A szőlő növényvédelmi stratégia esős időjárásban mindig e kórokozó elleni védelemre épül

Az előrejelzésről



A szőlőperonoszpóra-fertőzés időjárási körülményei jól körülírhatóak és jól mérhetőek. A peronoszpóra minden életszakaszában fontos körülmény a víz jelenléte. A kórokozó az előző évben fertőzött és talajra hullott levelekben spórákkal telel, ez az alak nagyon ellenálló az időjárás viszontagságaival szemben, de a levelek hosszabb ideig tartó kiszáradása az áttelelő képletek pusztulását okozhatja. Tavasszal az oospórák fejlődéséhez és az elsődleges fertőzéshez 1–2 napon belül legalább 10 mm csapadék és 10–13 °C napi középhőmérséklet kell, és az éjszakai hőmérséklet sem csökkenhet 10–11 °C alá. A további fertőzésekhez már 3–5 mm csapadék, vagy az éjszakai harmatképződés is elegendő, a lényeg a néhány órás levélnedvesség hogy a sporangiumokban kialakulhassanak a rajzóspórák.

A csapadék és levélnedvesség időtartam mellett, a hőmérséklettől függ a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig eltelt, un. inkubációs idő. Tehát ezen paraméterek ismeretében a betegség tüneteinek megjelenése jól előrejelezhető. Az időjárási paraméterek méréséhez legkevesebb egy minimum-maximum hőmérőre, légnedvesség-mérőre és egy csapadék- mérőre van szükség. Térben minél közelebb van a mérés helye az adott szőlőültetvényhez, minél gyakoribb a mérés, és minél több fontos paramétert mérünk, annál pontosabb lesz az adatok alapján készített előrejelzés. Hasznos segítség a ma már több hegyközség és borvidék által kiépített automata meteorológiai mérőállomás-hálózat, melyek adatai a gazdák számára hozzáférhetők. A készülékek (Agroexpert, Boreas, Matrix, Lufft, Metos) lényegében hasonló mûködési elven szolgáltatják a mért adatokat. A szükségletek alapján különböző adapterekkel lehet felszerelni őket (léghőmérséklet-, talajhőmérséklet-, légnedvesség-, talajnedvesség-, csapadék-, levélnedvesség-, szélirány-, szélerősség- stb. mérő mûszerek); az adatátvitel módja is a felhasználó igényeihez illeszthető (helyben letölthető vagy GSM-modullal számítógépre küldhető). Az időjárási elemek változatos alakulása miatt a mérőmûszer felállításánál a domborzati viszonyok figyelembevétele elengedhetetlen. Az előrejelzés csak a megfigyelési hely időjárási körülményeivel azonos viszonyok között alkalmazható megbízhatóan.

Az automata állomások használatával kiváltható a napi mérés az ültetvényben, a különböző szoftverekkel egy központi számítógép segítségével el lehet készíteni az előrejelzéseket. Kézi mérések esetében a 2. táblázat segítségével jelezhetjük előre a tünetek várható megjelenési időpontját. A peronoszpóra számára optimális, 20–25 °C napi középhőmérsékleten a legrövidebb az inkubációs idő, csak 3–4 nap. Nagyon lényeges, hogy június végétől a fürtökben megnyúlik az inkubációs idő, hosszabb lesz mint a levelek esetében, s ebben az időszakban a bogyók már csak egyedileg fertőződnek. Még gyakorló növényvédősökkel is előfordul, hogy nyáron a fertőzés után nem megfelelő készítménnyel védekezve, megnyugodnak, amikor a tünetek csak a leveleken jelennek meg, de a fürtök még mentesek, holott csak az eltérő hosszúságú inkubációs időről van szó. Amikor hosszabb idő elteltével a fürtökön is megjelennek a tünetek, gyakran a készítmények hatástalanságáról beszélnek, pedig a védekezéskor követtek el hibát.

Bonyolítja a peronoszpóra elleni védekezést, hogy fertőző anyaga helyi áttelelés híján, távoli ültetvényekből, vagy akár a déli országokból is gyorsan eljuthat hozzánk a mediterrán ciklonokkal. A szállított fertőző anyagból kedvező időjárás esetén gyorsan kialakulhat a járvány, akkor is, ha előtte évekig nem volt fertőzés a területen (1. táblázat, 1995).

A szőlőperonoszpóra elleni védekezés

A szőlőperonoszpóra elleni védekezés ma még elképzelhetetlen növényvédő szerek nélkül. Az összes készítményt terjedelmi korlátok miatt nem tudjuk közölni ebben a cikkben, de a hatóanyagokat és besorolásukat az integrált termesztésben a 3. táblázatban közöljük. Szerencsére a szőlőperonoszpóra ellen engedélyezett hatóanyagok egyben használhatók az integrált védekezésben is, persze némi korlátozással. A felszívódó vagy mélyhatású hatóanyagok esetében általában kontakt partnert írnak elő (a hatóanyagok többsége már eredetileg is kombinációban kerül forgalomba), ill. sok hatóanyag évente csak 3 alkalommal használható (a hatóanyagcsoport más tagjaival együtt).

