Beszámolónkban elsősorban a fáról, mint energiahordozóról szólunk, mint az egyik potenciális növényről e vonatkozásban.
Az Európai Unióban ma négy százaléknyi energia származik biomasszából, s ez az arány a hazai adatoknak is megfelel. A szilárd biomasszából előállított energiát 2010-ig a háromszorosára kívánják növelni az unióban. A szélerőmû-telepítés már elindult nálunk is, s a biomotor hajtóanyag két százalékát képezi az üzemanyagoknak. A növekvő energiaárak szükségessé teszik, hogy a lehetőségeinket kihasználva, valamint újakat teremtve alkalmazkodjunk a jövő igényeihez.
Energiaszükségletünk mintegy 70%-át importáljuk. Itthon is előállítható lenne ennek egy része, és kitörési pont lehet, mivel a munkahelyteremtésen kívül plusz bevételi forrást is jelenthet. Biztos jövedelem lehet hosszú távon, hiszen a jövő ezen elvárásoknak megfelelő energiaforrásokat igényel.
Egyik legjelentősebb potenciális növény a szilárd biomasszához a fa. Az energia céljából ültetett fajok (nyár, akác, fûz) telepíthetőek lennének azon a mintegy 100 ezer ha területen, amely kivonható lenne a gazdaságtalan termelés területeiből. Három év alatt előállítható az energiaforrásként termelt fa, s mivel a szükséges vontatógépek kapacitása 30–50 t, így gazdaságosan használhatók az eszközök is. A betakarítás ideje ráadásul a mezőgazdasági termelés holtidejére (január–február) esik. A nagy teljesítményû erőmûvek veszik meg az aprítékot, mivel a tüzelés az elsődleges apríték-felhasználás. Itthon 5 erőmûben mintegy 1 millió tonna faaprítékot használtak fel az elmúlt évben, de rövidesen duplájára kívánják emelni a biomassza tüzelő kapacitást.
Minél nagyobb egy erőmû, annál nagyobb a hatékonyság, állítják a szakemberek. A vidék szempontjából vizsgálva azonban a 2 megawattos kistérségi erőmûvek létrehozása is perspektíva lehet, hiszen a KIOP támogatná a mintegy 1,2–1,3 milliárdos telepítési költséget jelentő erőmûvek megépítését – ráadásul egy ilyen méretû üzem mintegy 200 munkahelyet is jelentene.
Eddig 3 erőmû állt át széntüzelésről fatüzelésre. A magyar erdőterület növekszik, így a mostani 18 százalék (megjegyzendő, hogy ez az arány 1945-ben 11 százalék volt) 28 százalékra való emelkedése várható. Hazánkban úgymond tervezik az erdőket, hiszen csak mesterséges erdeink vannak, amelyek emberi beavatkozás nélkül nem tarthatók fenn. Ha pusztulni hagynánk ezen értékeinket, azzal komoly károkat okoznánk nem csak a víz-, levegő-, termőhely-védelem területén, hanem a kirándulóhelyeink csökkentésével az élhető környezetet is minimalizálnánk.
Magyarországon évente 12 millió köbméter fa keletkezik, ebből mintegy 2 millió bennmarad az erdőben, a többit kitermelik, illetve elpusztul. A kitermelt mennyiség 60 százaléka nem alkalmas ipari felhasználásra s korábban tûzifa néven jelölték. Alaposan meggondolandó, hogy amíg a fát, mint energiát kivisszük az országból, az olajat megvesszük.
A mezőgazdaság és az erdőgazdaság lehet biomassza termelő. Lehetőségek bőven vannak, de igen lassú az előrehaladás. Pályázni lehet úgynevezett „támogatott biomasza termelés”-re és érdemes átgondolni azt is, hogy a gázár emelkedése miatt azt ki kell váltani valamivel.
A fatelepítésnél tíz éves futamidővel kell számolni, mert az EU csak így támogathat. Kalkulálni a 20 tonna hektáronkénti terméssel lehet, de a költségek figyelembevételével csak saját területen gazdaságos a telepítés, bérelt földön nem éri meg a termelés. A nem mûvelt területet nagyjából egy év gondos munkájával lehet gyommentes állapotba hozni, csak így érdemes telepíteni, egyébként nem várható siker. Néhány hektáros, kis területen a gépesítés fajlagos költsége miatt a fatermelés gazdaságtalan.
Ezért komoly perspektíva a faapríték-ültetvény, amelyről azonban tudni kell, hogy az erdőtörvény nem vonatkozik rá. Megjegyzendő még, hogy a faapríték jól tárolható, viszont a pellet és a brikett tárolására nagy gondot kell fordítani, hogy ne érje víz. A szomszédos Ausztriában például családi házakban is használják, ehhez azonban megfelelő tüzelőberendezések szükségesek.
A kender energiahasznosítása is lehetséges, és valaha Magyarország kendernagyhatalom volt. Mára már kidolgozták a szántóföldi technológiát és a kendermag betakarításához fejlesztettek új gépet is. A termésnél a jövőben 2,2 tonnával számolhatunk hektáranként és ebből 1–1,2 tonna géppel betakarítható. A kender hazánkban jól termeszthető és magas a területi támogatottsága. A kenderszalma felhasználható fûtésre (intenzívebben ég az akácnál), és szigetelőanyagként használja az autóipar is. A kenderrost a vezető német autógyárak biomûanyag-felhasználásában jelentős szerepet tölt be. A kendermag 27 százalék olajat tartalmaz, amely nagy mennyiségben telítetlen zsírsavakból áll. A kettős hasznosítású (mag és rost) kender termelésénél a magtermelés fedezheti a termelési költségüket, marad 8–12 tonna kenderszár, amely a legrosszabb esetben eltüzelhető. Jobb esetben szigetelőanyagként vagy préselvényként hasznosítható.
Figyelembe véve azt, hogy hazánk ma mintegy 70 százalékban importálja az energiát, a jövőben egyre sûrûbben hallhatunk majd azokról az egyéb alapanyagokról is (kukoricaszár, energiafû, szalma és a mezőgazdasági melléktermékek) amelyek hosszú távon egyre inkább biztosítják a honi energia-előállítást.
A cikk szerzője: Keresztes
