Ez a tendencia mutatkozik az EU tagállamaiban is. A magyarországi vetésterület növekedését némiképp hátráltatja a magyar feldolgozóipar hiánya és a szélsőséges időjárás okozta termésingadozás. A külföldi feldolgozóipar viszont csak akkor fog számottevő érdeklődést mutatni a magyar repcetermés iránt ha tartósan nagy mennyiséget és jó minőséget tudunk produkálni.
A hagyományos repcetermő vidékeken évek óta repcét termelő gazdálkodók mellett egyre több termelő érdeklődik a repce, mint új alternatív növény iránt. Ennek egyik oka a kalászos gabona termesztésének egyre romló jövedelmezősége, az értékesítési és tárolási gondok, valamint a helyes gazdálkodási gyakorlatnak megfelelő vetésforgó kialakítása. Ez utóbbi – a helyes vetésforgó – nemcsak a különféle támogatásokban való részesedés, hanem a hosszú távú eredményesség feltétele is. A repce minden gond nélkül beilleszthető a vetésforgóba, kiváló elővetemény értéke vitathatatlan, hozzájárul az utána következő, többnyire őszi kalászos növény termesztésének eredményességéhez. Fontos érv továbbá az is a repceterület kiterjesztése mellett, hogy kisebb szállítási és tisztítási kapacitást igényel mint a búza, valamint nem köti le hosszú időre a tárolókapacitásokat sem. Termesztése során figyelni kell arra is, hogy kíméljük a talajt a káros – kora tavaszi és késő őszi – taposástól. Az eddigi termésmennyiség többszöröse is gond nélkül értékesíthető lenne korai árbevétel mellett.
A vetésterület növekedése azonban csak akkor képzelhető el, ha a fennt említett előnyök mellett a repcét jövedelmezően termesztjük. Az alacsony átvételi, felvásárlási árak mellett ez nem egyszerû feladat. A szaklapokban szerencsére gyakran olvashatunk 4 tonna/hektár fölötti termésátlagokról és az ehhez szükséges és szorosan hozzá kapcsolódó magas szintû technológiákról. Bennünket is nagy örömmel tölt el, amikor ilyen termésátlagokról számolnak be termelőink, s ezzel talán körvonalazódni látszik egy magasabb színvonalú repcetermesztés Magyarországon. (Az elmúlt évet leszámítva az utóbbi évek országos termésátlagai alig haladják meg a 8 évvel ezelőtti színvonalat). Az utóbbi években megjelent számos információ után biztos mindenki tisztában van a rekordtermések eléréséhez szükséges magas szintû nitrogén-, foszfor-, kálium-ellátással vagy a repce fokozott kalcium-, bór-, kén-igényével, a többszöri rovarölő szeres és regulátoros kezelésekkel, állományszárítás jelentőségével stb.
Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy a rekordterméseknek megvannak a termőhelyi és időjárási feltételei is. Kezdő repcetermesztők számára sokkal fontosabbnak tartom a költség-hozam optimalizálását, mint a 130 ezer forint hektáronkénti ráfordítással elérhető rekordtermések megcélzását. Többen úgy próbálnak meg először repcét termeszteni, hogy egy olcsóbb fajtarepcét választanak, figyelmen kívül hagyják a télállóságot, elvetik alapmûtrágyázás nélkül és rábízzák a télre. Tél végén pedig várják a „csodát”, mondván ha áttelel majd költünk rá. A csoda természetesen többnyire elmarad és két rossz közül választhatunk: vagy meghagyjuk a gyengén áttelelt növényállományt és tovább költünk rá, vagy újabb növények termesztésével próbálkozunk. Ezen termelőknek gyakran egy életre elmegy a kedve a repcetermesztéstől.
Itt kell megemlítenünk 2002–2003 telét mikor megyénkben az elvetett repcének csupán 30%-a került betakarításra a kifagyás miatt, de volt ennél rosszabb arány is az ország más területein. Egyes megyékben a repcének alig 10%-a telelt át, s a termésátlag ezeken a területeken is rendkívül alacsony volt. Ebben az évben az OMMI vizsgálataiban a KWS TRIANGLE nevû hibridje lett a legjobb télálló repce Magyarországon. Kimagasló termőképességét és télállóságát már több éve a termesztésben is bizonyította. Emellett a széles vetésidő intervallum miatt nagyobb a kelésbiztonsága. A fentieket figyelembe véve a gyengébb adottságú termőhelyeken is bátran próbálkozhatunk a TRIANGLE hibridrepce termesztésével, feltéve ha az időjárási körülmények és a talajadottságok lehetővé teszik a jó magágyelőkészítést.