Az előrejelzésen alapuló növényvédelemnél úgy kell megállapítani a gépkapacitást, hogy a terület 3–4 nap alatt, a legrövidebb inkubációs időn belül is levédhető legyen. Ennek elősegítésére az ültetvényt is úgy kell kialakítani, hogy nagy esőzések után is járhatóak maradjanak az utak, és az ültetvény soraiban se süllyedjen el a permetezőgép. Jó megoldás lenne a sorközök füvesítése, de a nálunk általában uralkodó arid körülmények ezt nem teszik lehetővé. A jelenlegi szerkezetben, amikor a növényvédelmet nagyrészt vállalkozók végzik, a 3–4 napos permetezési forduló álom marad csupán, de az okszerû védekezés érdekében törekednünk kell erre.

Az első védekezésekre általában kontakt készítményeket alkalmazzunk, és a gyors növekedés miatt rövid permetezési fordulót tartsunk. A rezes kezeléseket viszont inkább a tenyészidőszak második felében ajánljuk, mert a réztartalmú készítmények használatakor a szőlő életfolyamatai akár 3 napra is blokkolódnak, ez az intenzív hajtásnövekedés és a termés kialakulásának időszakában nagyon kedvezőtlen lenne. A fürtök szempontjából fürtkezdemények megnyúlásától a borsó nagyságú bogyó fenológiai stádiumig tart a legkritikusabb időszak, ilyenkor rendkívül érzékenyek a fertőzésre, akár néhány nap leforgása alatt megsemmisülhet a teljes termés, néhány napos késedelem az esős időjárás miatt végzetes lehet. Ebben a stádiumban jól kihasználható a felszívódó készítmények esőállósága és hosszabb hatástartama, vagy ekkor érdemes a széles hatásspektrumú strobilurinokat is alkalmazni, hiszen ezek jól kötődnek a fejlődő fürtökön, és kiegészítéssel vagy anélkül a szőlő mindhárom járványveszélyes kórokozója ellen hatnak. Mind a felszívódó, mind pedig a mélyhatású készítményeket érdemes blokkban alkalmazni (egymás után 2–3 kezelés), figyelembe véve természetesen az integrált besorolás (max. 3 alkalommal használhatók) és a gyártó cégek ajánlásait.

A növekedő bogyók később már csak egyedileg a kocsánykorona felől fertőződnek peronoszpórával, a lombozat viszont az egész vegetációs időben nagyon érzékeny marad. A tenyészidőszak második felében a réz és kombinációi alkalmazása általában már elegendő védelmet nyújt.

A 2005. évi szőlőperonoszpóra-fertőzés alakulása

2005-ben az előző évi nagy peronoszpórajárvány után úgy gondoltuk, hogy kedvező időjárás esetén soha nem látott nagy erővel támad majd a peronoszpóra. Hogy ez mégsem következett be, annak több oka lehet. Télen voltak hosszabb csapadékmentes időszakok, mikor az áttelelő levelek kiszáradhattak, így az oospórák egy része elhalt. Áprilisban, még a szőlő fakadása előtt, többször alakult ki az oospórák csírázására kedvező időjárás, de a fertőzések célfelület híján nem jöhettek létre. Ide sorolhatjuk még a preventív növényvédelmet, amelyet a gazdák a fenyegető előzmények hatására időben és jó technológiával kezdtek.

Mindenesetre június elején az első peronoszpóra olajfoltok csak észlelési szinten jelentek meg még a kezeletlen területeken is. A hirtelen jött kánikulában pedig a foltok „kivirágzása”, azaz a spóraképződés sok területen létre sem jött. Az első fertőzéseket nem követte helyi felszaporodás. A szőlőperonoszpóra-fertőzés második hulláma a júliusi esőkkel jött, a fürtök általában már nem károsodtak, de a fiatal leveleken megtelepedett és megerősödött a kórokozó. A folyamatosan kedvező időjárás mellett júliustól nagyon erős volt a fertőzési nyomás. Őszre gyakori volt a közepes–erős lombfertőzés, s főleg a házikertekben a részleges lombhullás is.

Mi várható 2006-ban?



Tavaly ősszel az erősen fertőzött levelekben megindult az oospóra képződés. Télen folyamatosan bőséges volt a csapadék, így csapadékos május és június esetén, idén ismét rendkívül nagy lesz a peronoszpórás megbetegedés veszélye. Ha száraz a tavasz, akkor sem hagyhatjuk abba a peronoszpóra elleni védekezést, hiszen a szállított fertőzőanyagból induló járványokra bármikor számíthatunk.

A cikk szerzője: Schmidt Ágnes