nagyon gyorsan képes növekedni, a címerhányást megelőző hetekben, és az azt követő további 3-4 hétben jelentős mennyiségű tápanyagot, mindenekelőtt nitrogént épít be szervezetébe – borsó-csemegekukorica kombinációban annak a nitrogénnek egy részét, amit a borsó előnövény a levegőből megköt. A kukoricának a keményítőképzéshez sok káliumra van szüksége, ezt célszerű már ősszel a talajba dolgozni. Ugyan a borsó esetében is szükséges a kálium (pl. a szimbiózisban élő baktériumok  szaporodása miatt is), de összességében nem egy nagy káliumigényű növény, így az ősszel kijuttatott kálium jelentős része megmarad a káliumigényesebb kukorica számára.

Az új kutatási eredmények, valamint a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával lehetővé vált egy megváltozott gazdasági és környezetvédelmi körülményekhez jobban igazodó, a fogyasztók és a feldolgozóipar igényeinek jobban megfelelő növény-tápanyagellátási rendszer bevezetése. A MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói által kidolgozott eljárás segítségével a korábbi, intenzív tápanyag-utánpótlást megalapozó rendszerekkel összehasonlítva, jó növénypárosítással kisebb műtrágyaadagok kijuttatásával is biztonságosan nagy termésátlagok érhetők el a csemegekukorica és a zöldborsó esetében is. A mindenki számára hozzáférhető szaktanácsadási rendszer adatbázis-kezelővel is kiegészült. Ebből adódóan a rendszer a táblaszintű, évenkénti és kumulált NPK-mérlegek kiszámítását is képes elvégezni a táblatörzskönyv alapján – tudva lévő, hogy az NPK-mérlegek táblaszintű közlése az EU tagországok gazdálkodói számára kötelező feladat.

Molnár Ferenc

SynTech Research Hungary

Gyomirtás

A gyomirtás tervezése során mindenképp gondolni kell arra, hogy a csemegekukorica-hibridek jóval érzékenyebbek a gyomirtó szerek hatóanyagaival szemben, mint a takarmánynak, vagy éppen silózási célra termesztettek. A fokozottabb érzékenység mellett az élelmezés-egészségügyi várakozási idők hossza is gátja lehet bizonyos gyomirtó szerek alkalmazhatóságának.

A herbicidek engedélyezése során is figyelembe veszik a csemegekukorica fokozottabb gyomirtó szer érzékenységét, s az engedélyokiratok többsége meg is határozza, hogy csemegekukoricában felhasználható-e az adott készítmény.

A terület kiválasztása során gondolni kell arra, hogy a csemegekukorica hibridek általában kisebb termetűek, fejlettebb korukban sem rendelkeznek markáns gyomelnyomó képességgel, ezért az erős gyomosodásra hajlamos területeket, az évelő fajokkal közepesen-erősen fertőzött táblákat célszerű elkerülni.

A csemegekukorica termesztése többnyire öntözésre berendezett területeken történik. Így a preemergensen vagy korai poszt-
emergensen kijuttatott, talajon keresztüli hatással is rendelkező készítmények hatását megalapozó bemosó csapadék késői-, vagy másodvetés esetében is – még csapadékszegény körülmények között is – az öntözés révén biztosítható. A preemergens alkalmazás technológiában tartása legalább a magról kelő egyszikű gyomokkal erősebben fertőzött területeken célszerű. Így a csemegekukorica kezdeti fejlődése kisebb gyomnyomás mellett lesz így biztosítható, s az állománykezelés során tovább lehet várni a potenciálisan megjelenni képes kétszikű gyomok kelésére, s azok ellen később egy második menetben lehet védekezni eredményesen.

Ha a nagy magvú, mélyebb talajrétegből is csírázni képes, úgynevezett nehezen irtható kétszikű gyomfajok korán, a kukoricával együtt kelnek, akkor a korai posztemergens kijuttatású kombinációkkal eredményesen irthatók. Későbbi, illetve elhúzódó kelésük esetén az újabb fejlesztésű HPPD-gátló gyomirtó szerek, illetve az ezeket tartalmazó kombinációk is használhatók állománykezelés formájában.

