És a Syngenta éve, teszik hozzá az NK napraforgó és kukoricahibrideket termelő gazdaságok.
Ők ezek szerint már értékeltek. Az alábbiakban értékelünk mi is a magunk módján, hibridjeink termesztés során tapasztalt teljesítményét górcső alá vonva.
Az elmúlt 5 év időjárása kegyes volt hozzánk napraforgó termesztőkhöz, hiszen nem alakult ki erős növénykórtani fertőzés az állományokon. Itt-ott, lokálisan persze megjelentek a kórokozók, de összességében nem okoztak számottevő terméskiesést és a termés minősége is kiváló volt.
Sejtettük természetesen, hogy ez nem marad örökre így, de a termésátlagra vonatkozó rendkívül kedvező júliusi előrejelzések augusztus elejére gyakorlatilag semmissé váltak.
Sok helyen az augusztusi 200 mm-t meghaladó csapadék és a vele járó hûvös és párás időjárás következtében fellépő tányérbetegségek – elsősorban Sclerotinia sclerotiorum – szemünk láttára „ették” meg az előzetesen becsült rekordterméseinket. Vegyszeres védelemben nem gondolkodhattunk, hiszen ez a kórokozó, ha van csapadék, akkor a vegetáció során újra és újra fertőz, így folyamatosan kellett volna gombaölőszeres védelemben részesíteni az állományokat. Jut erre manapság?
Aligha. Ha a tányérvédekezésből egy megvan, már igen jó helyzetben lehetünk. Sok helyen pedig csak egyetlen egy dolog maradt, menteni a menthetőt azonnali állományszárítással.
Számottevően csökkent tehát a termés, de hibridenként nem egyformán. A fajták közt ugyanis Sclerotinia iránti fogékonyságban nagyon nagy különbségek vannak.
Sokat segített 2005-ben, ha olyan hibrideket termesztettünk, melyekről bebizonyosodott, hogy ezen a téren is állják a versenyt.
Ilyen volt az Alexandra PR. Nagyüzemi (nem kísérleti!) eredményeit összehasonlítva ez a hibrid megyénként eltérően, de 20–60%-kal adott magasabb termést, mint versenytársai.
Nem véletlen, hogy az OMMI minősített hibridek között éréscsoportjában ebben az évben a második helyen végzett. Egy hibrid előzte meg, ez pedig a 2005-ben is jól termő NK Brio volt.
Szintén gazdasági eredményei alapján 10–50%-os terméselőnyt lehetett a Brioval elérni. Ez mennyiségben a két hibridnél átlagosan 400–500 kg terméstöbbletet jelentett hektáronként.
Jól szerepeltek középérésû hibridjeink is. A Pedro PR és az Arena PR. Fehérpenészes tányérrothadással szemben mindkét hibrid mérsékelten fogékony, ugyanúgy, mint a 2006. évi bevezetésre kerülő NK Dolbi, mely érésben az igen korai és korai éréscsoport között van. Valamint az NK Armoni, mely a magyar napraforgó fajtaválaszték legtermőképesebb hibridje.
Használatuk amellett, hogy biztonságos jól illik a hidas technológiába is, hiszen ezek a hibridek alacsonyabbak, mint például egy Alexandra PR.
Hibridjeink mennyiségi mutatók mellett a minőségi mutatókban is hozták magukat. Nem véletlen, hiszen a magas (magasabb) termés pozitív összefüggést mutat a beltartalmi értékekkel, elsősorban az olajtartalommal, de más minőségi paraméterekkel is.
2005. évben speciális probléma volt a betakarított napraforgók magas szabad zsírsavtartalma (FFA, más terminológiában savszám). Tudjuk, hogy az olaj mennyisége és minősége az érés alatt, valamint az érett kaszatokban a tányérvirágzatban és a tárolás során is változik. A beteg kaszat idén környezetéből már a szántóföldön a tányérban nedvességet vett fel, így felületén elszaporodott kórokozó gombákkal (Aspergillus, Penicillium, Alternaria) érkezett be a raktárakba. Az elszaporodott gombafajok által termelt speciális enzim (extracelluláris lipáz) a glicerinről lehasítva a zsírsavak egy részét megnövelte a szabad zsírsavak mennyiségét ezekben a tételekben. Az ipar számára ez nem kívánatos tulajdonság, hiszen az ilyen tételek ipari felhasználásával romlik a kinyerhető olajtartalom.
Éppen ezért a Syngenta, bevonva a KITE Rt.-t is kiemelten vizsgálja, hogy milyen összefüggés van az egyes napraforgó hibridek tányérbetegségekkel szembeni fogékonysága, a magkórtani tulajdonságok és a kaszatokból kinyert olaj szabad zsírsavtartalma között.
Több, mint 35 hibridet vizsgálunk, s eddigi megállapításaink szerint a szántóföldön betegebb hibridek esetében a magkórtani problémákból kifolyólag a beltartalmi értékek nagyfokú leromlását figyelhetjük meg.
Bár a vizsgálatok még folynak hibridjeink közül kiváló értéket mutat az Alexandra PR és az NK Brio mellett az NK Jazzy és a Pedro PR. Az NK Armoni, NK Dolbi és Arena PR eredményei szintén a jók közé sorolhatóak.
Úgy gondolom, hogy már többször bebizonyosodott, hogy a Syngenta nem az a cég, aki elkéri a termelők óráját és megmondja nekik mennyi az idő. Aki él fajtaajánlatunkkal és betartja a hibridspecifikus technológiai ajánlásainkat azt nagy baj nem érheti. Mindezt a több évi nagyüzemi eredmények mondatják velünk, melyet az idei év tapasztalatai és eredményei is megerősítenek.
220 ezer hektáron használt hibridjeink teljesítménye termelőink szerint önmagáért beszél.
A cikk szerzője: Bíró János
