A megoldatlan kérdés még mindig az, hogy hogyan alakul ki malacokban egy cirkovírus (PCV-2) fertőzésből maga a sorvadásos betegség tünetegyüttese (PMWS).
A választ nagy erőkkel kutatják, mivel a PCV-2 továbbra is megoldatlan problémát okoz a világ minden táján. „A cirkovírus továbbra is nagy jelentőséggel bír”- jelentette ki Dr. John Kolb, a Boehringer Ingelheim Animal Health kutatója az USA-ban. A betegség kisebb-nagyobb jelentőségû hullámokban bukkan fel a világ különböző helyein, de minden egyes megjelenés alkalmával súlyosabb problémát okoz, mint korábban. Például Kanadában – ahol először észlelték – sokáig viszonylag „csendben” volt. Az idén azonban Quebec és Ontario tartományokban újabb fellángolást észleltek, amely komoly veszteségeket okozott.
Az csak tovább sürgeti a PCV-2 probléma megoldását, hogy újabban kóros emésztőszervi folyamatokkal is összefüggésbe hozták a vírust. Bizonyítást nyert, hogy a bélfalban az ileitiszhez hasonló megvastagodást képes okozni – habár mikroszkóp alatt jól elkülöníthető a két betegség. A két betegség hasonlósága, és összetéveszthetősége éppen abban az időszakban derült ki, amikor egyébként is nagyobb mértékben fordult elő az ileitisz, s ezért fokozottabban védekeztek ellene.
Kulcsfontosságú jelre a PMWS járványtanát illetően Olaszországban találtak 5 évvel ezelőtt, amikor a helyi állatorvosok megfigyelték, hogy amikor a malacoknál alkalmazott – légzőszervi problémákat megelőző – vakcinák alkalmazásának időpontját megváltoztatták, a PMWS hamarosan felütötte a fejét. Ezen észlelést követő kutatások során kiderült, hogy nem csak a vakcinázás ideje, de a vakcina típusa is befolyásolhatja a PCV-2 megbetegítő képességét. Egyéb kórokozók, mint a parvovírus és a PRRS vírusa szintén elindíthatják ezt a kóros folyamatot.
Úgy tûnik, hogy minden esetben egy antigén – vagy a vakcinában lévő, vagy a fent említett vírusoké – indít el egy olyan folyamatot, amely során a malac immunsejtjei aktiválódnak. Különféle immunsejteket stimulálnak a különböző antigének, de a végeredmény mindig az, hogy az immunsejtek sebezhetővé válnak, és a cirkovírus áldozatai lesznek. A következmény az, hogy a viszonylag kisfokú fertőzésből a vírus hirtelen megsokszorozódik.
„A kulcs faktor az, hogy a nagymennyiségû vírus hirtelen rázúdul a malac immunrendszerére és a kórokozók beszabadulnak a malac vérébe” – magyarázza Dr. Kolb. A hirtelen nagy vírusterhelés megöli az immunsejteket, és olyan szerveket is károsít, mint a máj. A vírusterhelést növelheti a malacok korai vakcinázása, egyéb kórokozók aktiválódása, vagy olyan stresszhelyzetek, mint a malacok leválasztása és mozgatása a kritikus időszakban.
A fertőző ágensek esetében az ellenük való védekezés egyértelmûen csökkenti a PMWS megjelenését. A vakcinákat, a vakcinázást sokkal nehezebb beilleszteni ebbe a képbe. De azt a nemzetközi kutatások bebizonyították, hogy a rossz időpontban alkalmazott, és bizonyos vivőanyagokat tartalmazó vakcinák hozzájárulhatnak a cirkovírusok nagymérvû megjelenéséhez.