Az új fejlesztésű hatóanyagok jó hatása és csekély fitotoxicitási kockázata ellenére nem szabad kizárólag a posztemergens technológiához ragaszkodni. Nincs olyan gyomirtó szer, amelyik minden
körülmény között optimális eredményt biztosítana. Mindig az adott terület gyomviszonyaihoz kell igazítani az alkalmazandó készítményt, kombinációkat, alkalmazási módokat. Ha nem figyelünk, bizonyos gyomok kiszelektálódásához és felszaporodásához járulhatunk hozzá. A teljesebb gyomirtási spektrum eléréséhez célszerű hatóanyag-kombinációkat alkalmazni.

A termelők egy része zöldborsóval váltásban termeszti a csemegekukoricát. Ha a csemegekukoricát a következő évben zöldborsó követi, akkor a gyomirtás során figyelembe kell venni, hogy a HPPD-gátló készítmények káros utóhatást fejthetnek ki a borsóra.

Amennyiben minden igyekezet ellenére mégis évelő gyomfajokkal fertőzött területen kell elhelyezni a csemegekukoricát, akkor mindenképp célszerű információt beszerezni az adott hibrid és az alkalmazandó gyomirtó szer kapcsolatáról a fajtatulajdonostól, a termeltetőtől, a növényvédő szer gyártójától, kísérleti tapasztalatokkal rendelkezőktől. A csemegekukoricában való felhasználásra nem engedélyezett gyomirtó szerek esetében mindenképp szükséges beszerezni az eseti felhasználási engedélyt is.

Összefoglalva elmondható, hogy a csemegekukorica gyomirtására felhasználási engedéllyel rendelkező készítmények a köztermesztésben lévő hibridek többségében jelentősebb kockázat nélkül felhasználhatók.

Dr. Keszthelyi Sándor

Kaposvári Egyetem

A kártevők elleni növényvédelem

A 2014 tavasz eleji klímaszélsőségek mindenképpen a korábbi évekkel ellentétes, új kártevőhelyzetet teremthet többek között a csemegekukorica-előállításban is. A növény sajátos szöveti felépítéséből, szerves anyag (szénhidrátdúsabb) összetételéből adódóan amúgy is kitettebb az ízeltlábú kártevőknek, mint az árukukorica.

A csemegekukorica április közepétől június végéig elhúzódó vetését idén jelentősen veszélyeztethetik a fiatalkori kártevők. Elsősorban a kukoricabarkó és a muharbolha. E hozzászólás írása idején (március vége) e fajok imágói már javában megkezdték érési táplálkozásukat a bokrosodó gabonatáblákban. Egyedszámuk sötét növényvédelmi képet körvonalaz a fejlődő kapások állományaiban. Csemegekukorica palánták alkalmazásával az általuk okozott kár „áthidalható”, hiszen e kártevők érzékeny károsítása szikleveles növényeken jelentkezik. Vetett csemegekukorica állományokban a védelem az inszekticides vetőmagcsávázástól, illetve a célzott állománypermetezésektől várható.

Az ágazat legfontosabb növényvédelmi aggályait mégis a később, a fejlődő csöveket támadó lepkehernyók okozzák, melyek az értékesítést lehetetlenítik el, így a jövedelmezőséget a leginkább veszélyeztetik. A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke felszaporodása meleg, száraz évjáratok esetén hatványozottabb. Sajnos az utóbbi évtizedekben kicsúcsosodó felmelegedés e fajok biológiájára hatva kárképeik súlyosbodását okozták. A kukoricamoly nyáron károsító lárvanépességének tömegessé válása, míg a gyapottok-bagolylepke kárpát-medencei áttelelése egyértelmű magyarázata a kukoricán kialakított csőkártételek növekedésének. Az enyhe tél egyértelműen segítette e fajok telelő alakjainak sikeres túlélését. A hideggel párosult hullott csapadék hiánya a szárban telelő kukoricamoly lárvák, illetve a talajban nyugalmi állapotban lévő bagolylepke bábok tömeges pusztulásának elmaradását okozta. A tavasszal tapasztalt időjárási trendek nyári folytatódása esetén e fajok tömeges megjelenésére kell számítani. A csemegekukorica csöveken okozott kártételhez – különösen as