Egy gazdasági év alatt pedig sem a fajták, sem a hibridek, sem az agrotechnika nem változott akkorát, hogy az átlagtermés szinte megduplázódjék közel azonos gazdálkodói körrel, illetve gazdálkodási körülményekkel.



A z alacsony terméseknek egyértelmû oka a vízhiány, ugyanis a 2004 tavaszán (február, március, áprilisban) bőven volt csapadék (1. ábra). A 2003. valamint a 2004. gazdasági év között a meterológiai adatok alapján ca. 250 mm csapadékkülönbség volt, ennek nagy része az 2004. első felében esett, ami a repce számára meghatározó. A sok évi meteorológiai adatot vizsgálva kiderült, hogy, ha Magyarországon nincs legalább május végéig 200–220 mm csapadék vagy ennél több akkor a termés is 1,5–1,7 t/ha körül alakul, ami a jelenlegi árakat figyelembe véve még nem gazdaságos.

Mindezek ellenére mégis kell repcét vetnünk 2006-ban is, mert:

• az EU területi növekedést jelez (2. ábra),

• a magyar mezőgazdaság számára nagyon fontos a repce, mint a legolcsóbb talajjavító. Ugyanis „megszünt” a nagy állattenyésztés, ezért nincs istállótrágya (nincs szerves anyag utánpótlás talajokban),

• mivel csökkent a takarmánytermesztés szinte nincs más ilyen nagyobb területü növény őszi búza előveteménynek,

• az angolok szerint repce után a búza 7–10 q-val terem többet hektáronként, mint más elővetemények után,

• a környezetvédő programban előkelő helyen szerepel,

• az EU felvette a GOFR- növények közé, így pénzügyileg is rendbejön,

• a biodízel program ránk nézve is kötelező, – a megújuló energiának termesztett repce qvóta nélkül termeszthető (EU-előírások 2015-ig),

• erodált területeken, ill. gyümölcsösökben alkalmazható zöldtrágyának (víz megőrzés),

• helyi olajfeldolgozókkal a mezőgazdaság olcsón ellátható „helyben” üzemanyaggal.

Hazánkban a biodízel program beindításával a repce területe rendszerességgel újabb 300 000 ha-ral növelhető, amely a hazai mezőgazdaság számára nagyon fontos és sok magyar családot megsegíthet. Az EU előrejelzése szerint is növelhetők a repceterületek (2. ábra), ragadjuk meg az alkalmat, hát ha ezt is szabályozzák később.

Ügyelni kell arra, hogy a biodízel előállításához szükséges „bio” olajat ne külföldről hozzák be, a magyar mezőgazdaság kárára.



A felsorolt előnyök mind a repcetermesztés mellett szólnak, de ahhoz, hogy ezen elvárásoknak megfeleljünk az egész repcetermesztést át kell gondolni. Ehhez a programhoz integrált termesztés valamint raktárak szükségesek, nem lehet a repcének évenként felét vagy dupláját termelni.

Ugyanis a repcét mindig el lehet adni. Az aratáskori ár azonban üzletpolitikai kérdés (akkor sok van). Nem szabad a tarlóról eladni, mert az akkori ár mindig a legolcsóbb. A kormányzatnak meg kell határozni az intervenciós árat és megelőlegezni. A szomszédos osztrák „EU polgár” már vetéskor tudja, hogy mennyi lesz az állam által szavatolt ár. Mi is EU tagok vagyunk, ennek hamarosan rendeződni kell és a megfelelő támogatást ki kell, hogy fizessék.



Az integrált növénytermesztés, mint fogalom, több, mint 30 éve ismert a mezőgazdaság területén dolgozók körében, amely a termelés megszervezésétől az árú felhasználásáig tart. Az egész termelési folyamatot a vetésen keresztül a növénytáplálás, ápolás stb. minden feladatot a nagy termésátlag és jó minőség érdekében rendeztek, amely azóta kiegészül a környezetvédelmi előírások (mint legfontosabb tényező) betartásával, amely nem más mint környezetkímélő engedélyezett növényvédő szerek használata.



Az integrált repcetermesztéshez a legfontosabb:

• a termelés megszervezése,

• a növény igényeinek megfelelő agrotechnika alkalmazása,

• raktárépítés,

• piackutatás,

• feldolgozó üzemek építése.

 

A legfontosabb elemek egyike a termelés megszervezése. A rendszerváltás „fő” terméke az „apróparcellás” magyar mezőgazdaság, pedig már 1989-ben is látszottak a globalizációs világtrendek. Ugyanis Magyarországon már akkor rendelkezésre állt a nagy tömeg, a mindenkori szállíthatóság és az azonos minőség, amely a globalizáció alapkövetelménye. Ezt a problémát 15 év alatt sem sikerült rendezni hazánkban. Csehországban ca 300 000 hektáros integrált rendszer mûködik repcére. Valahogy a magyar termelőknek is együtt kell a piacon megjelenni, mert így képvisel nagyobb mennyiséget és akkor felel meg az EU-elvárásoknak. Ilyen rendszerek, BÉSZ-ek, TÉSZ-ek szervezése nagyon szükséges lenne, amíg nem késő. A Repcetermesztési és Szaktanácsadási Szakmai Kollégium (Keszthely) célja a repcetermesztés integrálása, a gazdák megsegítésére.