A gyakorlatban a legkritikusabb időpont a választás körüli időszak. Tipikusan csak a malacok kis százaléka fertőződik a kocától, de amikor az utónevelőben keverednek a különböző almokból származó malacok, a vírushordozó malacok fertőzhetik azon társaikat, amelyek épp abban az időszakban vesztik el a kocatejjel felvett védettségüket. Ez a fertőződés felerősödését eredményezi, mivel a cirkovírus sokkal nagyobb számban kering az állományban.
„Az amerikai kísérletekben a vakcinázás legkedvezőtlenebb időpontjának az 5–7 hetes kor tûnik” – magyarázza Dr. Kolb. „Ez feltehetően Európában egy kicsit korábbra tehető, valószínûleg a 3 hetes kor környékére. Ez a különbség az amerikai és az európai menedzsment-technikák különbözőségéből adódik, mások a választási időpontok. A malacoknál leggyakrabban használt vakcinák a mycoplasma-fertőzés kivédésére szolgálnak, s a PCV-2 fertőzéssel összefüggő tapasztalatok is elsősorban a mycoplasma elleni vakcinázásokhoz kötődnek.
A piacon lévő vakcinák nem egyformák. A leglényegesebb különbség az alkalmazott vivőanyagokban van. Kezdettől fogva elsősorban az ásványi olaj vivőanyagot tartalmazó vakcinák voltak gyanúsak. Ez önmagában meglehetősen szignifikáns volt, mivel a nemzetközileg használt vakcinák közel fele ásványi olaj alapú vivőanyagot tartalmazott. Ez azóta vált világossá, mióta kiderült, hogy az olaj összetétele alapvető különbségeket rejt. A gyógyszeriparnak az általánosítás helyett meg kellett találnia az egyes vakcinák vivőanyagainak szerepét a PMWS kialakulásában. Segítségre szolgált egy úgynevezett „PMWS-modell”, amely során reprodukálni tudják az alapproblémát. A modell segít az állatorvosoknak az egyes vakcinák PMWS-generáló szerepének tisztázásában.
A modellt az USA-ban, az Ohio State University-n dolgoztak Dr. Steven Krakowka kutatócsoportja – egy közel 5 éves munka eredményeként. Hasonló kutatói munkát más egyetemek is végeztek. Dr. Krakowka beszámolt modelljéről, amellyel az egyes M.hyo-vakcinák PMWS generáló hatását lehet mérni. A kísérletben 3 napos korú malacokat oltanak PCV-2 vírussal, majd 4 nap múlva 3 különböző M. hyo vakcina ( ásványi olaj vivőanyagot tartalmazó, nem ásványi olaj vivőanyagot tartalmazó, és vizes alapú vivőanyagot tartalmazó) valamelyikével oltják a malacokat. Kontrollként egy olyan antigénnel oltanak más malacokat, amely bizonyítottan PMWS-t indukál (KLH).
A kísérlet során a vakcinák közül egyedül az ásványi olaj vivőanyagot tartalmazó vakcina váltott ki PMWS-t.
„Ebből az eredményből arra következtetünk, hogy az egyes vakcinák mûködésének jobb megértése segíti az eligazodást a mindennapi életben” – mondja Dr. Kolb.” Az, hogy egyes vakcinák olajos vivőanyagot tartalmaznak, még nem perdöntő faktor. A lényeges, hogy milyen olajról van szó, és mi annak a biológiai hatása a gyakorlatban. Minden egyes vakcinát külön kell megítélni.”
„A sertéstartók, akik mycoplasma-elleni vakcinát szándékoznak használni az állományukban, két kérdést kell, hogy feltegyenek az állatorvosuknak. Az egyik, hogy az alkalmazni kívánt vakcina tartalmaz-e ásványi olaj alapú vivőanyagot vagy sem? A másik, hogy a Krakowka-féle modellben ellenőrizték-e a biológiai hatását? A válaszok értékes információk lehetnek a felhasználók számára, ugyanúgy, mint a további kutatások, amelyek a PMWS-t kiváltó többi tényező feltárására irányulnak.”
A cikk szerzője: Dr. Makay Gábor
