Az esemény középpontjában az a jövőbeli fejlődési irányokat bemutató tanulmány állt, amelyben a szakértők négy markánsan eltérő forgatókönyvet és azok hatásait vázolták fel 2050-ig kitekintve. Az elemzés fő kérdése, hogy a gazdaság a jövőben továbbra is a fosszilis készletek felhasználására fog-e alapozódni, ennek negatív környezeti kihatásaival, vagy a régió képes átalakítani termelési és fogyasztási szokásait kizárólag a megújuló módon képződő szerves anyagokra építve.

A szlovén agrárminiszter, Jože Podgoršek bevezetője után, a Visegrádi Együttműködés soros elnökeként Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte: a közép- és kelet- európai országok biomassza-potenciáljának jelentőségét, aláhúzva azon törekvés kulcsfontosságát, hogy a biomassza ne csupán megtermelt alapanyagként, hanem minél magasabb hozzáadott értékkel bíró, környezetileg fenntartható, feldolgozott termék formájában fejlessze a vidéki gazdaságot.

A konferencia a szakértők által felvázolt elképzeléseket hét témakör mentén vizsgálta meg - érintve az agroökológia, az élelmiszer-termelés, az erdészet és az édesvíz-felhasználás jövőjét, valamint a biomasszából előállított fejlett biokémiai anyagokban és a biomassza alapú energiatermelésben rejlő lehetőségeket. A fejlődési irányokhoz kapcsolódóan kitért a kutatási és oktatási feladatokra is. Az agroökológiai szekció ülésén

Juhász Anikó, az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár felhívta a figyelmet: az uniós közös agrárpolitika (KAP) fontos szerepére a biomasszával való fenntartható gazdálkodás új irányainak kijelölésében és előmozdításában. Magyarország, de általában a közép és kelet-európai országok szempontjából elengedhetetlen, hogy egyre intenzívebb ösztönzést kapjanak a biomassza alapú gazdaság fejlődését segítő programok és lényeges a kutatási és innovációs tevékenység átgondolt tervezése is – fejtette ki a helyettes államtitkár.