N em odázható tovább a korszerû hibridek és technológiák hazai elterjesztése, meghonosítása. A termelésnek az 1970-es években végbement felfutásával kialakult, megkövesedett, mára elavult szerkezete jelentős átalakításra szorul. Különösen a szezonalitás és az extenzivitás, mint a két legmarkánsabb jellemző visszaszorítására van szükség.

Nemzetközi kitekintés



Figyelmünket az utóbbi években Lengyelországra, valamint Kínára és a távol-keleti országokra kellett fordítani. A lengyel húsliba-termelés felfutása számunkra drasztikus termeléscsökkenést eredményezett. DK-Ázsia és különösen Kína kiemelkedő jelentőségû a víziszárnyas termék-előállítás szempontjából. A világ teljes termelésének közel 90%-a folyik ebben a régióban, sajátos fajtákkal és körülmények között. Az 1990-es évek végéről származó adatokat mutatja be az 1. táblázat. A termékek népélelmezési cikkek, és a felhasznált fajták miatt (pl. a bütykös lúd) számunkra alapvetően nem jelentenek konkurenciát. Kínában azonban az állam által támogatott program keretében jelentősen előretört az európai lúdfajták tenyésztése és tartása, kifejezetten exportcéllal. A termékek minősége jó, előállításuk költsége igen alacsony, ami a jövőben a versenyhelyzet éleződéséhez vezet.

 

Szempontunkból rendkívül fontos a lúd, a mulardkacsa és a pézsmaréce kihizlalt mája, a világszerte foie gras néven ismert termék előállításának alakulása, amely töretlen emelkedést mutat (2. táblázat). A világ legnagyobb termelője és fogyasztója Franciaország, ahol a mulardkacsamáj termelése dominál. Magyarország a libamájtermelésben világelső.

A nagymértékben exportorientált magyar baromfiipar nemzetközi versenyképessége sok szempontból korlátozott. A baromfitermelés és -feldolgozás önköltsége meghaladja az élenjáró országokét. Az elmúlt évtizedben a takarmány és a munkaerő költsége jelentős mértékben emelkedett és már nem képes kompenzálni a gyengébb termelési eredményeket. A csirke és a pulyka fő exportpiacain radikális árcsökkenés zajlott le, amely napjainkban a víziszárnyas termékekre – beleértve a kihizlalt lúd- és kacsamájat – is kiterjedt. Ez a forint erősödésével, továbbá a baromfiipari termelési költségek növekedésével együtt a baromfifeldolgozó vállalatokat válságos helyzetbe hozta. Az árversenyben a hatékonyság javítása, az önköltség csökkentése lenne a legfontosabb eszköz a kibontakozásra. A döntően a libamájtermelésre koncentráló hazai hízottmáj-előállítás a jövőben csak jelentős korszerûsítéssel lehet versenyképes. További kihívás számunkra a kényszeretetés várható betiltása. Erre várhatóan csak 15 év múlva kerül sor, addig is azonban állatvédelmi megszigorítások várhatóak.

A májlúd ágazat korszerûsítésének főbb elemei és az eddig elért hazai eredmények



A hatékony, a termékelőállítás folyamatának követhetőségét is lehetővé tévő minőségi libamáj-előállítás alapja az egységesített, áttekinthető és stabil genotípusra alapozott termelés. Ennek fontosabb elemeit a következőkben tekinthetjük át. A Kaposvári Egyetemen végzett szelekciós munka és fejlesztési tevékenység eredményeképpen megvalósultak a nagyüzemi, intenzív tömés mûszaki és technológiai feltételei és kialakult az erre legalkalmasabb genotípus.

Genotípus



A májtermelés egységesített technológiájának alapja a korszerû módszerekkel, jól szelektált genotípus. A tenyészkiválasztás az optimális májnagyságra és a máj minőségére irányul. Ez csak egyedi teljesítményellenőrzéssel és folyamatos májhizlalási tesztekkel lehet eredményes. A Kaposvári Egyetemen két éve indított tenyésztési program a fenti alapelveken kívül az előtömésre való reakciót is figyelembe veszi. A computer tomográfiás és ultrahangos vizsgálattal az előkészítési folyamat végén azon egyedeket emeljük ki és tenyésztjük tovább, amelyekben a legnagyobb máj található. Ezáltal kiváló májtermelő képességû hibridet állítottunk elő (átlagosan 800 g-os májtömeg, 95–99%-os exportminőség). Az ANABEST G néven forgalmazott hibrid további előnye, hogy koncentráltan a májra hízik, így perifériás zsírdepók alig képződnek.

