Ma már alapvető szempontként jelentkezik a növényi termékek minőségbiztosítása, nyomonkövethetősége a termőföldtől a felhasználásig. A tömegáruk mellett nő az igény a különleges minőségû ökológiai (bio) termékek iránt.

A növénytermesztési folyamatokban arra kell törekedni, hogy a termelés három alappillére – az ökológiai feltételek, a biológiai alapok és az agrotechnikai tényezők – összhangban legyen.

A biológiai alapoknak kiemelkedő jelentősége van a kukoricatermesztésben. A biológiai alapok (a termesztett hibridek) fejlődése jelentős volt. 1900-tól a nagy termőképességû és gyors vízleadó képességû lófogú (dent típusú) fajták jelentek meg Magyarországon (1. ábra).

1910-től Shull (USA), 1937-től Papp Endre (Magyarország) hibridspecializációs programja, a nagy termőképességû beltenyésztett hibridek előállítása kényszerítette ki az agrotechnika gyors fejlődését.

Magyarországon napjainkban közel 400 kukoricahibrid van a köztermesztésben. Fontos, hogy egyrészt az ökológiai viszonyoknak, másrészt a ráfordítás színvonalának megfelelően válasszunk hibridet, ahol a technológiai változat lehet intenzív, átlagos, mérsékelt ráfordítású, illetve extenzív.

A hibridekkel szemben támasztott legfontosabb követelmény:

• a jó termőképesség és termésbiztonság,
• a jó alkalmazkodó képesség,
• a jó szárszilárdság és jó tőszámsûríthetőség,
• az érés időszakában gyors vízleadó képesség a szemes hibrideknél és lassú vízleadó képesség a siló hibrideknél,
• a jó minőség és kiemelkedő rezisztencia a betegségekkel szemben,
• jó víz- és tápanyagreakció stb.

Fontosak a hibridmegválasztás üzemi szempontjai:

• a termesztési cél (áru, étkezési, takarmány, ipari vagy vetőmag előállítás stb.),
• az ökológiai adottság, a tervezett ráfordítási színvonal (input, öntözési lehetőség),
• mûszaki, technikai háttér, a szakértelem stb.

Alapvetően fontos a hibrid végtermékcentrikus szempont szerinti megválasztása, hiszen ki kell, hogy elégítse az általános és a speciális igényeket (2–3. ábra).

2. ábra

3. ábra

Fontos a kukorica beltartalmának ismerete: a nyersfehérje-tartalom 7–9%, a zeintartalom a fehérjékben eléri a 45–50%-ot, míg a lizintartalom csak 2,8 mg%, a metionin 2,0 mg%, a triptofán 1,0 mg%, míg a glutaminsav 15,7 mg%.
A nyersfehérje-tartalom függ a genetikai tulajdonságtól, az ökológiai tényezőktől és az agrotechnikai tényezők közül a N-mûtrágyázástól. Korábban a szabadelvirágzású fajták fehérjetartalma elérte a 10–12%-ot is.

A termőképesség és a minőség viszont negatív korrelációban van. A legnagyobb termőképességû hibridek fehérjetartalma általában 1–2%-kal alacsonyabb.

A kukorica beltartalma továbbá:

• keményítőtartalom 65%,
• cukor  1,4%,
• pentozánok  6,0%,
• olajtartalom  3–5%,
• nyersrost  2,0%,
• ásványi anyagok 1,2%.

A kukorica fenti beltartalma alapján állapítható meg, hogy a kukorica fehérjetartalma alacsonyabb és kisebb értékû, mint pl. a szójafehérje, de a nagy keményítőtartalmánál fogva fontos energiahordozó és ipari célra is kiválóan alkalmas.

A kukorica csoportosításának fontosabb változatai

Gazdasági szempontból:

• kétvonalas (SC) hibridek, nagy termőképességûek, Magyarországon a hibridek 80%-a tartozik ebbe a csoportba,
• háromvonalas (TC) hibridek, közepes termőképességûek, a hibridek 18%-a tartozik ide,
• a négyvonalas (DC) hibridek kisebb termőképességûek, de vetőmagtermesztésnél jó termés elérésére képesek, így silókukoricának alkalmasak, mert a vetőmagjuk olcsóbb. A hibridek 2%-a tartozik ebbe a csoportba.