A Szakmai Kollégium feladatköre:

• szaktanácsadás,

• a legújabb kutatási eredmények átadása,

• vetőmag-ellátásról gondoskodás,

• növényvédő szerek és mûtrágyák biztosítása,

• a megtermett repce felvásárlása, ill. elhelyezése,

• piackutatás, információgyûjtés, kapcsolattartás.

A repce igényeinek megfelelő agrotechnika alkalmazása nem más mint a a repcetermesztésben ismert 5 agrotechnikai szabály pontos betartása:

• az időben végzett talajelőkészítés,

• a jó és pontos vetés (csávázott vetőmag, vetőmagnorma stb.)

• a talajvizsgálatok alapján végzett tápanyagutánpótlás,

• az időben végzett környezetbarát növényvédelem, a veszteségmentes betakarítás.

A repce mediterrán származású növény. Termesztésére a hûvösebb, vagy mérsékelten meleg őszi időjárás kedvező. Ősszel, a repce vetésekor elegendő hő van a csirázáshoz. A levél fejlődéséhez pedig 5 °C hőmérsékletre van szükség. 5 °C alatt a levél nem fejlődik és azért, hogy a fagyok beálltáig 8–10 levél kifejlődjön, szeptember közepéig mindig el kell vetni az időben előkészített, „kertszerûen” elmunkált talajba a fajtatulajdonosok ajánlása szerinti csávázott vetőmagmennyiséget a pl. a Danubia magyar fajtát 5 kg/ha-ral.



Előírás, hogy 4 évenként szabad keresztesvirágú növényt vetni ugyanarra a parcellára. A talajvizsgálat eredményeként (amelyet az előveteményből veszünk, gyomflóra és rokon fajok térbeli és időbeli távolságának vizsgálatával együtt) a mûtrágya-mennyiségeket is megkapják a gazdálkodók amelyből a mélyítő mûvelet előtt ki kell adni a javasolt alaptrágya-mennyiséget, a többi elemet, a mikroelemeket (B, Mg, Fe, S, Zn) pedig a tavasz folyamán két részletben a növény fejlettségének megfelelően.



Amennyiben a talaj Skleróciummal fertőzött, az utólsó talajelőkészítő mûvelet előtt ki kell juttatni a Koni WG biokészítményt is. A növényvédelmi eljárásoknál figyelembe kell venni a FAO-kódex előírásait.



A csávázás a kora őszi kártevőktől megvédi a kelő repcét, de ha hosszú meleg ősz van a repcedarázs álhernyója ellen védekezni kell Bancollal, vagy Thiodan 35 EC készítményekkel. A gyomírtásban a Teridox, Devrinol, Butisan S, Perenal, Lontrel szerek az engedélyezettek. A betegségek megelőzésére pedig a Caramba L készítményt használjunk.



A fajta választásnál lehetőleg figyeljünk a korai és középérésû lehetőleg a hazai földön nemesített és szaporított (magyar munkaerő) ellenálló fajtákra. Ne feledjék, hogy mindig itt nemesítették a legtélálóbb, jó minőségû anyagokat (hármas klíma hatás).



A tavaszi védekezésnél (repce szárormányos, becőormányos, fénybogár) az engedélyeztetés szerint felhasználhatók a Mospilán, Bancol, Calypso. A jobb termékenyülés érdekében a méhkimélő olcsó Nevirol készítmény engedélyezett és kísérletekkel bizonyítottan jó hatású szer virágzás előtt.



Az érésgyorsításhoz pedig a Harvade, és Zopf készítmények alkalmazhatók. Valahogy így kellene átalakítani a termesztésünket, hogy az élet tovább viruljon köröttünk.



A raktárépítés pályázat, beruházás és elhatározás (önrész) kérdése, de a folyamatos szállítás és feldolgozáshoz mindenkor raktároznunk kell, (milyen jók lennének az elpazarolt tsz raktáraink, vagy ha még van újítsuk fel ezeket, ezek is a nemzet tulajdonai voltak). Raktározás nélkül nem lehet biztos piacot kiépíteni, pedig nekünk továbbra is szükségünk van a repcetermesztésére, mert az EU-előírások szerint 2010-re az energia 15%-t, 2050-re pedig legalább a 60%-át kell az összenergia-felhasználásunknak megújuló energiával (pl. repce) fedezni. Igy elmaradnának a „gazos” földek, nem kellene feleslegesen ugroltatni és nem utólsó sorban a vidék munkahelyteremtés helyzete is oldódna. Sajnos azonban nagyon sok erős cég és intézmény sorakozott fel a környezetvédelem ellen, tehát van tennivaló.



A fenntartható környezetbarát fejlődési modellt BRUNTLAND asszony a norvég miniszterelnöknő készítette „Közös jövőnk” cimmel. Ennek legalapvetőbb gondolatai álljanak az integráció élén:



A fenntartható fejlődés (sustainable development): „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ugyanezekkel az igényekkel a jövőben is élni tudjanak.”

A cikk szerzője: Dr. Eőry Teréz