A K&H és szakmai partnere, az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén a gabonapiac globális trendjeivel, az ebből eredő lehetőségek magyarországi kihasználásával valamint a növénytermesztők és növényvédelemben érintett cégek előtt álló kihívásokkal foglalkoztak a szakemberek. „A globális gabonapiac bővülése miatt komoly növekedési potenciál van a hazai agráriumban. Ahhoz azonban, hogy ez realizálódjon, tisztában kell lenni a mezőgazdasági cégekkel és termeléssel szemben támasztott egyre komolyabb elvárásokkal is. Mindez nemcsak a mezőgazdasági cégek, de az őket finanszírozó pénzintézetek számára is különösen fontos, hisz csak így tudunk hosszú távú stratégiát és együttműködést kialakítani” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára rámutatott arra, hogy komoly létjogosultsága van a gabonatermelés fokozásának, mivel a népességnövekedés jelenlegi trendje szerint évente mintegy 80 millió emberrel több él a Földön. Ez azt jelenti, hogy 2050-re több mint 9 milliárdan leszünk, ezért 2050-re az élelmiszer előállításnak 70-100%-kal kell növekednie ahhoz, hogy ennyi ember táplálékhoz jusson. Mindezt úgy, hogy a gabonafélék globális vetésterületének növekedése korlátokba ütközik, 2022-ig csupán 4,7%-os növekedésre van lehetőség.
Mindez komoly növekedési potenciált hordoz a magyar mezőgazdaság számára, hiszen Magyarország területének közel fele szántóföld, ami messze felülmúlja az uniós átlagot. A népességnövekedés kínálta lehetőségek mellett azonban az Európai Unió gabonapiacának alakulásával is számolniuk kell a magyar termelőknek. A jelenlegi irányvonal szerint az élelmiszercélú és ipari felhasználásra termesztett gabonák mennyiség 2016 után fog megugrani, amikor is az izoglükózra meghatározott termelési kvótát megemelik. Ezzel párhuzamosan a takarmánycélú gabona felhasználása 78%-ról 67%-ra csökken, miközben az etanol célú felhasználás - éppen a takarmánycélú gabonafelhasználás rovására - 5%-ról 14%-ra emelkedik.
A főtitkár asszony rámutatott arra is, hogy európai és hazai szinten is a termelést és a termelés hatékonyságát úgy kell növelni, hogy közben számos növényvédőszer-hatóanyagot betiltanak, a KAP 2014-2020 közötti időszaka kötelező a zöldítést irányoz elő, és ma már a mezőgazdasági tevékenység esetében is komoly követelmény a fenntarthatóság.
Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy miközben egyre nagyobb termésmennyiségre és hatékonyabb növénytermelésre van igény, addig a klímaváltozás okozta növekvő környezeti stressz, az urbanizálódás, valamint a sokszor túlzó fenntarthatósági követelmények miatt csökken a mezőgazdasági művelés alá eső területek nagysága. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy kisebb területen kell többet termelniük a gazdáknak. Márpedig ez globálisan komoly kihívások elé állítja a növénytermesztő és a növényvédelemmel foglalkozó cégeket egyaránt. A Syngenta ezért tovább folytatja a szántóföldi vetőmagok nemesítését, a szántóföldi kísérletek végzését, és a vetőmag előállítást Magyarországon, hogy biztosítsa a gazdák számára az ellenállóbb, illetve magasabb terméshozamot biztosító növények termesztésének lehetőségét. A szakember rámutatott arra is, hogy a fenntartható intenzív mezőgazdaság nemcsak a környezetvédelmi követelmények betartását, de a termelők gazdaságosságosságának, valamint a szociális szempontok figyelembevételét is kell, hogy jelentse.
