A jelentés megállapítja, hogy a regisztrált biogazdaságok száma (beleértve a biotermelésre áttérőket is) 2003-ban 149 ezer volt, az összes gazdaság 1,4 százaléka. A régi tagországokban egy évtized alatt 29 ezerről 140 ezerre nőtt a biotermeléssel foglalkozó gazdaságok száma, amelyek az összes gazdaság 2 százalékát képviselték 2003-ban. Az új tagországokban ennél kisebb, 0,25 százalékos volt az arányuk. Öt tagországban 3 százaléknál nagyobb hányadát adják a biotermelők az összes gazdaságnak. A legtöbb biogazdaság Olaszországban található, második Ausztria, majd Spanyolország és Németország áll a harmadik-negyedik helyen.
A mezőgazdasági terület 3,6 százalékán, 5,7 millió hektáron folyt biogazdálkodás 2003-ban. Tíz évvel korábban még csak 0,6 százalékos volt a bioterület aránya. A biogazdaságok átlagterülete 40 hektár volt, jelentősen meghaladta a hagyományos gazdálkodást folytató farmokét. A terület legnagyobb része, 61 százaléka gyep és takarmánytermő terület.
2003-ban az állatállomány (állategységben számolva) 2,3 százalékát adta a bio-állattartás. Közel félmillió volt a tejelő tehenek száma, az összes tehénállomány 2,5 százaléka. Különösen az Egyesült Királyságban és Németországban terjedtek el a bio-tehenészetek. Viszonylag alacsony 0,4 százalékos arányú a bio-állattartás a sertéságazatban. Ugyancsak kevés a baromfiágazatban a bio módon tartott csirkék, tenyésztyúkok száma. A juhágazatban a biotartás 2,4 százalékot képviselt.
A bio-élelmiszerek 2004. évi forgalmát 11 milliárd euróra becsüli az elemzés. Ennek 30 százalékát Németországban forgalmazták. A bio-élelmiszerek eladása az összes élelmiszerforgalomból mindössze 1 százalékot képviselt. Legnagyobb arányt Dániában (5 százalékot) és Svédországban (3 százalékot).
A tagországok egy részében (Belgiumban, Németországban, Görögországban, Franciaországban, Luxemburgban, Írországban, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban) biotermékekre specializált boltokban árusítanak bio-élelmiszereket. Más tagországokban (Dániában, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban) a forgalom java részét több, mint 60 százalékát szuper- és hipermarketek bonyolítják.
A biotermékek ára általában magasabb, mint a hagyományos termékeké. Az árkülönbség azonban nagyban függ az országtól és a terméktől. Főleg a dél-európai országokban jelentős az árdifferencia.
A cikk szerzője: Tóth Péter