A szem jelentősége, illetve a felhasználás szerint:

• sima keményszemû flint típusú, sima puhaszemû, flint típusú hibridek
  Jellemzőjük, hogy a lófogú kukoricánál kisebb a termőképességük és lassú a vízleadásuk az érés időszakában. A sima keményszemû hibridek felhasználhatósága humán táplálkozásban, kukoricadara készítésre, pl. Benicia Pioneer hibrid kiválóan alkalmas (fehér a csutkája).
  Silókészítésre pl. Alberta, Natacha, Szegedi DC 488, Corolba, Maxima, Szentesi MTC 508, Szarvasi édesszárú TC stb.
• A lófogú (dent típusú) hibridekre a nagy termőképesség, gyors éréskori vízleadás jellemző.
  A hibridválasztásnál figyelembe kell venni a végtermék (termés) minőségét. Rendkívül nagy termésre képesek, de a fehérjetartalmuk 1-2%-kal kisebb, pl. PR37W05, PR36R10, PR36K67, DKC 4626, NK Cisko, NK Thermo, DK 5143, Florencia, Filia hibrideknek stb.
  Azonban a 12–15 t/ha-os termőképességüket figyelembe véve a területegységre vetített fehérjehozamuk még így is nagyobb, mint a kisebb termőképességû, de némileg magasabb fehérjetartalmú hibrideké.
  Ha magas fehérjetartalmú (10–12%), de csak közepes termőképességû hibridet akarunk választani, a célnak megfelelnek a Debreceni 377 és a Piroska hibridek.
• Csemegekukorica (sweet corn): újabban a szuper édes hibridek kedveltek (pl. Mv Zamatos, Dessert 74, Spirit, Sweet Ear, Vanessa  stb.)
• Pattogatni való kukorica (pop corn): a belső lágy, lisztes részt kemény szaruszerû rész veszi körbe, hevítés hatására a szem mint egy felrobban, a belső rész kifordul.
  Nagyon fontos, hogy jó kipattogatási képességû fajtát válasszunk, de a kipattogás mértéke függ az érettségi állapottól és a víztartalmától (melegítéskor belső gőzképződés mértéke fontos).
  A végtermék céljának kiválóan megfelelő fajták, pl. Pehely, Pop P4, Kecskeméti arany, Lola stb.
• Lisztes kukorica és viaszkukorica összetételénél lényeges eltérés van a keményítő összetételében (az amiláz és amilópektin aránya változik és eltérő a normál kukoricától). A viaszkukoricánál (waxy típus) a keményítő könnyen csirizesedik, speciális étkezési és ipari célokat szolgál, Kínában különösen kedvelt. Ilyen hibrid pl. a Madexy, Mv 550 stb.
  Abraktakarmánynak szemesen szárításra kiválóan alkalmas hibridek:
  Intenzív hibridek: PR38A24, PR37M34, Colomba, Cisko, DKC 5211.
  Átlagos technológiát igényelnek: PR38K06, Celest, Veronika, Mv Maraton, Mv Vilma, Florencia.
  Mérsékelt ráfordításnál jó eredményekre képesek: a Danella, Stira, Occitan, Norma, DKC 3511.
  Extenzív technológiát elviselő hibridek: Bella TC, Ella, Szegedi DC 488, Dolar stb.
  Szemesen nedves tárolásra, CCM-es betakarításra (cső-csutka zúzalék erjesztve), LKS betakarításra (cső–csutka, csuhélevél), erjesztve tárolásra kiválóan alkalmas hibridek: Evelina, PR36N70, PR35P12, Mv Vilma, DK 537, PR34B97, PR36K67.
  Silótermesztésre alkalmasak azok a hibridek, amelyeknek az összes szárazanyag termésük betakarításkor legalább 35–40% (szár + cső). Nagy a termőképességûk, de az érés időszakában lassan adják le a víztartalmukat, így tömöríthetők, ekkor a tejsavas erjedés biztosított: PR36P85, Vasilica, Coralba, PR34A92, Szegedi TC 513, Szentesi MTC 580 stb.
  Kizárólag vetőmagexport termelésre javasolható hibridek: Anna, Kerim, Marko MTC, Szegedi TC 376 stb.
  Nagy termőképességû és magas keményítőtartalmú hibridek (4. ábra), melyek különösen alkalmasak ipari célú termelésre (keményítő gyártás, invertcukor-előállítás és sörgyártás): DK 440, Evelina, LG 3.62, PR37M81, DK 471, DK 526, Mv Maraton, Mv TC 486, Florencia, Mv Vilma, Szegedi TC 465, Veronika, PR36K67, DKC 5211 stb.

4. ábra

Természetesen figyelembe kell venni az eltérő végtermék-hasznosítás esetén is a kukoricahibridek általános értékmérő tulajdonságait (5. ábra).

5. ábra

Összességében a termesztési céloknak és a végtermékhasznosításának megfelelő hibridet kell választani. Rendkívül széles a hibridválasztás lehetősége. A hibridválasztás általános szempontjai alapján csemegekukorica, pattogtatni való, étkezési (dara), abraktakarmány (szárítva, nedvestárolásra, CCM, LKS), tömegtakarmány silónak, ipari célra, keményítő és invertcukor-előállításra választunk hibridet. A jövőben a bioetanol célú gyártást is fokozni kellene.

Speciális cél lehet a waxy típusú termék, kukoricaolaj és bioetanol előállítása. A végtermékcentrikus hibridválasztásnál is fontos a fajta vagy hibridspecifikus technológia alkalmazása és az ökológiai-, biológiai- és agrotechnikai tényezők közötti interakciók pozitív hatásának a biztosítása.

Az eredmények az OTKA T 043256 kutatásból származnak.

A cikk szerzője: Dr. Sárvári Mihály