A terület kiválasztásánál arra kell ügyelnünk, hogy a repce jó kultúrálapotú, gyommentes talajba kerüljön. Kerüljük a repce termesztését mély fekvésû, belvizes és szélsőségesen kötött talajon. Jó minőségû magágyat az időjárás hathatós segítsége nélkül 45 KA-nál magasabb kötöttségû talajon alig tudunk a repcének készíteni, pedig az egyöntetû kelés alapvető feltétele a jó termésnek. A vetésidő helyes megválasztásával (szeptember 1–20.) elhagyható a regulátoros kezelés, anélkül is biztonsággal át fog telelni. A kivetett vetőmag-mennyiség ne haladja meg a 2,5–3 kg-ot. Kiváló szárszilárdságának és elágazási tulajdonságainak köszönhetően az állomány jól tart, nem hajlamos a megdőlésre. Állományszárításra csak a felgyomosodott állományban van szükség, mivel pergésre nem hajlamos és biztonsággal beérik a búza aratása előtt. Jó kultúrállapotú talajon a gyomirtás esetleg el is hagyható, tavasszal a repce gyorsan fölé nő a kisebb gyomoknak, így azok a becő magasságát nem érik el. Ami viszont nem hagyható el, az a komplex mûtrágyavetés előtt, legalább 1,5–2 mázsa/ha mennyiségben, és a kora tavaszi nitrogén fejtrágya hektáronkénti 1,5–2 mázsa adaggal. A foszfor hiányára az ősszel ibolyakékre színeződött levelekből, a kálium hiányára a virágzás utáni levélszél száradásból következtethetünk. Szikre hajló talajokon, főleg száraz évjáratokban, amikor gátolt a bór felvétele, illetve jó terméskilátások esetén, előnyös lehet a bór lombtrágyázás, egyéb növényvédelmi munkákkal egybekötve. A bór javítja a terméskötődést, és pótlása bórhiányos területeken akár 20%-os termésnövekedést is eredményezhet.
Az elmúlt évben több termelő első próbálkozásait követtem figyelemmel a repcetermesztésben. Közülük Víg József szeghalmi termelő technológiáját szeretném ismertetni. A TRIANGLE hibrid 12 aranykoronás szikes területbe került elvetésre 110 ha-on Vésztő-Mágor határában. A vetőágy készítése középmély lazítás után tárcsával és fogassal történt, vetés után gyûrûs hengereztek. A vetés szeptember 2-án történt 2,7 kg/ha mennyiséggel. Hektáronként 200 kg 3 × 15-ös alapmûtrágya kijuttatása történt vetés előtt. A kora tavaszi N fejtrágya 180 kg/ha-os adaggal szárbaindulás előtt lett kijuttatva. Az egyetlen növényvédelmi beavatkozás a repce szárbaindulásának kezdetén, a repceszárormányos és a fénybogár megjelenésekor lett 0,6 l/ha Nurelle-D-vel elvégezve, 0,4 l/ha Galera gyomirtó szerrel egy menetben. A későbbiek során a kártevők egyedszáma nem érte el a kritikus szintet az optimális időben elvégzett kezelés hatására, ezért további beavatkozásra nem volt szükség A repce gyönyörû képet mutatott a gyenge 12 aranykoronás talaj ellenére, a növények elérték a kétméteres magasságot, és nem volt ritka a 250 feletti becőszám növényenként. A termésátlagot a vízfoltok rontották csak le, azonban így is 26 q/ha-os termésátlagot takarítottak be, mely a 75 000 Ft/ha-os önköltségen közel 40 000 Ft nyereséget hozott hektáronként. A sikeres próbálkozást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei évben már 200 ha-ral gyarapítja a magyarországi repcevetésterületet.
Cikkünkben azoknak a termelőknek szerettünk volna tanácsokkal szolgálni, akik még nem vagy csak próbálkozás szintjén termesztik a repcét, bízva abban, hogy ők is eredményesen kapcsolódnak be ezen növény termesztésébe, mivel az ő sikerük a mi sikerünk is, kudarcuk pedig a mi kudarcunk is. Végezetül azoknak a termelőknek is szeretnénk újdonságokkal szolgálni, akik évek óta kitartóan dolgoznak a magyar repcetermesztés sikeréért. Nekik köszönhető elsősorban, hogy a magyar repcetermesztés erre a szintre egyáltalán eljutott. Ők a KWS új RODEO nevû fajtarepcéjével továbbra is nyeregben tudnak maradni. Ezenfelül továbbra is kínáljuk a jól bevált ADDER fajtarepcét és az RAGT első magyarországi repcéjét, a GRIZZLY-t.
Matyi István, KWS RAGT Hybrid Kft.,
Békés megyei területi képviselő, Telefon: 20/3774-620
