Nem szerencsés a nyári időszakban szántani a talajt, azonban ebben az esetben kötelező az elmunkálás, és a felszín lezárása a nedvességveszteség csökkentése érdekében. Ugyanez vonatkozik a tavaszi szántásra is. A legújabb váltvaforgató ekékre már felszerelhető a szántáselmunkáló elem, amely a mûveléssel egy menetben egyenletes, magágy minőségû talajfelszínt hoz létre.

Lehet-e még a kukoricát monokultúrában termeszteni?
A kérdés felvetése jogos, ugyanis szakkönyveink úgy fogalmaznak, hogy termesztett növényeink közül a folyamatos, monokultúrás termesztést a kukorica, a rozs és a rizs tûri. Mivel ez utóbbi kettő vetésterülete csekélynek mondható hazánkban, leginkább a kukorica érdekli a gazdálkodókat. Nos, azokon a termőhelyeken, ahol a kukoricabogár megjelent az utóbbi években a termelési költségek további növelésének elkerülése érdekében mindenképpen javasolt a vetésváltás bevezetése. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Agrár-környezetgazdálkodási Program e tekintetben engedményt tesz, ugyanis úgy fogalmaz, hogy fajtacsere és okszerû növényvédelem mellett nem minősül monokultúrának, és legfeljebb két évig termeszthető ugyanazon a területen a kukorica.

Hogyan lehet a tej szomatikus sejtszámát csökkenteni?
Ebben a témakörben több tudományos és ismeretterjesztő munka jelent meg. Mindez a téma jelentőségére és egyben bonyolultságára is utal. A tej szomatikus (testi) sejtszámát a takarmányozás és tartás valamennyi eleme befolyásolja, legtöbb esetben a fölösleges stresszhelyzetek révén. Legnagyobb befolyással a tej szomatikus sejtszámára a fejési technológia, illetve annak végrehajtása van. A korszerû fejőgépek megfelelő beállítás és karbantartás esetén biztosítani tudják biztonságosan a szabványban megadott szomatikus sejtszám értéket. Nagyon fontos azonban tudni azt is, hogy maga a fejés végrehajtása, a fejésre való előkészítés – tőgybimbó mosás és törlés, első tejsugarak kifejése stb.-, valamint az állatokkal való szakszerû bánás – nyugodt környezet biztosítása –, a fejés alatt a vakfejés elkerülése, valamint a fejés utáni munkamûveletek – fertőtlenítés – döntő mértékben befolyásolhatják a nyerstej szomatikus sejtszám tartalmát. Részletes tárgyalása ennek a témakörnek nagyobb terjedelmet igényel. Éppen ezért javaslom, hogy akit ez a téma pontosabban érdekel, vagy érint a gépi fejéssel és a szomatikus sejtszámmal foglakozó szakcikkekben konkrét teendőket megtalálhatja.

Hogyan tudom növelni a kecskegidák értékét, hogy többlet árbevételre tegyek szert felvásárláskor?
Ma Magyarországon jelenleg a kecskegida felvásárlás a bárányokkal együtt történik, mely azonos kg-onkénti árat jelent. A hazai kecskeállomány nagyon heterogén, kevés az import tejelő kecskeállomány. A populáció jelentős részét a magyar parlagi kecske foglalja el, és a gidák növekedési intenzitása elmarad a kívánttól. Nagy tömegû választott gida előállításra jelenlegi formájában így fajtatisztán alkalmatlan. Ezért fontos, hogy a hazánkba az utóbbi években bekerült hús típusú (búr) kecskebakot alkalmazzunk terminálfajtaként, végtermék előállító keresztezésre. A született keresztezett gidákat ebben az esetben ivartól függetlenül vágóra kell értékesíteni nagy, 30 kg körüli testsúlyban. Így nagyobb tömegû gida állítható elő rövidebb idő alatt, mely csökkenti a gidatartás költségeit (pl. takarmányozás). A nagyobb tömegû gida felvásárlási ára is magasabb, a gidánkénti árbevétel is kedvezőbb.
Dr. Gyuricza Csaba
Dr. Póti Péter

További kérdéseiket várjuk telefonon, levélben vagy a www.agronaplo.hu/fórum oldalunkon!

A cikk szerzője: Dr. Gyuricza Csaba