Folyamatos alapanyag-előállítás



Az új termelési rendszer alapja a tömésre szánt ludak azonos, vagy közel azonos életkora, amely folyamatos naposliba-előállítással érhető el. Többször tépett ludak eleve kizárandók, hiszen előéletük nem szabályozható, előkészítettségük ismeretlen, így májtermelő képességük is hullámzó.



A folyamatos naposliba-előállítás technológiáját és annak mûszaki feltételeit a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán kidolgoztuk. A tojástermelés minimum 15 hetes szünetekkel újraindítható, a tojók négy-öt egymást követő perióduson keresztül képesek tojástermelésre. A szülőpárokat teljesen zárt körülmények között kell elhelyezni, az előírt technológiai feltételeket gondosan be kell tartani. A technológia nagyüzemi körülmények között is bizonyította sikerességét. A folyamatos, egész éven át tartó naposliba-előállítással a termelési költségek jelentősen csökkenthetők, hiszen a termelőkapacitás lényegesen jobban kihasználható.

Egységes felnevelés, tömésre előkészítés (pregavage)



A korszerûsített rendszerben a tömés lényegesen rövidebb ideig tart, kíméletesebb, egyúttal intenzívebb. Erre csak jól előkészített, egészséges, és kiegyenlített (egységes technológia szerint felnevelt) állomány alkalmas. Az előkészítés, vagy ún. előtömés (pregavage) technológiájának alapjait a Kaposvári Egyetemen kidolgoztuk, és folyamatosan továbbfejlesztjük.



A tömésre előkészítés legkorábban 12–13 hetes korban kezdődhet, 16 hetes kori kezdéssel még jobb eredmény érhető el. Az előkészítési program leglényegesebb eleme a szakaszos etetési rendszer. Ez a későbbi töméses hizlalásra rendkívül előnyösen hat a következők miatt:

• Kitágul a ludak nyelőcsöve, ezáltal már a tömés elején nagyobb mennyiségû tömőtakarmány befogadására lesz alkalmas.

• Előkészíti a májat (fehérjével feltöltés), amelynek eredményeképpen alkalmassá teszi a nagy mennyiségû zsír befogadására és annak megtartására.

• Megindulnak azok az enzimatikus folyamatok, amelyek a későbbi töméses hizlalás alatt az emésztésben fontos szerepet játszanak.
  
  • Elkezdődik a máj elzsírosodása.

Az előtömés hatására a ludak olyan állapotba kerülnek, amellyel tömésük sokkal egyszerûbb és kíméletesebb, a májeredmények is jobbak:

• Kiegyenlítettebb a májtömeg, javul a máj minősége, elsősorban textúrája.

• A francia piaci igényeknek megfelelő 600–800 g-os májtömeg érhető el, magas export-kihozatali arányban.

• Kisebb a tömés alatti ráhízás, ami azt jelenti, hogy elsősorban a máj tömege gyarapodik és nem a perifériális zsírdepók.

• Kevesebb kukoricát használnak fel a tömés alatt, ezáltal javul a takarmányértékesítés.

Az általunk kidolgozott előkészítés (szakaszos etetési rendszer és speciális tömő előkészítő takarmánykeverék) és a hozzá kialakított májhibrid lehetővé teszi az előtömés arányának növelését és ezzel párhuzamosan a kényszeretetés visszaszorítását.

Rövidebb, kíméletesebb tömés

A korszerûsített rendszerben a töméses hizlalás jelentősége az előkészítéshez képest háttérbe szorult. Elsősorban azért, mert a tömés leegyszerûsödik, 14–16 napig tart és naponta kétszeri töméssel (tömés + rátömés) megoldható, másodsorban a kukorica előkészítésének hosszadalmas mûvelete elmarad a speciális tömőkeverék használatának köszönhetően.



Ebben a rendszerben a töméses hizlalás korszerû, nagyüzemi tömőházakban folyik. Ezek 1000–2000 lúd befogadó képességû, egész éven át folyamatos májtermelésre alkalmas épületek. Az ilyen típusú épület hûthető, fûthető, szellőztetési rendszere automatikus szabályozású, igen intenzív. A tömőgép tekintetében a hidraulikus keverő-tömő változat használatára van szükség. Fontos, hogy a tömőgépben, lehetőség szerint folyamatosan keverjük a tömőtakarmányt, ami annak koncentráltságát (ezáltal a tömés intenzitását) biztosítja.

A cikk szerzője: Dr. Bogenfürst Ferenc